Időutazás vagy felújítás – Kisdörgicsei pusztatemplom, 2. rész 

Amikor 2022-ben elkészítettem az előző cikkhez a fotókat a Kisdörgicsei pusztatemplom romjáról, azon gondolkodtam, vajon milyen lehetett a szentély a XII. században? Sajnos az akkori állapotok alapján inkább csak az épület alaprajzát lehetett sejteni…

A helynek különleges hangulata van, mivel úgy körbe tudjuk járni/fotózni, hogy nincs a mai kornak semmilyen épített lenyomata a képen. 

Mostani látogatásomkor – 2023. nyarán – amikor megpillantottam a templomot, elsőre olyan érzés volt, mintha egy középkori filmet néznék, ahol a tisztáson egy frissen felhúzott épület állna.

Azt vártam, hogy a település középkori lakossága korhű ruhákban a szertartás végén mosolyogva kilép a szentély ajtaján, és mindenki megy a dolgára…  

Sajnos a pusztatemplom méreténél már csak a róla fellelhető történeti leírás a “kisebb”…

Pelárgus János evangélikus lelkésznek a Műemlékek Országos Bizottsága (1881–1949) részére 1872-ben megküldött leírása szerint – melyben a kisdörgicsei templomrom állapotát is ismerteti – az alábbiakat említi: „Négyszögű, egyhajós épület. Köralakú szentéllyel, mészkőből épült keskeny nyílású, csak keleti részen lévő ablakokkal. Elpusztult állapotban van, minden felírás, falfestmény, dombormű nélkül. Semmi okmány nincsen. A szó hagyomány azt mondja, hogy a hajdani kis Dörgicse ott volt, melynek alapja kivehető, s kút is létezett ott, csak az utolsó időben töltetett be.”  

Sajnos az egykori település közepén álló egyházi emlék a török hódoltságnak esett áldozatául, talán nem véletlenül… A felújított épület melletti információs táblán ma az alábbi felirat olvasható: … ahol templomok rogynak térdre, ott térdre rogy maga a nép is. Ritkul, fogyatkozik.” Csoóri Sándor 

A középkori Magyarország településeinek legtöbbje falusias jellegű volt.

A mai Dörgicse területén a középkortól a legutóbbi időkig három település osztozott: Alsó-, Felső- és Kisdörgicse. 

Mindhárom falu román kori temploma festői műemlék-romként maradt meg. 

A falvak plébániatemploma legtöbbször fallal kerített, falon belül a temető, kívül a lakóépületek helyezkedtek el. 

Ezek maradványai itt Kisdörgicsén jelenleg is az épület körüli földhalmok alatt rejtőznek. A templom mindig tükörképe a település életének: elárulja mikor virágzott, mikor szűkölködött, mikor kényszerült hevenyészett tető alá hozni az elpusztult épület üszkös falait, mikor volt viszonylag önálló, mikor milyen földesúr alá tartozott, milyen vallású volt. 

Magyarországon a XIV. század elejéig felépült templomok száma 6-7 ezer közé tehető. 

A középkori oklevelekben Kysdergeche, Füreddergicse, majd Szentmiklós-Dörgicse néven említették a települést. A Bogát-Radvány nemzetség birtokán az egykori falu közepén a XII-XIII. században épült fel a Szent Miklósrol elnevezett egyszerű plébániatemplom. 

Mürai Szent Miklós (Patara, 270. március 15. – Myra (Mira, Müra), 343. december 6.) Myra püspöke, a katolikus és a görögkeleti egyház szentje, a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek, diákok és általában minden nehéz körülmények között élők védőszentje. Életéről több legenda ismert, ezekből alakult ki a Mikulás személye is.

A mai Dörgicse másik két középkori temploma mellett, ez a nevében is minősített falucska kicsi temploma, nem rendelkezett építészettörténetileg kirívó részletekkel, műformákkal, dimenziókkal, vagy csak a legszokványosabbtól való eltérésre utaló nyomokkal sem. 

A török hódoltság alatt az Árpád-kori falu elhagyatottá vált, temploma folyamatosan pusztult. 

Újratelepüléskor az új helyen emelt evangélikus templom körül kezdtek csoportosulni a falu épületei. A középkori falumag, templom és temető környékére már soha nem költöztek vissza. 

A kisdörgicsei templomhoz hasonló félköríves szentélyzáródású templomokat a korai középkor óta egész Európában hasonló mérettel, általánosan elterjedt alaprajzzal építették: keletelt, boltozott szentéllyel, hossznégyszögű, síkfedésű hajóval, nyugati karzattal: a liturgiából következő téralkotás legegyszerűbb funkcionális elrendezése szerint. 

Akik szeretnék megnézni, hogy nézett ki a Kisdörgicsei pusztatemplom annak érdemes megnézni az előző cikkünket (itt további információkat is találunk a történetéről).

Aki szeretne egy rövid időutazásra a középkorba repülni, annak a település szélén álló templom egy nagyon jó díszlet a puszta közepén. Érdemes leülni a padra, becsukni a szemünket, és elképzelni a pezsgő életet az épület körül…  

Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu

Térkép: Kisdörgicsei templomrom (Dörgicse)

Információk: wikipedia, Koppány Tibor: A Balaton-felvidék román kori templomai