Egy kedves kis település melletti dombon áll Szarvaskő vára. Szerencsére a faluból könnyen kijuthatunk az erődítménybe gyalog, vagy kerékpárral. Ezen a reggelen a közeli Somló várát már megnéztem. Az itteni várdomb megmászása már csak “levezetés” volt a bazaltos Somló hegy északi oldalán álló falak után… 

Szarvaskő a 14. században épült vár. Maradványai a Bakony nyugati oldalán, Döbröntén találhatók. Nem tévesztendő össze a Szarvaskői várral, melynek romjai a Bükk-vidék csúcsrégiójának nyugati peremén, a Keselyű-hegy északkeleti nyúlványán található egy meredek sziklás hegy tetején. Érdemes inkább a vár neve helyett a települést “beütni” a GPS-be, mert lehet, hogy az ország másik végén találjuk magunkat pár óra utazás után.

A mai Döbrönte és felette magasodó sziklaszirt az Árpád-korban a Csák nemzetség ősi birtokaként, az ugodi vár uradalmához tartozott. A birtokot előbb Tördemici Fehér Pál, majd 1330-ban a Szalók nembeli Himfyek szerezték meg. Nagy Lajos király 1367-ben adott engedélyt kedvelt udvari emberének, Himfy Benedek pozsonyi ispánnak, hogy kővárat emeltethessen döbröntei uradalmának területén.

A vár legkorábbi említése “Zarwaskw castrum”, azaz Szarvaskő Vára alakban maradt fenn, a Himfyek címerállatából, a szarvasból eredeztethetően. A Nagy Lajos király oldalán nagy ívű politikai és katonai karriert befutó Himfy Benedek bolgár bán, kora legjelentősebb hadvezére csak keveset tartózkodott a várban, így annak bővítésére is csak később, a XVI. században került sor.

A vár XV. századi története birtokperek és hatalmaskodások sokasága, emiatt joggal nevezhetjük a várat rablólovagok fészkének ebben az időben. A 15. század elejére a nemesi család politikai befolyása lehanyatlott, így a környékbeli földesurak egyre nagyobb területeket ragadtak el tőlük, sőt 1401-ben a rátóti Gyulaffyak fegyvereseikkel megtámadták és kifosztották az erősséget is. Mivel birtokaik bevétele erősen lecsökkent, maga a Himfy família is a rablólovagok szintjére süllyedt.

Leghírhedtebb rablásuk során 1464-ben a családtagok fegyveres szolgáikkal megrohanták és kirabolták a Szent Márton-hegyi (Pannonhalma) apátságot is, jelentős értékű kegytárgytól fosztva meg a szerzeteseket. Ezt már Hunyadi Mátyás király sem tűrhette, a Himfy család birtokait elkoboztatta és Kanizsai László bárónak adományozta.

Himfy Imre leányát, Himfy Orsolyát Essegvári Ferenc, a szomszédos Bánd várának ura vette feleségül, így a Himfy család 1502-ben bekövetkezett fiúági kihalása után a döbröntei birtok tulajdonosa Essegvári lett. 1496 körül tűzvész pusztít a várban. 

A törökkel vívott 1526-os mohácsi csata utáni belháborús időszakban urai igyekeztek megerősíteni, ekkoriban emelték a hatalmas, vastag falú rondellát, aminek lőréseiből pusztító ágyútűz alá vehették a rohamozó ellenséget. 1547-ben még a pozsonyi országgyűlés öt lovas katonát fogadott fel a kicsiny helyőrség létszámának növelésére, de továbbra sem számították a jelentősebb véghelyek közé. 

Ferenc Tamás grafikája

Veszprém 1552-es eleste után a kor harcászati igényeinek megfelelően ágyúrondellával és új bejárattal bővítik. Nádasdy Tamás nádorispán 1555-ös jelentésében még épségben említette Döbröntét, pusztulását valószínűleg egy török portyázó csapat okozhatta, később a gazdátlan romok köveit a környékbeli lakosság elhordta.

Az Essegváriak 1586-ban bekövetkezett fiúági kihalásával a vár régi szerepkörét (családi rezidencia, kincstár és okirattár) nem nyerte vissza. A teljes vár felhagyása valószínűleg a tizenöt éves háború idején, pontosabban 1594-1598 között, Pápa és Győr török uralma alatt következhetett be.

Az erősen lepusztult várra először Rómer Flóris figyelt fel a 19. század második felében. Az ő hagyatékában maradt fenn a vár első ábrázolása és felmérése is, Hencz Antal keszthelyi építész munkájaként. Rómer „A Bakony – terményrajzi és régészeti vázlat” c., 1860-ban megjelent művében foglalta össze a vár addig ismert középkori történetét.

Rómer Flóris rajza

Döbrönte várromjának falait a 21. század elején részben restaurálták, de még sok részletét a föld mélye rejti. Szarvaskör Egyesület elnöke és Szarvaskő polgármestere 2018. március 17-én  aláírta azt a megállapodást, mely a döbröntei Szarvaskő várát és a Szarvaskői várat testvérvárrá nyilvánította. Ez a fajta partneri viszony, elsőként jött létre az országban. 

Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu

Térkép: Döbrönte

Információk:  Döbrönte