A Salföldön található Mária-Magdolnáról elnevezett pálos kolostor (más néven kőkúti vagy köveskúti pálos kolostor) egy jelentős történelmi és kulturális emlék a Balaton északi partján. Az előző részben bemutattuk a kolostor építőit és lakóit a pálosokat. Ebben a részben pedig folytatjuk az épületegyüttes viszontagásgos történetét.
Az 1440-es évek első felében ebben a térségben kemény harcok dúltak, ekkor több más kolostorral egyetemben a salföldi is elnéptelenedett.
A kőkúti kolostor megújítása érdekében 1475-ben István bíboros búcsúengedélyt adott ki, a századfordulón pedig késő gótikus stílusban átépítették.
Gyöngyösi Gergely pálos generális 1520-as évekből származó inventáriumában (inventárium egy lista vagy nyilvántartás, amely felsorolja és részletezi egy vállalkozás vagy szervezet tulajdonában lévő eszközöket, készleteket, vagy más vagyontárgyakat egy adott időpontban) már nem szerepelt a kőkúti monostor, vagyis ha lakták is még szerzetesek, azok nem pálosok lehettek.
Amikor a XVI. századi végvári harcok elérték a Balaton-felvidéket, a kolostor már elhagyott és düledező volt. A kolostor valószínűleg a Tihanyt és Csobáncot eredménytelenül támadó törökök hadjáratának esett áldozatául.
Az erősebb, jobban megépített templom jobban bírta a századok súlyát, míg a gyengébb anyagból készült kolostor gyorsabban pusztult, s ennek a könnyebben megbontható köveit hordták el építkezésekhez.
A megmaradt romok legnagyobb pusztulása az 1820-as évek során egy közeli juhakol építésekor következett be.
Romjainak teljes régészeti föltárása és falainak állagmegóvása 1959-ben kezdődött meg dr. Sági Károly régész vezetésével.
Az állagmegóvási munkákat Schőnerné Pusztai Ilona vezette, az általa készített terv alapján.
A kőfalakat az eredeti falazó anyagtól láthatóan eltérő, kisméretű téglával egészítették ki.
A templom és a sekrestye falai körben párkánymagasságig állnak, a kolostorból csak alapfalak maradtak.
A kolostor keleti szárnya alatt terjedelmes borospince húzódott, amelynek íves kapuját restaurálták.
A helyreállítás során felújították a cserépfedeles sekrestyét és kápolnát.
A templom falai a boltozatig állnak, a szentélyben helyenként láthatók még a bordaindítások nyomai is.
A gótikus ablakok közül egy mérműves ablak áll, ezen megmaradtak részletképzések, a másik ablakból már kitört a mérmű.
(A mérmű az építészetben egy falnyílást, például ablakot vagy ajtót kitöltő, kőből vagy más tartós anyagból készült díszes szerkezet. Gyakran bonyolult geometriai minták, indák, vagy akár figurális ábrázolások jellemzik. A mérművek nem csak esztétikai célokat szolgálnak, hanem strukturális funkciójuk is van, mivel megtámasztják a falnyílás feletti részt.)
A Balaton-felvidék hegycsoportjának nyugati záró tömbje az Örsi-hegy, ennek keleti oldalában, az erdős hegygerinc mögött, a Klastrom-völgy fölé emelkedő erdős dombocskán találhatjuk meg a kolostor romjait.
A kolostor megközelítése vadregényes is lehet. Indulhatunk akár a Salföldi Majorból lovaskocsival.
Amennyiben az autót valahol a településen parkoljuk le akár egynapos gyalogtúrával bejárhatjuk a környék nevezetességeit. Ilyenkor érdemes kezdésként megállni a Salföldi kőtengernél is.
De dönthetünk úgy is, hogy autóval megyünk a kolostortól 800 méterre, kb. 15 perces sétára található parkolóig, és innét a fák között besétálunk a kolostorig.
A kolostorrom különösen népszerű a természetjárók és a történelem iránt érdeklődők körében. A környező erdők gyönyörű túraútvonalakat kínálnak, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a Káli-medencére, vagy akár a Balatonra is.
Szerencsére a Salföldi Pálos Kolostorrom kevésbé ismert és látogatott, mint a Balaton-felvidék más nevezetességei. Ezáltal ideális helyszín lehet azok számára, akik szeretnének elvonulni a tömegtől.
Az év minden napján szabadon látogatható, így szinte bármelyik évszakban érdemes visszatérni. Igazán romantikus időutazás lehet a falak közt éjszaka a csillagokat nézni.
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Információk: wikipedia,
Térkép: Salföldi Pálos Kolostorrom
Mária-Magdolnáról elnevezett pálos kolostor – Salföld, 1. rész