A premontreiek Magyarországon – A rend szinte az alapítással egy időben, már a XII. század első felében megjelent a történelmi Magyarországon (az első prépostságot 1130 körül alapították Nagyvárad-Hegyközön). A középkorban kiemelkedő szerepet játszottak hazánkban a hiteleshelyi (a mai közjegyzőségnek megfelelő) feladatok ellátásában.
Bár a magyarországi közösségek története bővelkedik a tragédiákban – a tatárjárás, a török hódoltság, II. József feloszlató rendelete (1786), majd az 1950-es kommunista betiltás is súlyos csapásokat mért rájuk –, a rend mindig képes volt az újjászületésre. 1802-es újraindulásukkor kapták meg feladatul a tanítást, amely azóta is a magyar premontreiek egyik legfőbb ismérve.
Napjainkban Magyarországon két önálló, férfiakat összefogó apátság, valamint egy női közösség működik aktívan:
Csornai Premontrei Apátság: Elsősorban a Dunántúlon végzik lelkipásztori tevékenységüket, emellett jelentős oktatási intézményeket tartanak fenn (pl. Szombathelyen és Keszthelyen).
Gödöllői Premontrei Apátság: Gödöllőn és környékén végeznek kiterjedt oktatási (Premontrei Iskolaközpont), kulturális és hitéleti tevékenységet.
Egyetem tér, Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllői Reálgimnáziuma. Ma az épületegyüttesben a Szent István Egyetem működik. 1930 Fotó adományozó: Somlai Tibor / fortepan.hu
Premontrei Női Kanonokrend: Jellemzően Zsámbékon és a környező településeken végeznek kiemelkedő oktatási, szociális és családsegítő munkát.
A fehér kanonokok öröksége: A premontrei rend története – Zsámbék 3. rész
A rend történetéről előző cikkünkben olvashattak:
A rend elképesztően gyors virágzásnak indult. Ezt a békés és dinamikus fejlődést egyértelműen bizonyítja, hogy a rákövetkező évszázadban sorra alakultak az új prépostságok Rajkon, Mórichidán és Türjén. A türjei prépostságot 1230 előtt alapította a Türje nembéli (Szentgróti) Dénes bán, mintegy a csornai rendház fiókintézményeként. A lenyűgöző, későromán stílusú téglatemplom északi oldalához már a XIII. században felépült az egykori kolostor is.
A békés építkezést a történelem viharai szakították meg. Előbb a tatárjárás pusztítása, majd a török hódoltság mérte a legkisebb megsemmisítő csapást az itteni közösségre. A türjei kolostor 1547-ben a lángok martalékává vált, és soha többé nem épült újjá eredeti formájában.
Szabadság tér, Gyümölcsoltó Boldogasszony prépostsági templom (az apátsági építészeti együttes része). 1966 Fotó adományozó: Gazda Anikó / fortepan.hu
Az egykor csendes monostort az egyre fenyegetőbb török veszély miatt erőddé alakították át, amely a veszprémi végvári rendszer fontos részeként funkcionált egészen a harcok végéig. Az épületegyüttes elvesztette szakrális jellegét, a szerzetesi közösséget pedig teljesen felszámolták.
A több mint egy évszázados csendet követően a XVIII. század eleje hozta el az újrakezdést. A türjei prépostság 1703-ban került vissza a premontreiek kezébe, először az alsó-ausztriai Pernegg, majd a csehországi Hradiste prépostság irányítása alatt. Az osztrák és morva rendtársak áldozatos segítségével sikerült a rendházat újjáéleszteni, amely a XVIII. század közepétől ismét a csornai prépost fennhatósága alá került.
Mivel az északi kolostor elpusztult, a templom déli oldalán emeltek egy új, barokk stílusú rendházat. Kijavították a megsérült északi templom hajót, és ekkor építették hozzá a Szent Anna-kápolnát is.
A belső terek is új pompát kaptak: az 1750-es évek közepétől (1761 és 1763 között) a híres festő, Dorffmaister István készítette el a kápolna, a főhajó szentélye, a rendház ebédlője és a mellékoltárok képeit. Ezek a csodálatos freskók a bécsi akadémizmust képviselő művész legelső hazai megnyilvánulásai.
