Minden kilátópontra sajnos nem vezet lift, vagy “mozgólépcső”… Ettől még érdemes akár egy hosszabb sétával is megmászni a 376 méter magas hegyet. Több irányból is elkezdhetjük a csúcstámadást. De érdemes mindenképp időt szakítani rá, és nem felrohanni a tetőre. Látnivaló akad közben is gazdagon…
Mi Gyulakeszi felől közelítettük meg a hegy lábát, és az itt található autósparkolóban hagytuk az járművet.
Az út jelentős része vízmosáson keresztűl vezet, így kényelmes cipőt válasszuk a sétára. Akik a másik oldalról érkeznak, azokkal a Rossztemplomi elágazásnál találkozhatunk. A rom a középkori Csobáncszőg vagy Szögi falu templomának romja. A „rossztemplom” egyhajós, félköríves szentélyű kőépület volt, déli oldalán félköríves kis ablakokkal, nyugati homlokzatán pedig kapunyílással. Talán a nyugati bejáratnál érdemes kicsit elidőzni, de az épületet szinte teljesen „elfoglalta” a természet.
Csobánci Rossz templom
A hegy északnyugati lejtőjén, 200 m tengerszint feletti magasságban feltárt bazaltbányájában a bazaltoszlopok anyaga kokkolitos (és napszúrásos), melyet útépítéshez murvaként hasznosítottak.
Szerencsére számtalan helyen megpihenhetünk. 
A hegy egy jelentős, ismert tájegységünk része. A Balaton-felvidék a Balaton északi partján, nyugati-keleti irányban húzódó kiemelkedés, fennsík a Bakony és a Keszthelyi-fennsík között. A Bakonytól a veszprém–nagyvázsony–tapolcai törésvonal választja el.
A Csobánc egyike a Balaton-felvidéki tanúhegyeknek. A legismertebb Badacsony és Szent György-hegynél kisebb, de csupasz lapos teteje lévén körbe nyílik a kilátás északra a Sümegi vártól déli irányban a Balatonig, de – tiszta, páramentes időben – a légvonalban 100 km-re lévő pécsi tévétorony is látható. Ezen kívül akár az Alpok-beli Schneebergig vagy keleti irányban Székesfehérvárig is ellátni. Fokozottan védett terület, természetvédelmi kezelője a Balaton-felvidéki Nemzeti Park.
Az Országos Kéktúra útvonala korábban a hegy keleti oldalán haladt el, jelenleg viszont északról kerülve felvezet a Csobánc tetejére is. Kedvelt siklóernyős hely.
A Pannon-tenger homokréteg-üledéke által feltöltött hatalmas fennsík tetejére bazaltvulkánok lávája ömlött szép szabályos foltokban, és a bazaltsapka megvédte a homokot, melyet a tenger kiszáradásakor elsősorban a szél – és több más természeti elem – körüle az idők folyamán elhordott. Később aztán, mikor már a pannóniai rétegek alaposan lepusztultak, újra működésbe lépett a vulkáni tevékenység, de ekkor már a kráterből nem láva, hanem kőtörmelék (tufa), forró víz és iszap lökődött ki. A radiometrikus kormeghatározás alapján a Csobánc bazaltjainak kora 3,42 millió év.
A hajdan észak-északkeleti irányban szálban álló bazalttufát a 21. századra vastag bazalttörmelék fedi, dél-délkeleten a felszínen kis tömegben, akár szinte vízszintesen jelenik meg a vékonyan oszlopos bazalt, a sorozatos kitörések kürtőinek a maradványaiként. A hegy nyugati oldalán a csuszamlások jellemzőek. A sugarasan szétfutó deráziós és eróziós-deráziós völgyek a hegy teljes területén megfigyelhetők. A Csobánc délnyugati lejtőjénél Gyulakeszi határában található Papsapka (vagy Kőmagas) sajátos kvarcit-tömbje vulkáni utóműködés eredményeképpen jött létre, mai formájukat a szél és víz (jég) munkája alakította ki. Két csonka kúpból áll: egy alsóból, amely kora triász- és szarmatakorú üledéken előbukkanó pontusi agyag, kavics és homokrétegből áll 240-300 méter magasságig, és egy felsőből, mely egy meredek oldalú bazaltkúp.
A bazalthegyek extrém éghajlati és geológiai viszonyai között számos botanikai ritkaság él. Mivel bazaltja kevésbé volt alkalmas bányászatra, oldalán csak egy úgynevezett „bicskabánya” működött, mely csupán kisebb „tájsebet” okozott, ám falain és a kőomlásokon él a sziklaiternye, a ritka buglyos vagy fürtös kőtörőfű, de virágpompáját fokozza a fekete és leánykökörcsin, illetve a hajdani várkertből kivadult orgonaliget. Domboldalain máig virágzó a római korig visszavezethető országos jelentőségű szőlőkultúra.
A hegy lapos tetején található a 13. században épült Csobánc várának romja, melyhez a hasonnevű uradalom és falu tartozott, ami 1841-ben még létezett. A vár a 376 m magas 260×190-es átmérőjű lapos hegyfennsíkon található. Belső vára a plató délnyugati részén épült fel, amit 15–26 m-es átmérőjű árok és földsánc vesz körül és választja el a fennsík többi részétől. Külső vára lényegében az egész hegytetőt magába foglalja csekély falmaradványokkal, ugyanakkor felszínén különféle kialakítású gödrök vannak.
A vár részletes bemutatása egy következő cikkünkben olvasható.
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: Csobánc
Információk: Wikipédia