Magyarország történelme során kevés egyházi közösség élt át annyi megpróbáltatást, pusztulást és csodával határos újjászületést, mint a csornai premontrei rend és annak egyik legkiemelkedőbb filiája, a türjei prépostság. A kilenc évszázados múltra visszatekintő közösség krónikája nem csupán a hit és a vallási élet története, hanem a hazai építészet, a művészetek és az oktatás lenyűgöző lenyomata is.
A mai Magyarország legrégebbi premontrei közösségét, a Csornai Premontrei Apátságot 1180-ban alapította Osl comes. A hazánkban frissen megtelepedett szerzetesek nem csupán a közös imádságnak és a lelkipásztori munkának szentelték életüket, hanem a kezdetektől fogva kulcsfontosságú társadalmi szerepet is betöltöttek: úgynevezett hiteleshelyi (jogi) feladatokat láttak el a környék lakói számára.
A premontrei rend (hivatalos nevén: Candidus et Canonicus Ordo Praemonstratensis, röviden O.Praem.) egy katolikus szerzetesrend, amely a szemlélődő monasztikus (kolostori) életmódot egyedülálló módon ötvözi az aktív lelkipásztori és társadalmi szolgálattal.

A felvétel a Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllői Reálgimnáziuma előtti parkban készült 1939-ben. Az épületegyüttesben később Agrártudományi Egyetem, majd Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Szent István Campus) kapott helyet. Fotó adományozó: Korenchy László /fortepan.hu
Az alapító Szent Norbert (1080 k. – 1134), egykori világi pap, aki megtérése után a vándorprédikátori életet választotta, hogy az őskeresztényi egyszerűséget hirdesse. A rendet 1120 karácsonyán alapította a franciaországi Laon közelében, egy Prémontré nevű völgyben (a rend elnevezése is innen ered). A közösség Szent Ágoston reguláját követi, amely a testvéri szeretetre, a közös tulajdonra és az egyetértésre helyezi a hangsúlyt.
A fehér kanonokok öröksége: A premontrei rend története – Zsámbék 3. rész
A Prémontré nevű völgy nem csupán egy földrajzi helyszín, hanem a Premontrei Rend bölcsője és névadója. Ez a terület a középkori Franciaországban, a Laon-i egyházmegyében (ma Aisne megye) feküdt, egy mocsaras, erdős és elhagyatott vidék volt. Szent Norbert 1120 karácsonyán itt, ebben a völgyben alapította meg közösségét 13 társával együtt. Miután Norbert reformtörekvései Németországban ellenállásba ütköztek, a Laon-i püspök ajánlotta fel neki ezt a lakatlan területet kolostoralapításra.

Prémontré-i Apátság
A legendák szerint a név a latin „Pratum Monstratum” (megmutatott rét) kifejezésből ered. A hagyomány úgy tartja, hogy Szent Norbert egy látomásban látta meg ezt a helyet, amelyet maga Isten „mutatott meg” neki, mint az új rend jövendőbeli központját. Egy másik magyarázat szerint a név egyszerűen arra utalt, hogy a területet korábban már kijelölték (pré-montré) művelésre, de az kudarccal végződött. A szerzetesek a völgy vad és kietlen körülményei között kezdték meg működésüket. Az mocsarak lecsapolásával, földműveléssel és építkezéssel tették lakhatóvá a területet, miközben szigorú aszkézisben, imádságban és a környékbeli lakosság lelki gondozásában élték mindennapjaikat. A Prémontré-i Apátság évszázadokon át a teljes rend anyaháza és adminisztratív központja volt. A generális apát (a rend feje) mindig a prémontré-i apát volt a francia forradalomig. Ma az egykori apátság épületeinek egy része még áll, de már nem szerzetesek lakják; az épületegyüttes egy pszichiátriai kórháznak ad otthont. A völgy neve azonban örökre összeforrt Szent Norbert örökségével.
A premontreiek úgynevezett szerzetes kanonokok. Ez azt jelenti, hogy hivatásuk két, egymást kiegészítő pilléren nyugszik:
Befelé forduló, szemlélődő élet: Szigorú közösségi életet élnek, amelynek központjában a közös imádság, a zsolozsma (Liturgy of the Hours) napi szintű, ünnepélyes végzése és az Oltáriszentség tisztelete áll.
Kifelé forduló, aktív apostoli élet: Nem zárkóznak el a világtól; kilépnek a kolostor falai közül, hogy a társadalmat szolgálják. Plébániákat vezetnek, lelkipásztori munkát végeznek, tanítanak és szociális tevékenységet folytatnak.

Egyetem tér, Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllői Reálgimnáziuma. Ma az épületegyüttesben a Szent István Egyetem működik. 1930 Fotó adományozó: Somlai Tibor / fortepan.hu
Jelmondatuk: „Ad omne opus bonum parati” – azaz „Minden jó ügyért készen!”. Ez a nyitottság teszi lehetővé számukra, hogy rugalmasan reagáljanak az egyház és a társadalom mindenkori kihívásaira. Jellegzetes, teljesen fehér rendiruhát viselnek, ami miatt a középkorban és a népnyelvben gyakran „fehér barátoknak” is hívták őket.
Élmény és fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: Türjei Premontrei Látogatóközpont



