A tihanyi vagy füredi kavalkádtól néhány kilométerre található a „Nyugalom szigete”, egy 2023-ban felújított templomrom és környezete. Káprázatos panoráma tárul elénk miközben sétálunk a fonott kerítés felé.
Aszófő község a Tihanyi-félsziget tövében, a 71-es út mentén fekszik, nagyrészt a Római útnak nevezett balatoni közlekedési útvonalon.
A sovány legelőkön csoportosan álló kökény, vadrózsa, galagonya és boróka bokrok, valamint a mindenfelé előforduló fehér sziklák egyedi hangulatot kölcsönöznek a tájnak. Itt kezdődik és Zánkáig tart a balatoni karsztos vidék. Balatonfüreddel véget ér a keleti medence nagy üdülőhelyeinek vidéke, innen apró, régi korok hangulatát sugárzó falvak következnek.
A dombok ölelésében fekvő Aszófő már a római időkben is lakott volt. Az Aszófő név száraz völgyet jelent. Első okleveles említése 1093-ból származik, a tihanyi apátság birtokaként említik „Azzofeu” néven. A törökök az 1550-es években a környékbéli falvakhoz hasonlóan- felégették, de a XVIII. században különleges elhelyezkedésének köszönhetően újra benépesült a vidék.
A XIX. században a vízimalmok nyújtotta megélhetés mellett jelentőssé vált a szőlőtermesztése.
Örvényes, Malommúzeum
Határában állt egy Kövesd nevű, a török hódoltság idején elpusztult középkori falu, melynek XIII. századbeli templomának romja az aszófői vasútállomás mellett található. (Nem tévesztendő össze a Balaton-felvidék másik hasonló nevű településével, az ugyancsak középkori, sőt Árpád-kori eredetű Balatonkövesddel, amely 1940-ig önálló község volt, azóta Csopak település része.)
A kövesdi templomrom és az Almás-forrás a vasútállomástól délre, közel a Balaton-parti nádasokkal körülvett természetvédelmi területen található.
A feltáráskor a templomban talált sírok, elszenesedett maradványok, a falban lévő ágyúgolyó-becsapódások arról tanúskodnak, hogy a török jelentős pusztítást végzett a faluban.
Az 1958-ban végzett restaurálás adatai szerint a templom egyhajós alaprajzú volt, egyenes záródású szentéllyel és sekrestyével. A szentélyben 1500 körül helyezték el a szép megformálású szentségtartót (pasztofóriumot), amely ma a Tihanyi Múzeum féltett kincse.
Egyetlen, helyben megmaradt díszítménye a nyugati, bejárati homlokzat csúcsíves, gömbökkel díszített ívsoros párkánya, amely a lébényi-jáki templomokéval azonos formaelemeket őriz.
A feltárás során bebizonyosodott, hogy a templom helyén korábban római épület állt, ugyanis a szentély oltára alatt kiástak egy felirat nélküli római oltárkövet. Ezt a követ a rom előtt fakadó forrás mellé állították.
Sajnos a templom már a hatvanas években is egy elhanyagolt rom képét mutatta.
Aszófő, Kövesdi templomrom. 1964. Fortepan / Belházy Miklós
A Kövesdi templomrom helyreállítása a Balaton-felvidéki Aszófőn közel 50 millió forintból a Market finanszírozásában valósult meg. A XIII. századi építmény megújítása során több egyedülálló tudományos felfedezés is született.
A ROM Vándor program tartalmi vázát a hazánkban nagy számban fellelhető, elhagyatott középkori romok adják; ezek leginkább kisebb települések külterületén meghúzódó templom- és kolostorromok.
Tök Romtemplom
Országosan több száz ilyen típusú építészeti örökség található, melyek az idő és az elhanyagoltság nyomán fokozatosan erodálódnak. Megmentésük, minőségi rehabilitációjuk példátlan vállalati kezdeményezés, amely hosszútávon és generációk számára teremt értéket. A program több mint 100 romemlék feltérképezésével és mindegy 50 bejárásával kezdődött, ezt követően 12 műemlék lett kijelölve a program keretében felújításra.
Tök Romtemplom
A tervek szerint évente 1-2 romot újít fel a vállalat, ezek mindegyike eltérő beavatkozást, egyedi megoldást igényel. A felújítás elsősorban a romok állagmegóvási, konzerválási és restaurálási munkálatait, valamint a műemlékek környezetének rendezését foglalja magába, egységes arculati elemekkel kiegészítve.
