A Róma egyik legnagyobb és világszinten legismertebb szökőkútja a Fontana di Trevi. A szökőkút három út találkozásánál épült fel, innen származik megnevezése is: trivium (latin) – hármas út, keresztút.
A legendák szerint i. e. 19-ben egy szűz (olaszul vergine) segített a római mérnököknek megtalálni a vízvezetékeket tápláló forrást.
Ez a jelenet a Trevi-kút homlokzatán is megtalálható.
Az ókorban az Aqua Virgo vízvezeték az ókori Róma városát látta el vízzel. Az Aqua Virgo az Albani-dombság vidékéről szállította a friss vizet Marcus Vipsanius Agrippa fürdőihez. A kb. 22 km hosszú vízvezeték egyes részeit 537-ben a gótok lerombolták.
Az Acqua Vergine egyike a római vízvezetékeknek, amelyek tiszta ivóvizet szállítanak Rómába. Neve elődjéről, az Aqua Virgoról származik.
Az Aqua Vergine megépítésével egy időben, 1453-ban, a vízvezeték végében egy medencét építettek Leon Battista Alberti építész tervei alapján.
I. Piusz pápa 1570-ben elrendelte a medence áthelyezését a mai kút terének átellenes oldalára. VIII. Orbán pápa 1629-ben felkérte Giovanni Lorenzo Berninit a kút átépítésére, mivel a korábbi medencét nem találta kellően művészinek és drámai hatásúnak.
Bernini a szökőkutat a mai helyén építette fel azért, hogy a pápa ráláthasson a Quirinale-palotából.
A kút történetének fordulópontja 1731 volt, amikor XII. Kelemen pápa pályázatot írt ki az átépítésére. A pályázat nyertese Niccolò Salvi lett, miután a rómaiak nem nézték jó szemmel, hogy egy firenzei építész, Alessandro Galilei lett első körben nyertesnek kihirdetve.
Az új szökőkút építését 1732-ben kezdték el. Lebontották a Bernini-féle reneszánsz kutat, és a Poli-palota déli homlokzatán felépítették a ma is látható hatalmas barokk szökőkutat, melynek domborművei az Acqua Vergine legendáját mutatják be.
A pápa 1735-ben avatta fel hivatalosan az új kutat, noha az még építés alatt állt. Salvi 1751-ben halt meg, a Trevi-kutat 1762-ben fejezte be Giuseppe Pannini.
A kút 26 méter magas és 20 méter széles. Az építmény római diadalívhez hasonlít egy hatalmas központi és két oldalsó fülkével, előtte grandiózus szoborcsoporttal.
A kút homlokzatának domborművei az Aqua Vergine legendáját mutatják be. Medencéje lekerekített szélű téglalaphoz hasonlít.
A szoborcsoport központi témája a víz megfékezése.
A középső fülkét, amit hatalmas korinthoszi oszlopok vesznek közre, Ókeanoszt, a tengerek görög istenét ábrázoló monumentális szobra díszíti, Pietro Bracci munkája.
Ókeanosz (Ὠκεανός, latin Oceanus) a világóceán, amelyről a görögök és a rómaiak úgy tartották, hogy a világot körbefutó hatalmas folyó. A görög mitológiában a világóceánt megszemélyesítő Ókeanosz a titánok egyike, Uranosz és Gaia gyermeke.
Ókeanosz kísérői a tritonok, akik hippokampuszokat szelídítenek. ( A hippokamposz egy vízen és víz alatt nagy sebességgel úszni képes, uszonnyal rendelkező ló a föníciai és a görög mitológiában.)
Az egyik triton, amelyiknek hippokampusza nyugodt, a nyugodt tengert, azaz a megfékezett vizet szimbolizálja, míg a vad hippokampusz a viharos tenger szimbóluma.
A két oldalsó fülkét a Bőség és Tisztaság istennőinek allegorikus szobrai foglalják el.
A kút, mely a palota homlokzata elé épült, a tengert jelképezi. A mitikus Neptunus aki a római mitológiában a vizek és tengerek istene, büszkén áll kagyló alakú szekerén, és uralja az alatta lezúduló víztömeget.
A tömeg ma is óriási a kút körül, így talán egy éjszakai látogatásnál tudunk nyugodtan elmerülni a Fontana di Trevi mitikus alakjainak tanulmányozásában.
A hölgy a sípjával nem a vízilabda bíró…
Az 1954-es Three Coins in the Fountain című film alapján úgy tartják, hogy két kútba dobott pénzérme szerencsét hoz a házastárskeresésben, míg három érme segít a válásban.
Egy másik változat szerint egy vagy három érmét kell a jobb kézzel, a bal vállon át a vízbe dobni. Manapság is naponta több ezer eurónak megfelelő pénzérmét dobnak a kútba. Ez a pénz szerencsére jó helyre kerül hiszen a római rászorulók megsegítésére fordítják.
Mivel a Trevi-kút Róma egyik legismertebb látnivalója, a városban készült filmek nagy részének elengedhetetlen háttereként szolgál.
Trevi-kút, Róma 1960, fortepan.hu / FOTÓ ADOMÁNYOZÓ: Hegedűs Judit
Néhány film, amelyekben megjelenik a kút:
Római vakáció (1953)
Three Coins in the Fountain (1954)
Az édes élet (1960)
Minden kút Rómába vezet (2010)
Tudom, hogy szentségtörés amit írok, de nekem az első találkozásom a kúttal óriási csalódás volt. Szinte minden fotón, és filmen úgy ábrázolják a kutat, hogy egy hatalmas téren található. Sajnos a valóság az, hogy a Piazza di Trevi nem egy Mars-mező…
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: Piazza di Trevi
Szöveg: wikipédia
Éjszakai fotók: elements.envato.com
