A közelmúltban fejeződött be a jáki templom teljes felújítása. A munkálatoknak köszönhetően az épületegyüttes ma ismét régi pompájában tündököl, és méltóképpen képviseli a magyarországi román kori építészet kiemelkedő alkotásait.
A 3 részből álló sorozatunkban szeretnénk a 800 éves műemléket részletesen bemutatni. Ebben a részben elsősorban az alapításával és a templom történetével szeretnénk foglalkozni. Valamint egy picit kitekintünk a legfőbb stílusjegyek bemutatására is.
A Jáki apátsági templom Magyarország egyik legszebb és legjelentősebb román stílusú építészeti emléke. A templomot a Ják nemzetségből származó Jáki Nagy Márton alapította a XIII. század elején. Jáki Nagy Márton születési ideje nem ismert, halála időpontját is csak feltételezhetjük. Az általa építtetett Jáki monostor ma is látható templomát 1256-tavaszán szentelték fel, amikor az építtető már nem élt. A templom délnyugati tornyának falain valószínűleg a Jáki Nagy Márton temetése látható.
A Ják nemzetség eredetéről kevés adat áll rendelkezésre. A legújabb kutatások szerint a Csákokkal állhattak rokonságban, illetve abból a nemzetségből szakadhattak ki. Ezt látszik igazolni, hogy a nemzetséget a történelem során több változatban (Ghak, Tyak, Chak stb.) is említik. A Csák nemzetségről azt feltételezik, hogy az Árpád utáni legmagasabb rangú vezértől, Szabolcstól származik.
Jáki Nagy Márton, az első olyan nemes (nobilis), akit oklevélben is már így említenek. Gazdagságáról és hatalmáról is tanúskodik, hogy birtokainak középpontjában kora egyik legmonumentálisabb templomát kezdte el építtetni, hogy majd nevének és nemzetségének méltó emlékeként évszázadokig álljon és uralkodjon a táj felett.
Apátsági templom, 1940 Fotó adományozó: Somlai Tibor, fortepan.hu
Az alapítás a stílusjegyek alapján az 1220 körüli évekre keltezhető. Ezt erősíti az az 1325-ben kelt királyi oklevél, melyben Károly Róbert király a vasvári káptalantól kéri, hogy állapítsa meg, kit illet a jáki monostor patrónusi joga. Ebben az alapítót már a „Nagy” jelzővel (Comes Marthinus Magnus) illeti és külön is megemlíti, hogy ő a Szent György-monostor (monasterium Sancti Georgii Jaak) építtetője.
Apátsági templom, 1934 Fotó adományozó: Flanek-Falvay-Kováts, fortepan.hu
A templomot az építtető Szent Györgynek, a bizánci egyház lovagszentjének tiszteletére szenteltette fel, akinek képét a főoltár mögötti falra is felfestették. Szent György egy római kori katona és keresztény vértanú, akit a katolikus és az ortodox egyházak egyaránt szentként tisztelnek. A leghíresebb katonaszentek egyike, és legendája a sárkány legyőzéséről szól.
A jáki templom az egykori jáki bencés apátság monumentális bazilikája a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő, szinte szimbolikus alkotása. Román stílusnak vagy romanikának nevezzük az európai országok XI-XII. századi műalkotásainak együttesét. A romanikát megelőző időszakot preromán kornak nevezik.
A román stílusú építészet legmeghatározóbb elemei a templomok és kolostorok, megjelenésük a harcos egyház, a belviszályoktól és külső fenyegetésektől gyötört kereszténység jegyeit tükrözi: zömök formák, vastag falak, lőrésszerű ablakok.
A stílusjegyek a korai keresztény, valamint a karoling építészetet ötvözik. A középkori egyházi építészet előképe az ókeresztény bazilika, amelynek jellemzői a középen kiemelkedő főhajó és az oldalt elhelyezkedő alacsonyabb mellékhajók.
A román stílusú templomokra jellemző az egyes térrészek világos elrendezése. A templom alkalmanként erőd is volt, a helyi lakosok ellenséges támadás esetén a környék egyetlen kőépületébe menekültek és oda menekítették kincseiket is. A tömör, vastag falak, a kis résszerű ablakok a kor fegyverei ellen biztos védelmet nyújtottak. Nagy részükre jellemző a boltozatok hangsúlyozása. Az antik arányrendet vagy nem ismerték, vagy nem tartották tiszteletben, így a templomokat olyan magasra építették, amennyire statikailag lehetséges volt.
A templomok nagy része kolostorokhoz tartozott, tájolásuk kelet-nyugati irányú. A kerengőt általában a templom déli fala mellé építették így nem árnyékolta be az épületet.
A templomok építésénél legelőször az alapokat fektették le néha nedves, kis teherbírású talajba, hatalmas mennyiségű emberi munkaerő felhasználásával. A korabeli építészeknek meg kell küzdeniük a rossz talajviszonyokkal, hirtelen omlásokkal és a komoly esőzésekkel.
Az alapozás után be kellett szerezni az építőanyagokat. Sokszor kőfejtőnek használták az antik műemlékeket. Ezután láttak munkához a kőfaragók, a szobrászok, az ácsok, a kőművesek és segítőik.
