Pálos kolostor a Nagyvázsonyi Kinizsi vár közelében

A Kinizsi-vár történetét egy 3 részes sorozatban meséltük el önöknek. A legendás hadvezér a közelmúltban felújított erődön kívül más építészeti emléket is hagyott ránk. 

Talán nem vagyok egyedül azzal, hogy számtalanszor jártam már az elmúlt évtizedekben a várban, bebarangoltam a település utcáit, de a Szent Mihály-kolostort soha nem kerestem fel. 

Pedig a várból a temető felé indulva egy rövid sétával könnyen megtalálható az egykor monumentális építmény.  

Kinizsi Pál 1478-ban pálosokat telepített a mezővárossá kinevezett Vázsonyba. A pálos-rendi Szent Mihály-kolostort a legendás törökverő hadvezér és apósa Magyar Balázs, a fekete sereg híres hadvezére alapította valamikor 1480-1483 között. A romtemplom a Bakony ősrengetegében, a „csend honában”, Vázsony várától nyugatra található.

A legenda szerint Kinizsi Pál egyik török rabjának váltságdíjából épült volna a kolostor. A hadvezér célja az volt, hogy ez legyen majdan a családi temetkezőhelyük. 1494 végén Kinizsit valóban ide is temették. A templom kegyurának, Kinizsinek a síremlékét az 1552-es robbantás elpusztította. Sírját később feltárták maradványait már 1708-ban megtalálták. Sírköve jelenleg a nagyvázsonyi vár kápolnájában látható. A kolostor templomát Szent Mihály tiszteletére szentelték fel.

Templom a 31 méteres hosszával impozáns méretű, egyhajós, sokszögzáródású szentélyű építmény. Az alaprajza a mai napig jól látható. A szentélye 8 méter, a hajója pedig 9,5 m széles. Egykor pompás gótikus hálóboltozat fedte. A szentély végfala teljes magasságban megmaradt. 

A templom északi oldalához épült hozzá a kolostori négyszög, amelynek a templomhoz közeli falrészletei magasabban állnak. A kolostorhoz gazdasági épületek is tartoztak. Az egészet fal övezte, amelyet 1959-ben csak részben tártak föl az Éri István régész által vezetett ásatás során.

A kolostorban művelt, szorgalmas szerzetesek éltek. Munkálkodásuk gyümölcsei közül máig fennmaradt négy, kézzel írott kódex. A középkori írásos emlékeinkből meglehetősen kevés maradt ránk, ezért különleges értéket képviselnek azok a megmaradt kódexek, melyek a vázsonyi pálos kolostorban íródtak. Az ásatás tanúsága szerint a kolostorban magas művészi szinten dolgozó könyvkötők is tevékenykedtek.

A templom világiak számára is nyitva ált, többek között búcsújáróhely volt.

Az 1543-ban elnéptelenedett kolostor sorsát megpecsételte Veszprém várának 1552-es török kézre kerülése. A törökök féltek attól, hogy kolostort erődítménnyé alakítják át a magyarok, s ezzel fenyegethessék a közeli vázsonyi végvárat. Ezért a többi környékbeli kolostorral együtt ezt is felrobbantották. Köveit részben a vázsonyi vár 16-17. századi építkezéseihez, részben a 18. századi falu házainak építkezéseihez hordták el. 

Nagyvázsonyi Kinizsi vár

A falutól viszonylag távol eső templom helyreállítását plébániatemplom céljára nem találták alkalmasnak, helyette a település központjában épült barokk plébániatemplom. 

Nagyvázsonyi Evangélikus templom és harangláb

A kolostor romjainak állagmegóvására, kisebb kiegészítésekre 1960-ban került sor. 

A pálos közösség ma öt helyszínen van jelen a Kárpát-medencében (Budapest, Sziklatemplom; Hargitafürdő, Márianosztra; Pécs, Petőfiszállás-Pálosszentkút).

A Szent Mihály-kolostor hatalmas fák övezte tisztáson található. A vár körüli zsongásból kilépve egy rövid sétával Kinizsi Pál korának egy másik, nyugodtabb emlékét nézhetjük meg. 

A Szent Mihály tiszteletére szentelt nagyvázsonyi pálos kolostor a magyarországi késő gótikus egyházi építészet romjaiban is egyik lenyűgözõ emléke.

Élmény és fotó: Farkas Attila / gogogo.hu

Térkép: Nagyvázsony

Információ: wikipedia, nagyvazsony.hu