Egyéb

A 2000 éves sétálóutca, Róma központjában

Róma, Forum Romanum (2017)

Forum Romanum vagy, ahogy a rómaiak gyakrabban nevezték Forum Magnum (a mai Campo di Vaccino) az ókori Róma fő köztere, a Capitolium és Palatinus domb közötti tér volt, mely a kereskedelmi és politikai világ érintkezőhelyének számított. A terület eredetileg ingoványos hely volt, melyet Lucius Tarquinius Priscus király száríttatott ki és vétetett körül oszlopos csarnokokkal, melyek üdülésre és sétahelyül is szolgáltak. Hossza körülbelül 220, szélessége 35-50 méter, és kis mérete ellenére rengeteg épület és emlékmű állt itt.

A terület a középkorban hosszú ideig a város elhanyagolt része volt.

A fórum a rómaiaknál köztér, piac, nyilvános hely a városokban vásár, gyülekezés, törvénykezés céljára építették.

A Forum Romanumon több istennek is állt temploma, itt volt Saturnus, Janus és Concordia temploma a Capitolium tövében, Vesta temploma a Palatinus tövében (emellett állt a Regia nevű épület, a pontifex, azaz főpap lakása) és később a Dioskurosoké.

A Forum két részre oszlott: a tulajdonképpeni Forum Romanumra keleten, ahol régebben a plebejusok gyülekeztek, és a másik, magasabb, nyugati részre (Comitium), amelyen eredetileg a patríciusok gyülekeztek. A Comitiumon állt többek között: a Curia Hostilia (a szenátus helye), a Carcer Mamertinus (részei: Robur, azaz börtön és Tallianum, azaz kivégző hely) és a Rostra nevű szószék.

Ahogy a város nőtt, a Forum Romanumot is bővítették, és gyönyörű oszlopos csarnokokat, úgynevezett bazilikákat építettek (ezek voltak állítólag a keresztény templomok alapjai, ilyenek voltak például a Basilica Porcia, Sempronia, Opimia, később Augustus alatt az Aemilia és főképp a Julia.) Újabb templomokat is építettek (Templum Divi Caesaris, Minervae stb.) Később térszűke miatt a Forum Romanumot észak felé is bővítették, és a hozzá fűződő újabb tereknek és építményeknek egész sorozata keletkezett (ezt nevezik összefoglalóan császár-fórumoknak).

Antoninus és Faustina temploma ma már romos állapotú. Antoninus Pius (138–161) i. sz. 141-ben elhunyt felesége, Faustina emlékére emeltette, az ő halála után pedig neki is szentelték. Istenné avatásakor felvésték nevét a templomra.

Romulus temploma műemlék, ma a Santi Cosmano e Damiano-templom előcsarnoka (a 6. században építették bele). Építésének idejéről és a névadójáról pontos információt nem tudnak. Két Romulus is szóba került a név eredeti viselőjeként. Egyes régebbi feltételezések szerint Róma alapítója volt az a Romulus, kinek nevére szentelték az építményt, míg a mai írások általában Maxentius császár fiát, Marcus Valerius Romulust említik, mint névadó személyt, kinek tiszteletére 309-ben, a 14 év körüli korában meghalt fia emlékére emeltette az uralkodó.

Romulus egykori temploma kör alakú téglaépület, melyet kupola fed. Két négyszögletes melléktér s egy oszlopcsarnok egészíti ki. Kapui eredetiek, bronzból készültek.

Constantinus és Maxentius bazilikája. Két templommal is szomszédos a 100 méter hosszú, 65 méter széles, háromhajós Basilica Constantiniana, amelyet Maxentius császár kezdett építtetni, nevét pedig az építést befejező Constantinus császár után kapta. 308-ban kezdték meg az építést, majd 312-ben folytatták újra, amikor Constatinus császár a milviusi-hídi csata után legyőzte Maxentiust. Tengelyét eredetileg nyugat-keleti irányba tervezték, de Constatinus derékszögben elfordíttatta, így észak-déli fekvésűvé vált.

Egykor az épület a leghatalmasabb volt a Forumon, az északi mellékhajó három 24,5 méter magas, 20,5 méter széles három óriási kazettás dongaboltozata ma is feltűnő. E boltozatok adtak ihletet a Régi római Szent Péter-bazilika első tervezőinek. Magassága 35 méter volt. A tetőt arany burkolat fedte, mely eltávolítása után a régi Régi római Szent Péter-bazilika tetejének díszítőanyaga lett. A bazilika az igazságszolgáltatás és az üzleti élet korabeli központjaként működött.