Egy román kori templom óriási erőfeszítések, komoly veszélyek között készült el. Az egész lakosság részt vett az építkezésben, úgy gondolták, hogy aki építőanyag adományozásával vagy munkával közreműködik, részese lesz az isteni kegynek.
A jáki templom a hazai középkori nemzetségi monostorok egyedülálló épségben fennmaradt képviselője, amely művészi gazdagságával, a táj képébe illeszkedő mesteri elhelyezésével hívja fel magára a figyelmet.
Építése során több alkalommal is változtathattak a terveken, erről tanúskodnak a különféle szabálytalanságok. Történelme viharos: tűz, vihar és az törökök is megrongálták, többször helyre kellett állítani.
Apátsági templom, 1950 Fotó adományozó: Berkó Pál, fortepan.hu
Leghíresebb része a befelé mélyülő, többszörösen tagolt főbejárat, melyet normann motívumok díszítenek, fölötte a timpanonban Jézus látható angyalokkal és apostolokkal.
A bélletes főkapu a román kori templomépítészet egyik jellegzetes építészeti és épületszobrászati alkotása. A bélletes kaput több rétegben elhelyezkedő, egyre kisebb kapuk alkotják. A kaput gazdagon díszítik pilaszterek, oszlopok, faragások és szobrok jellemzik. Jellemzője még a kapu feletti félköríves mező, amely gyakran domborművel vagy festménnyel díszített. Magyarországon a nyugati vármegyékben több templomon is feltűnik a bélletes kapu.
Pannonhalmi apátság: A templomból a kerengőbe vezető déli kapu színes oszlopaival tűnik ki.
Csempeszkopácsi templom: A Szent Mihály templom bélletes kapuja is figyelemre méltó.
A jáki templom főhomlokzatával szemben kis kápolna áll, a Szent Jakab-kápolna, ez volt Ják középkori temploma, mivel a kolostori templomnak nem volt szabad plébániaként is működnie.
A templom a patak völgye fölé emelkedő dombság tetejére épült, ezért mind az északról, mind a keletről érkező utas már messziről megpillanthatja. Zömök tornyai imponálóan emelkednek a község fölé.
Apátsági templom, jobbra a Szent Jakab-kápolna. 1967. Fotó adományozó: Jankovszky György, fortepan.hu
Jáknak a dombvidék központi részén a környező települések között elfoglalt helye azt bizonyítja, hogy itt már jóval az apátság alapítása előtt a Ják nemzetség szálláshelye és birtokközpontja állt, mely a környék életében kiemelkedő szerepet játszott.
Apátsági templom, 1936 Fotó adományozó: Ebner, fortepan.hu
A templom felszentelést Omodé győri püspök és Favus pannonhalmi főapát végezték 1256-ban. A szentelést az alapító nem érhette meg. Ezt örökíti meg a déli torony alatt látható egyik freskótöredék: a jáki templom előtt temetési jelenet látható. Az 1331-ből való oklevél 50 szerzetesről tesz említést.
Kőszeg városának 1532. évi ostromakor a törökök a monostort és a templomot is megrongálták. Az apostolfejek közül számosat levertek, de másutt is okoztak károkat. 1562 után megszűnt a szerzetesi élet, a kolostornak ma már nyoma sincs.
1626-ban Erdődy Bálint és Zsigmond megegyeztek, hogy a templomot kijavítják. A XVII. század közepén az épületet villámcsapás érte, amely erősen megrongálta a templom déli részét. Három déli pillért és a főhajófal nagyobb részét újjá kellett építeni.
1846-ban a szombathelyi püspöki hatóság sürgeti, hogy a templomot művészettörténeti szempontok szerint kell helyreállítani. Ettől kezdve a templom felújítása nem csak egyházi, hanem nemzeti ügy lett.1892-ben a Műemlékek Országos Bizottsága Mőller Istvánt bízta meg a munkálatok irányításával. 1896-1904-ig tartott a templom történetében a második legjelentősebb helyreállítási munka Magyarország ezeréves fennállásának emlékére.
Apátsági templom, 1940 Fotó adományozó: Somlai Tibor, fortepan.hu
A munkálatokat Schulek Frigyes és Gyalus László vezette. Lebontották a déli hajó fölé emelt, Folnay idejében épített emeleti részt. Felfalazták a barokk korban nyitott ablakokat. A barokk oltárok helyett neoromán oltárokat emeltek. Megújították az áldoztató rácsot, a szószéket és az egykori kegyúri karzat mellvédjét. A szentélytől kiindulva a kórusig új boltozatot készítettek a főszentély mintájára. Ugyanígy a déli hajóban is. A tornyokat is visszabontották a kórusmagasságig. Nagyon sok eredeti kőfaragványt múzeumi megőrzés végett kivettek. Ez a restaurálás az egész templomot érintette.
A templom és az apátság ma is fontos zarándokhely és turisztikai látványosság.
A jáki templom nyugati kapuja a magyarországi román kori építészet egyik legszebb és legismertebb bélletes kapuja. A következő részben a román kori építészet eme remekművét szeretnénk bemutatni.
https://gogogo.hu/magyarorszag-leggazdagabban-diszitett-keso-roman-kapuzata-jak-2-resz/
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Forrás: Wikipédiából, Ják
Térkép:
