Az öböl fölé benyúló csipkés tornyokat elnézve, biztosak lehetünk abban, hogy évszázadokkal ezelőtt gazdag volt a fantáziájuk az építészeknek. Talán kicsit szerencsésebb helyzetben voltak mint manapság mert sokkal több “szabad” helyszín közül válogathattak álmaik felépítéséhez…
A Schloss Miramar esetében a megrendelő Habsburg Miksa osztrák főherceg és a felesége, Sarolta belga királyi hercegnő volt.
A legenda szerint Ferdinand Maximilian tizennyolc éves korában bátyjával Triesztbe érkezett és innét körútra indult a Közel-Kelet felé. De hajójával viharba került a Grignano-öbölben, és itt egy kis kikötőben húzta meg magát a vihar lecsendesedéséig. Annyira megtetszett neki, a kis csupasz mészkövekből álló kiszögellés, hogy elhatározta megveszi a területet és itt építtet egy “szerény lakóházat”.
Az osztrák Carl Junker által tervezett kastély az Ausztria, Németország és Anglia eklektikus építészeti stílusait ismerő főherceg művészi érdeklődését tükrözi.
A 19. századi, romantikus palota építésénél egész biztos, hogy nem szabott semmi gátat a főépítész fantáziájának.
A Trieszti-öbölben álló épületet isztriai fehér márványból emelték 1856 és 1860 között. A terjedelmes (22 hektáros) tengerparti parkot pedig maga Miksa tervezte. A kopár kőszirtet, amelyre épült, számos trópusi növénnyel telepítették be.
Mielőtt Miksa főherceg és Sarolta elfoglalták volna a mexikói trónt, életük boldog időszakát töltötték itt, az akkori osztrák riviérán.
A berendezéssel és a díszítéssel Franz Hofmann iparost és fiát, Juliust bízták meg. Hofmann, aki Trieszt városában dolgozott, ügyes kézműves volt, és hajlandó volt követni Maximilian javaslatait. Mind a kézműves, mind a főherceg hasonló kulturális elképzeléssel rendelkezett, és jól ismerték a kor eklektikus irányzatait, így tökéletes összhangban tudtak együtt dolgozni.
Miután elkészült a kastély, itt fogadta Miksa 1864. április 10-én a mexikói küldöttséget, amely felkérte őt az országuk császárává.
A Maximilian által folyamatosan felügyelt munka csak azután fejeződött be, hogy 1864-ben Mexikóba távozott, ahol rövid császári uralkodás után 1867. júniusában kivégezték.
A korszak történelmének sajátos, tragikus epizódjának bizonyult Miksa főherceg mexikói császársága (1864–1867), amely III. Napóleon francia császár és I. Ferenc József osztrák császár világhatalmi játszmájának keretében jött létre, akik Mexikót egy, a Francia Császársághoz és a Habsburg Monarchiához kötődő örökletes monarchiává akarták formálni.
Az észak-amerikai polgárháború (1861-1865) lezárultával az Egyesült Államok is fegyvereket kezdett szállítani a köztársaságiaknak, és fenyegetően tiltakozott az európai intervenció ellen (lásd Monroe-elv), tartva a francia terjeszkedéstől.
A francia csapatoknak 1866-ban el kellett hagyniuk Mexikót, Miksa visszautasította III. Napóleon ajánlatát, hogy a csapatokkal együtt ő is távozzék. A monarchisták magukra maradtak. Mexikón kívül mindenki tisztában volt azzal, hogy Miksa császárságának napjai meg vannak számlálva.
A terület 1920-ban, a Monarchia földarabolásakor az Olasz Királysághoz került.
A palotában annak idején Erzsébet magyar királyné (Sisi) is sokszor megfordult.
A kastélyt 1955-ben államosították, és jelenleg múzeum működik benne. pazar kilátást nyújt a mellette álló szikla csúcsáról a Grignano-öbölre, és azon túl az Adriai-tengerre.
A palotát olasz stílusú, szintén látogatható kert veszi körül, amelyben az egész világból összegyűjtött növényfajok találhatók valamint egy fontos szoborgyűjtemény. A szobrok a park számos ösvénye mellett elszórtan lelhetőek fel.
Figyelemre méltó még a helyreállított istálló, melynek az első emeletén az eredeti dekorációja tekinthető meg, a földszintjén pedig, hasonlóan a régi üvegházhoz és a kis kastélyhoz, időszakos kiállításokat tartanak.
Sajnálatos, hogy a palotát megálmodó Miksa a világ másik pontján egy értelmetlen háború áldozata lett. Ezután férje kivégzésének hírére a kétségbeesett Sarolta elméje megzavarodott.
Sajnos bármennyire is ezt sugallják a romantikus falak, de ezt a mesekastélyt megálmodók “Nem éltek boldogan, amíg meg nem haltak!”
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: Castello di Miramare
Információk: Wikipédia