A program első elemeként 2022 októberében a Zsámbéki-medencében található Töki romtemplom újult meg.
Tök Romtemplom
A Kövesdi templomrom megújítása az előkészítési munkálatokkal együtt több mint egy évet vett igénybe.
A projekt keretében megvalósult: a műemléki szempontból kiemelt értékes szerkezetek állagvédelme és restaurálása (faragott párkánysor, vakolt felületek megerősítése),
a kőfal állagmegóvó munkái, az ehhez kapcsolódó, szükséges visszabontások, valamint a ’60-as évekbeli helyreállítások kiigazításai,
a sekrestye belső terében az elmélyedéshez alkalmas egyedi gyártású műkőpad, hozzá kiegészítésnek két darab műkő-mécsestartó elhelyezése,
a romemlék körüli környezetrendezés,
egyedileg gyártott információs tábla elhelyezése, valamint az épületet körülvevő, az eredeti nyomvonal mentén, a Market önkénteseinek bevonásával újraépült, 160 méter hosszúságú, kézi munkával készített vesszőkerítés kialakítása.
A templomrom, a település 1260 körül épült román kori egyhajós templomának maradványa. Igényesen megmunkált épületdíszeivel kiemelt értéket képvisel a falusi templomok között.
A több építészeti periódusban átépített szakrális épület főhomlokzatát egykor a vándorok védőszentjét, Szent Kristófot ábrázoló freskó díszítette.
A heterogén falszövet mintegy 14-féle kőtípust rejt, a beépített változatos kőanyag jellegzetes eleme a romtemplomnak.
A megújítás előkészítéseként a Kövesdi templomrom környezetében összesen mintegy 7.500 négyzetméteren végeztek georadaros méréseket, amely során felmérték az itt található, római kori épületegyüttest, amelyre a XIII. századi templom épült.
A templomot egy korábbi, valószínűleg római kori cella trichora-ra (három apszissal rendelkező késő kori római épülettípus, amely jellegzetesen keresztény templomforma) építették.Falai megegyeznek a korábbi épület irányával.
A mérések során beazonosították a középkori templom körítőfalát is, amely részben vágja a római épületet, részben felhasználja annak falait.
Ez a háromkaréjos épület egy nagyméretű római kori épülethez kapcsolódik, részletei már a korábbiakban ismertek voltak, a mérés során azonban újabb, korábban ismeretlen részleteit fedezték fel déli irányban.
A háromkaréjos épület központi teréhez egykor három oldalról egy-egy félköríves apszis csatlakozott. Ez az épülettípus eredetileg a római császárkori építészet (elsősorban fürdők) kedvelt térkialakítása volt, később az ókori keresztény templomok jellegzetes formája lett.
A vizsgálatoknak köszönhetően egy nagy méretű, 120×65 méter kiterjedésű, római kori épületegyüttes alaprajzát sikerült beazonosítani, amelynek több részletére is fény derült a kutatás során. Az eredmények közül kiemelkedőek a déli részen lévő fürdőépület felszín alatti maradványai, ahol többek közt az északi irányból ide vezető római vízvezeték nyomait is sikerült azonosítani.
A tervezés részeként megvizsgált napjárás és a templom tájolásának összevetése is páratlan eredményt hozott. A tavaszi és az őszi napéjegyenlőség idején a homlokzat körablakán késő délután átsütő nap fénye a főoltárra esik. Erre utalva az ablaknyílás betétjébe egy fénygyűrűt helyeztek, amely egy latin feliratot rejt: „SOL OMNIBUS LUCET” (A Nap mindenkire süt). A gyűrű párjaként a főoltár homloklapján is megjelölték a napéjegyenlőségi fényfolt helyét. A két végpont a jeles napokon egyszerre csillan fel.
A Kövesdi templomrom és környéke a Natura 2000 ökológiai hálózat része, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. Éppen ezért fokozott turisztikai és zarándokcélpontnak is tekinthető a romemlék környezete. Szerencsére könnyen megközelíthető akár vonattal, kerékpárral vagy autóval. Igaz ez utóbbit éérdemes inkább a főút környékén letenni, mert a rom már nem közelíthető meg gépjárművel.
A Kövesdi templomrom helyreállítását 100%-ban a Market Építő Zrt. finanszírozta, a ROM Vándor társadalmi felelősségvállalási örökségmentő programjának keretében.
Élmény és Fotó: Farkas Attila
Helyszín: Kövesdi templomrom
FORRÁS: market.hu
A felújított Varjaskéri templomrom a Nagy-Berekben – Somogyszentpál