A Néprajzi Múzeum 150 éves történelme során Budapest számos helyén kiállította már “portékáit”. Nevezhetnénk akár “vándormúzeumnak” is… Miután a gyűjteménye bejárta Pest különböző pontjait, 2022. május 22-én beköltözött a Városligetbe.
A múzeum alapításának terve 1872. márciusára nyúlik vissza, amikor Xántus Jánost kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum Etnográfiai Osztályának őrévé.
A mostoha sorsú néprajzi gyűjteményt Jankó János sokrétű szakmai tevékenysége tette valódi múzeumi szervezetté. Az ő nevéhez fűződik a millenniumi kiállítás városligeti néprajzi falujának megteremtése 1896-ban. A 24 lakóportából álló multietnikus szabadtéri múzeumi bemutató vetekedett a néhány évvel korábban megnyílt stockholmi skanzennel. Az ünneplés után sajnos a házakat lebontották, a berendezés és az öltözetek a múzeum gyűjteményébe kerültek.
Millenniumi kiállítás: Néprajzi falu, rutén ház Bereg megyéből. A felvétel 1896-ban készült. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.191
A múzeum kezdetben a Nemzeti Múzeum egyik osztálya volt Néprajzi Tár néven (csak 1947-ben önállósult teljesen), ennek megfelelően épülete is Nemzeti Múzeum épülete volt évtizedekig. A múzeum részletes története a Néprajzi Múzeum honlapján olvasható.
A múzeum történelme során az alábbi épületek adtak otthont a gyűjteményének:
A Várkert Bazár, majd egy bérház (1892–1906)
Várkert rakpart, Várkert Bazár (Ybl Miklós, 1883.), balra fent a Királyi Palota (ma Budavári Palota). A felvétel 1880-1890 között készült. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.062,
Az Iparcsarnok (1906–1923)
A Tündérpalota (1924–1973)
Könyves Kálmán körút 40., Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Gyűjteménye és Tisztviselőtelepi Gimnázium, FOTÓ ADOMÁNYOZÓ Somlai Tibor / Fortepan 24135
Az Igazságügyi Palota (1973–2017)
Kossuth Lajos tér, Igazságügyi Palota (fortepan 120717)
A mai helyszínét az 1860-as években Aréna útnak (Arena Weg) nevezték, ami a környék kiépülésével párhuzamosan vált hivatalossá 1874-ben.
Mai nevét 1945-ben kapta Dózsa György után, aki 1514-ben vezetett parasztfelkelést a nemesség ellen. Az Ajtósi Dürer sor és Hősök tere közötti, Városligethez tartozó szakaszt 1951 és 1953 között 85 méteresre szélesítve burkolt térré alakították.
2022-ben az intézmény egy korszerű, történetében először kifejezetten a Néprajzi Múzeum számára tervezett épületben nyitotta meg kapuit, mely mind a 21. századi szakmai követelményeknek, mind a látogatói igényeknek megfelel.
A Liget Budapest Projekt keretében a budapesti Ötvenhatosok terén, az ötvenhatos emlékmű két oldalán, az egykori parkolóterületen építették fel azt a lendületes és modern vonalvezetésű építményt, mely 33 000 négyzetméteren ad új otthont a gyűjteménynek.
Az egyszerű, íves formájú épületet a nemzetközi tervpályázaton kiválasztott, magyar NAPUR Architect építésziroda közel 250 tervező bevonásával alkotta meg, Ferencz Marcel vezetőtervező irányítása mellett.
Az épület 60%-a a térszint alatt helyezkedik el, tetején pedig zöldfelület található, mely közösségi térként szolgálja a látogatókat.
A múzeumépület egyfajta kapuként is szolgál, hiszen itt találkozik a városi szövet a városligeti parkkal, itt léphetnek be az érdeklődők nemcsak a múzeumba, hanem a Városligetbe is.
A tervek szerint 2500 négyzetméternyi időszaki és 4500 négyzetméternyi állandó kiállítási teret alakítanak ki.
A Néprajzi Múzeum új épülete 2018-ban elnyerte az egyik legrangosabb nemzetközi ingatlanszakmai elismerést, a Világ legjobb közintézménye díjat az International Property Awardson.
A változatos növényfajokkal beültetett tetőkertet tartó két épületszárny egy 1 kilométer átmérőjű körív mentén emelkedik a környező fák lombozatának magasságába.
A föld mélyében elhelyezett, közel 7 ezer négyzetméteres, időszaki és állandó tárlatoknak otthont adó kiállítótér felett könyvesbolt, étterem, könyvtár, adattár, közösségimunka-helyiség, látogatóközpont, rendezvényközpont és interaktív ifjúsági múzeum teszi az intézményt a budapesti kulturális élet meghatározó helyszínévé. Különleges eleme az ingyenesen látogatható Kerámiatér, amely a lépcsőzet mentén 40-40 méter hosszan csaknem 4 ezer kerámiát vonultat fel a világ minden tájáról.
Az épület koronája az üveghomlokzat, amelyre közel félmillió pixelből álló, a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeiből válogatott néprajzi motívumokon alapuló, raszter szerkezetű fémrács hálót feszítettek körbe.
A pixeleket egy speciális robot helyezte be a lézervágott alumínium rácsokba, melyekből több mint 2.000 darabot rögzítenek fel az épületre. A kis kockákból 20 magyar és 20 nemzetközi (többek között venezuelai, kongói, kameruni, mongol, kínai és melanéz) néprajzi motívum kortárs újraértelmezéseként megszülető formák álltak össze.
A háló a magyar és az egyetemes kultúra szőtteseként nemcsak átöleli, öltözteti az épületet, hanem összegzi a gyűjtemények és a Néprajzi Múzeumban folyó munka 150 évre visszatekintő, a kortárs kultúrában is meghatározó szellemiségét.
A Néprajzi Múzeum nemcsak egyike Európa legfontosabb szakmúzeumainak, de új épülete révén a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézményének is tekinthetjük.
A tetőkertet körbeölelő szárnyak 1000 méter átmérőjű körív mentén emelkednek a Városliget lombkoronájába.
A szakrális átkelő egyúttal a Hősök tere zöld reflexiójaként az anonim forradalmi hősök előtt is tiszteleg, miközben múzeum funkciójából fakadóan felöleli és egyben tartja a nemzeti és egyetemes műtárgygyűjteményt.
A Díszhomlokzat a földből kiemelkedő múzeumhoz fűződő kultúrrétegek sokféleségének víziójaként is értelmezhető.
A talajrétegződés ritmusát és rétegvastagságait is szimbolizáló háló a magyar és az egyetemes kultúra szőtteseként nemcsak átöleli, öltözteti az épületet, hanem összegzi a gyűjtemények és az itt folyó munka 150 évre visszatekintő, a kortárs kultúrában is meghatározó szellemiségét.
Sorozatunk első részében a rövid történeti bemutatás mellett a 2022-ben átadott Néprajzi Múzeum építéséről írtunk. Szeretnénk a következő részekben a múzeum belső tereivel is megismertetni Önöket. A magyar néprajzkutatásnak szerencsére évezredes hagyatékot kell feldolgozni.
Élmény és fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: Néprajzi Múzeum
Forrás: wikipedia, Néprajzi Múzeum