Az európai gazdaságtól a mesterséges intelligenciáig – A szakértők szerint ezek a folyamatok alakítják át a magyar munkaerőpiacot
Az előrejelzések szerint Magyarország munkaképes korú népessége 2070-ig mintegy 18%-kal csökkenhet. Éppen ezért a munkaerőpiaci jelenségeket ma már nemcsak gazdasági, hanem társadalmi, illetve nemzetközi kontextusban is értelmeznünk kell. A szakértők szerint a kereskedelmi kapcsolatok átrendeződése és a mesterséges intelligencia is nagyban befolyásolni fogja azt, hogy milyen munkaerőpiacra számíthatunk az elkövetkező évtizedekben, azonban a pontos jövőképet még nem lehet megjósolni.
A munkaerőpiac hűl, de a munkaerőhiány nem tűnik el
A jelenlegi gazdasági helyzetben könnyen lehet arra a következtetésre jutni, hogy az elmúlt években bizonyára csökkent a munkaerőhiány. Bár a munkaerőpiac valóban kevésbé feszes, mint néhány éve, a hosszú távú szakemberhiány problémája nem oldódott meg.
A regisztrált üres álláshelyek száma az OECD adatai szerint 2025 év eleje óta 5%-kal csökkent, tehát valóban érezhető egy rövid távú enyhülés. Fontos azonban kiemelni, hogy az egy-két év alatt bekövetkező változások sok esetben nem festenek valós képet arról, hogy több év, vagy akár évtized során milyen kihívásokra számíthatunk. Ahogyan az MNB inflációs jelentésében is olvashatjuk, a foglalkoztatás későbbi bővülése várhatóan demográfiai akadályokba ütközik majd. A gyerekvállalási kedv folyamatos csökkenése értelemszerűen a munka világára is erős hatást gyakorol: ennek következtében egyre kevesebb aktív korú állampolgár lesz néhány évtizeden belül, a nyugdíjban részesülők száma pedig néhány év leforgása alatt megnő. A Workforce szakértői szerint, bár még nem láthatjuk előre ennek az időszaknak a kihívásait és a következményeit, biztosan gyökeres változásokra kell számítaniuk a mai tizen- és huszonéveseknek.
A nemzetközi helyzet is nagyban befolyásolja a magyar piacot
A munkaerőpiac vizsgálatánál szem előtt kell tartanunk, hogy a magyarországi jelenségek nem önmagukban léteznek. A magyar export 65%-a az Európai Unióba irányul, így érthető módon a nemzetközi gazdasági lassulás a hazai folyamatokra is hatást gyakorol. Mindemellett pedig az elmúlt években tapasztalható kereskedelmi feszültség az Európai Unió és az Egyesült Államok között is kihatással van arra, amit a magyar munkavállalók tapasztalnak nap, mint nap. A Workforce szakértői hangsúlyozzák, hogy semmilyen társadalmat érintő jelenség nem létezik önmagában: az export, a külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok jelenléte, a geopolitikai és nemzetközi kereskedelmi konfliktusok is nagyban befolyásolják azt, hogy itthon hány nyitott pozíció, milyen fizetési lehetőségek és mekkora munkaerőhiány vár az aktív korú magyarokra.
„A jelenlegi munkaerőpiac egyik legnagyobb ellentmondása, hogy miközben sokan keresnek állást, számos vállalat továbbra is nehezen talál megfelelő szakembert bizonyos pozíciókra. Ez azt mutatja, hogy önmagában sem az álláskeresők, sem a nyitott pozíciók száma nem írja le pontosan a munkaerőpiac állapotát. A valódi kérdés egyre inkább az, hogy a munkavállalók tudása, tapasztalata és kompetenciái mennyire találkoznak a vállalatok aktuális igényeivel. – mondta Maljusin Anna, a Work-Force szellemi szolgáltatások üzletágának vezetője, aki azt is hozzátette, hogy a kihívás egyre kevésbé pusztán mennyiségi, sokkal inkább illeszkedési kérdés. A következő években azok a vállalatok kerülhetnek előnybe, amelyek nem kizárólag a munkaköri megnevezéseket és a CV-ben szereplő tapasztalatokat nézik, hanem képesek felismerni és hasznosítani a jelöltek korábbi szerepeik során megszerzett, már meglévő skill setjét is.
Nem emberek, hanem az emberi tudás hiányzik
A mesterséges intelligencia korában egyre többekben fogalmazódik meg a kérdés, hogy vajon néhány éven, évtizeden belül szükség lesz-e még a munkakörére. A szellemi és fizikai dolgozók egyaránt tartanak attól, hogy az AI idővel elsajátítja azokat a készségeket, amelyeket nap mint nap használnak, ezáltal pedig szükségtelenné válnak a munkaerőpiacon. Tény, hogy az automatizálható feladatok nagyrészét már ma is elvégezheti helyettünk a mesterséges intelligencia, a nagy nyelvi modellek szókészlete és gondolkodásmódja pedig napról napra fejlődik, azonban egy dolgot nem tudnak pótolni: az emberi kreativitást, tudást.
Az Európai Bizottság nemrég figyelemfelkeltő adatokat közölt az AI használatával kapcsolatban. Azok a vállalatok, akik fontolgatták a bevezetését, de végül nem tették meg, a 70,3%-a a megfelelő szakértelem hiányát nevezte meg indokként. A feldolgozóiparban ez az arány 71,1% volt. Ebből látható, hogy sem a fehér-, sem a kékgalléros munkaköröket nem veszi át teljesen a mesterséges intelligencia. A legfontosabb, hogy összehangoljuk az AI és az emberi kreativitás előnyeit és a két eszközzel együtt alkossunk egy egészet.