A Szent Mária Magdaléna kolostorrom, – más néven Salföldi Pálos Kolostorrom, – egy festői szépségű hely, amely a Balaton-felvidéken, az Örsi-hegy keleti oldalán, Salföld település közelében található. Egy 1307-es keltezésű oklevél „köveskúti kolostorként” ír róla, ezért ezen a néven is szokták emlegetni.
Ez a kivételes hangulatú épületegyüttes a pálos rend egykori kolostora. A kolostor és templom gótikus stílusban épült, és a magyar építészet egyik szép példája..
A lakotterületektől és a közutaktól távol, a romok között sétálva, még mindig érezhető a hely egykori szellemisége.
A pálos rend magyar alapítású férfi remete szerzetesrend, amely a mai napig működik.
A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, amikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket.
Az „Ordo Fratrum Sancti Pauli Primi Eremitae” latin kifejezés jelentése: „Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje”.
A pálosok az egyszerűség, a szegénység és az imádság értékeit hirdették. Kolostorokat építettek szerte az országban, amelyekben a szerzetesek remete életet éltek, de ugyanakkor részt vettek a környező közösségek lelki gondozásában is. Ilyen például a Nagyvázsony mellett látható kolostor is.
A török hódoltság idején sok pálos kolostor elpusztult, de a rend túlélte ezt a nehéz időszakot és a mai napig létezik.
A salföldi pálos kolostort az Atyusz nemzetségből származó kőkúti Sal család alapította 1263 előtt, majd Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelték fel.
A kolostor névadója Szent Mária Magdaléna az Újszövetségben szereplő jelentős bibliai alak, akit Jézus követői között tartanak számon. A hagyomány szerint Jézus hét démont űzött ki belőle, majd Magdaléna lett az egyik legodaadóbb követője.
Szent Mária Magdaléna fontos szerepet játszott Jézus életének legfontosabb eseményeiben, jelen volt a keresztre feszítésnél és a feltámadásnál is. Ő volt az első, akinek Jézus megjelent feltámadása után, ezért gyakran nevezik „az apostolok apostolának”. Gyakran ábrázolják a bűnbánó nő képében, aki könnyeivel mossa Jézus lábát.
A kolostort először Pál veszprémi püspök említi „Kőkút sancte Maria Magdelene” formában egy Boldog Özséb által készíttetett 1263-as összeírásban.
Ebben IV. Orbán pápa felhatalmazására a pálos rend első kolostorait írták össze, hogy a pápaság megállapíthassa, bejegyezhető-e a remeteség szerzetesrendként.
Az összeírt hét kolostor közül csak a bakonyszentjakabi találtatott rendi működésre alkalmasnak.
A kolostort később egy 1307. július 12-i oklevél említi, melyben „Barnabás fia Kelemen a veszprémi káptalan ábrahámi jobbágya saját lelki üdvéért egy szőlőt adományoz a köveskúti remeték Szt. Mária Magdalena tiszteletére szentelt egyházának”.
Az eredeti templom valószínűleg nem a pálos rend építészeti munkájának eredménye, hanem a szerzetesek egy már meglévő román stílusu kápolnát vettek birtokukba, amit később körülépítéssel saját igényeik szerint kibővítettek. Magyarország román stílusú építészete a XI. század elejétől a tatárjárásig virágzott.
Az átépített templom már a pálos rend sajátos építési stílusának jegyeit viseli: a templomépületet keletre tájolták, ehhez a kolostor északról csatlakozik.
Keletelt az olyan templom, amelynek tengelye kelet–nyugati irányú, és a belső elrendezése olyan, hogy a hívők és a celebráló papok kelet felé fordulva imádkoznak.
A templom egyhajós, 21,6 m hosszú, és 7,9 m széles volt, 1475 körül késő gótikus stílusban átépítették, ekkor került hozzá a még ma is látható, hosszú szentély.
Feltehetőleg csúcsíves keresztboltozat borította.
Nyolcszög alakú, a nagyvázsonyi temploméhoz hasonló hálóboltozatos mennyezetű szentélye a gótikára jellemzően a hajóval körülbelül azonos szélességű, poligonálisan záródik.
A hajótól egy gótikus diadalív választja el.
A templomhoz északról csatlakozik a négyszögalaprajzú kolostor. Ennek csak az 1480 körüli átépített formája ismert.
Az épület hálótermei alatt a borospince, a hálótermek mellett déli irányban egy nagyméretű élelmiszerpince és egy kamra, a kolostor délnyugati csücskében pedig konyha és refektórium (étkező) volt.
Az 1440-es évek első felében I. Ulászló király és Erzsébet özvegy királyné hívei között ebben a térségben kemény harcok dúltak, ekkor több más kolostorral egyetemben a salföldi is elnéptelenedett.
A kolostor a pálos rend történetének fontos állomása, amely a rend magyarországi jelenlétének és tevékenységének tanúja. A romok és a feltárt leletek bepillantást engednek a pálosok életébe, mindennapi tevékenységeibe és a középkori Magyarország vallási életébe.
A történelmi áttekintés után a következő részben a kolostor építészeti értékeit mutatjuk be.
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Információk: wikipedia,
Térkép: Salföld