A fejlődést II. József 1786-os feloszlató rendelete akasztotta meg ismét. A császári akarat azonban nem tartott örökké: 1802-ben I. Ferenc császár újra engedélyezte a premontreiek működését, azzal a szigorú feltétellel, hogy a lelkipásztorkodás mellett felvállalják a tanítást is. Ezzel a döntéssel az oktatás a csornai premontreiek életének elválaszthatatlan részévé vált Szombathelyen, Keszthelyen és Csornán is.
A XIX. század és a XX. század első felének virágzását 1950-ben a kommunista diktatúra törte derékba. A szerzetesrendeket brutálisan feloszlatták, a csornai közösség 64 tagját pedig szélnek eresztették. A vallásüldözés sötét éveiben a szerzetesek titokban, gyári munkásként, civil tanárként vagy egyházmegyés papként próbálták túlélni a megpróbáltatásokat. Egy hétfős, fiatalokból álló csoportnak azonban sikerült a lehetetlen: Amerikába menekültek, ahol Kaliforniában egy ma is rendkívül népes és sikeres apátságot alapítottak.
A szocializmus bukása és az 1989-es rendszerváltás végül elhozta a várva várt hazai újraéledést, amely azonban elképesztően nehéz feladat volt. Ekkorra mindössze tizenhét, jórészt idős és nyugdíjas rendtárs maradt életben Magyarországon. Dr. Horváth Lóránt Ödön apát vezetésével az 1990-es években szívós munkával visszakapták és felújították egykori épületeiket Csornán, Szombathelyen, Keszthelyen és Türjén.
Vajda János Gimnázium (Keszthely)
Újraindult az oktatás is, elsőként a szombathelyi Szent Norbert Gimnázium nyitotta meg kapuit.
A kezdeti nehézségek és az aggasztó létszámcsökkenés után az ezredfordulót követően ismét egyre több fiatal csatlakozott a noviciátushoz. Fazakas Zoltán Márton apát 2009-es hivatalba lépésével a lelki és fizikai gyarapodás újabb, látványos lendületet vett.
A megújult és bővülő, egyre fiatalodó közösség ma már számos környékbeli plébánia ellátását is végzi. A 2010-es évek végére a csornai apátság ismét dinamikus, aktív közösséggé vált, amely hűen követi ősi jelmondatát: „Minden jó ügyért készen!”
A türjei prépostsági templom nemcsak történelmi, hanem építészeti szempontból is felbecsülhetetlen érték. Egyike a XIII. századi, főúri alapítású monostortemplomoknak (Ják, Lébény, Zsámbék, Ócsa mellett), amely Zala megyében egyedüliként, jó állapotban maradt fenn, ritka példáját adva az Árpád-kori téglatemplomoknak.
Az 1220 körül épült, kéttornyú, háromhajós, bazilikás szerkezetű és bordás keresztboltozattal fedett későromán templom már a francia kora gótika eleganciáját is magán viseli:
- Rózsaablakok
- Bimbós pillérfejezetek
- Csúcsíves ablaknyílások és boltozatok
A templom belső tere is lenyűgöző kincseket rejt. A déli falon a XIV. század végén festett, észak-itáliai hatásokat mutató Szent László-legenda falkép-ciklusa található. A szentély északi oldalfalában pedig egy 1478-ban készült, kovácsoltvas ajtajú pasztofórium (szentségház) csodálható meg.
Mai arculatát a templom az 1920-21-es, Lux Kálmán által vezetett purista stílusú renoválásnak köszönheti. A munkálatok során a barokk kori vakolatarchitektúra alól feltárták az eredeti nyers téglafelületű nyugati homlokzatot és az eredeti ablaknyílásokat, valamint a két torony közé egy törpegalériával lezárt, egyenes vonalú attikát építettek.
Bár az egykori rendházban ma szociális otthon működik, a templom a középkori, a barokk és a XX. századi építészet harmonikus ötvözeteként Zala megye egyik legértékesebb műemléke maradt.
A Premontrei Látogatóközpont a hazai egyházi és művészettörténeti turizmus egyik kiemelkedő, az elmúlt években teljesen megújult helyszíne.
A központ a Csornai Premontrei Prépostság fenntartásában működik, elsődleges célja pedig a több mint nyolc évszázados türjei premontrei jelenlét, valamint a páratlan értékű műemléktemplom történetének bemutatása.
Élmény és fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: Türjei Premontrei Látogatóközpont