Julius Caesar fóruma a római császárfórumok egyike, mely a császárkorban a VIII. Forum Romanum regióhoz tartozott. Nerva fórumával állt szomszédságban, a Curia mögött terült el. Ma a via del Carcere Tulliano-n helyezkedik el. Julius Caesar száz millió sestertiuson vásárolta meg a földterületet, ahol az épületegyüttes emelkedett. A házak megvásárlása és lerombolása így egy vagyont jelentett. Caesear galliai hadizsákmányát áldozta fel erre a célra. A négyszögű fórum közepén állott a pharsalusi ütközetben fogadott Templum Veneris Genetricis, azaz Venus Genetrix temploma, melyet i. e. 46-ban szentelték fel. Julius Caesar az istennőtől eredeztette magát. A templom falai között magasodott egykor Venus és Cleopatra szobra. A templomból ma csupán három korinthoszi oszlop és az emelvény maradt fenn. Előtte helyezkedett el a ma már nem létező Caesar-lovasszobor, mely eredetileg bronzból készült. Az egész fórumot két oldalról oszlopcsarnok vette körül, s előtte üzletek sora emelkedett, ám mindez i. sz. 80-ban tűz áldozatává vált. Domitianus és Traianus később az oszlopsort újjáépíttették.

Castor és Pollux temploma. A Forum környezetét zárja be. Castor és Pollux – ahogy a rómaiak nevezték őket – a Dioszkűroszok nagy tiszteletnek örvendtek. A római mondák szerint ők segítették győzelemre a köztársaságot Lucius Tarquinius Superbus ellenében i. e. 496-ban. Hadrianus oly pazar fénnyel restauráltatta, hogy Castor temploma lett a Forum egyik legremekebb épülete. A templomcsarnok több alkalommal is a szenátus üléseinek színtere volt. Ma már csak alapja és három korinthoszi oszlopa áll. Magas alapzatában hivatalos helyiségek (mértékhitelesítő hivatal) voltak.

Phocas oszlopa, melyet Rómában 608. augusztus 1-jén Phocas bizánci császár tiszteletére állítottak (vagy később neki szenteltek), a Forum utolsóként emelt épülete. A barázdált korinthoszi stílusú oszlop 13,6 méter magas, négyszögletes fehér márvány talapzaton áll, és eredetileg a 2. század körül készülhetett. Eredetileg téglából készült alapja nem volt látható, Augustus korabeli szintjéig a régészek csak a 19. században ástak le. Az oszlop ma is ott áll, ahol eredetileg felállították, és mivel egymagában áll, távolabb a többi romtól, a Forum egyik legjellegzetesebb építményének számít; mint ilyen, gyakran jelenik meg vedutákon és metszeteken.

Septimius Severus diadalíve, a Rostra mellett áll meglehetős épségben. A fórum legépebben megmaradt diadalkapuját Septimius Severus és fiai, Caracalla és Geta tiszteletére, a parthus győzelem emlékére i. sz. 203-ban emelték. Ez Septimius Severus diadalának 10 évfordulójára esett. Eredetileg a felirat említette Septimius, két fia, Geta és Caracalla nevét. Miután Caracalla Getát meggyilkoltatta, kitöröltette nevét a diadalívről is. Ám a bronzból készült betűk nyoma megmaradt örökre.

Hármas kapuboltozattal lett ellátva. A háromnyílású emlékmű tetején eredetileg bronzszobrok álltak (a császár hatos fogaton, lovasok stb.). Domborművei nagyrészt elpusztultak, ezek is a győzelem dicsőségét ábrázolták egykor. A diadalíven felirat, a kisebb ívek feletti mezőkben a császár pártus hadjárataiból vett jelenetek, az ívek sarkaiban Victoriák és folyamistenek, az oszlopok talapzatain foglyokat vezető katonák romos reliefképei foglalnak helyet. A reliefek a Marcus-oszlop stílusának továbbfejlesztését mutatják. A középkorban az egész kaput beborította a föld, de középső íve kiemelkedett a romos törmelékek halmazából. Borbélyműhelyt rendeztek be íve alatt.

Térkép: Forum Romanum

Szöveg: wikipédia

Fotó: Farkas Attila/www.gogogo.hu

 

Fel