A Szent László kápolna, más néven Jáki kápolna, a Városligetben, a Vajdahunyad vára román stílusú épületegyüttesének gyöngyszeme, amely a magyar építészettörténet másolatait őrzi. Ez a kis kápolna nemcsak építészeti remekmű, hanem spirituális menedék a város forgatagában, ahová turisták és zarándokok egyaránt ellátogatnak.
A Vajdahunyad várát 1896-ban, a magyarság Kárpát-medencei ezredéves ünnepére építették a Városligetben, Alpár Ignác tervei nyomán.
Városligeti-tó és a millenniumi kiállításra épített történelmi főcsoport épületei, balra a Vajdahunyad vára. A felvétel 1896-ban készült. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára.
Az 1896-os Millenniumi Kiállítás Magyarország fennállásának ezredik évfordulóját ünnepelte a Városligetben, grandiózus seregszemleként bemutatva a magyar múltat, jelent és jövőt. Ferenc József király nyitotta meg május 2-án, és november 3-ig közel 5 millió látogató csodálta meg a 240 pavilonnal bővült, 520 ezer négyzetméteres területet.
A millenniumi kiállításra épített történelmi főcsoport román kori épületegyüttese. Szemben a Hidaskapu a Kaputoronnyal, jobbra a Kerengő és a Jáki kápolna. A felvétel 1896-ban készült. Fotó adományozó: Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképe
A Történelmi Főcsoport ideiglenes favakolatos épületei hatalmas sikert arattak a Millenniumi Kiállításon, ám romlásuk miatt 1899-ben lebontották őket. A közönség szeretete azonban megmentette: az országgyűlés 2,5 millió koronával finanszírozta a tartós anyagokból történő újjáépítést, amely 1908-ra fejeződött be, túllépve a költségvetést.
A millenniumi kiállításra épített történelmi főcsoport román kori épületegyüttese. Kerengő, Árpád-kori pillérek, gyámkövek és oszlopfők másolataival. A felvétel 1896-ban készült. Fortepan / Fotó adományozó Budapest Főváros Levéltára / Klösz György
A millenniumi kiállításra épített történelmi főcsoport román kori épületegyüttese, Jáki kápolna. A felvétel 1896-ban készült. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. / Klösz György fényképei
Alpár Ignác harmonikusan ötvözte a román, gótikus, reneszánsz és barokk stílusokat, hű másolatokat készítve Jáki templom kapuzatából vagy más emlékekből – ez a mai napig lenyűgözi a látogatókat.
A román stílusú kápolna a Széchenyi-sziget északnyugati sarkán áll, a Jáki templom 1256-os kapuzatának hű másával, ám egytornyú változatban, kassai motívumokkal és lébényi alaprajzzal.
A bélletes kapu oszlopai gazdag ornamentikával vezetik a szemet az Agnus Dei domborműig (Az Agnus Dei – Isten Báránya dombormű a kápolna kapuja feletti félkörívű mezőben látható. Ez a keresztény szimbólum Krisztus áldozatát jelképezi, gazdag ornamentikával körülvéve.) és az apostol-galériáig, a oromzat csúcsán Krisztus szobrával. (Az ornamentika az építészetben és iparművészetben használt díszítőelemek, minták és motívumok összessége, amelyek esztétikai értéket adnak az épületeknek vagy tárgyaknak. A Jáki templom kapuzatánál ezt növényi indák, geometriai minták (pl. fűrészfogak, pálcatagosok) és figurális elemek (pl. állatok, apostolok) alkotják.)
Belépve a Szent László kápolna épületébe Ohmann Béla feszülete és Mattioni Eszter Szent Család mozaikja fogadja a látogatót, Szent László királyt ábrázoló üvegablakkal az apszisban. (Az apszis a templomépítészetben a szentély (főhajó) végződését jelöli, jellemzően félköríves vagy sokszögű alaprajzú, félkupolával fedett tér, ahol a főoltár áll)
A mellékhajókban Molnár C. Pál triptichonja (A triptichon (vagy tríptichon) háromrészes festmény vagy faragvány, ahol két mozgatható oldalszárny keretezi a középső panelt, gyakran vallási témával. ) , Strobl Alajos Madonnája, valamint Szent Maximilián Kolbe és Páter Pio oltárai várják a látogatókat, Árkay Sztehlo Lili festett ablakai szentekkel.
A Jáki templom teljes román bazilika, Omodé püspök műve, gazdag szobrászattal; a kápolna csak kapuzatát másolja, de hozzáad modern belső műalkotásokat (pl. Molnár C. Pál triptichon, Strobl Madonna).
A Szent László kápolna pápa-látogatások színhelye volt (XII. Pius, VI. Pál), ma esküvői helyszín, míg az eredeti zarándoktemplom.
A Jáki templom eredeti épülete a XIII. század elején (kb. 1214-1220 körül) kezdődött építéssel készült, Omodé püspök által 1256-ban felszentelve Szent György tiszteletére.
A Városligeti Szent László kápolna ezzel szemben 1896-os másolat, 1908-ra újjáépítve és 2023-ban felújítva.
A Jáki templom eredeti háromhajós bazilikája két homlokzati toronnyal rendelkezik, míg a Városligeti Szent László kápolna kisebb, egytornyú építmény lébényi alaprajzzal. A lébényi alaprajz a Győr-Moson-Sopron megyei Lébény Szent Jakab plébániatemplomának 1207 körüli román stílusú elrendezését másolja. Ez kisebb, egyszerűbb struktúra a Jáki háromhajós bazilikánál, turisztikai arányosítással. Mindkettő román stílusú.
A Jáki templom eredeti kapuzata Magyarország leggazdagabban díszített késő román bélletes kapuja, míg a Városligeti Szent László kápolna kapuzata ennek hű mása gazdag ornamentikával és apostol-szobrokkal. Mindkettő monumentális.
A Jáki templom eredeti funkciója bencés apátsági templomként plébániai használat, míg a Városligeti Szent László kápolna eredetileg a Mezőgazdasági Múzeum könyvtára lett volna, de 1915-től egyházi szerepet tölt be. A kápolna ma esküvők, misék helyszíne, míg az eredeti állandó templom.
1915-ben Kohl Medárd püspök szentelte fel Szent László tiszteletére; itt misézett 1938-ban Eugenio Pacelli (XII. Pius) és Giovanni Battista Montini (VI. Pál) bíborosok. A modern keresztút képek és a gazdag belső berendezés miatt ideális hely csendre vágyó turistáknak. Alpár Ignácra emlékeztető dombormű és emlékmű a közelben idézi a mestert, aki a Kerepesi temetőben nyugszik.
Reméljük, sikerült bemutatni a városligeti Szent László kápolna egyedülálló szépségét, felvázolva a különbségeket a Jáki templom eredeti remekművével, miközben kedvet csináltunk mindkét gyöngyszem személyes megtekintéséhez.
Magyarország legkiemelkedőbb román kori alkotása – Ják 1. rész
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Forrás: jakikapolna.hu
Térkép: