Hévíz egyszerre történelmi múltú gyógyhely, természetvédelmi ritkaság és vonzó turisztikai desztináció. A világhírű tó, a gyógyító klíma, a gazdag történelmi örökség és a változatos kulturális, valamint természeti programok minden évszakban különleges élményt kínálnak.
Római kori romkert Egregyben: Az Attila utca végén lévő romkertben egy nagyméretű kora császárkori villa (villa urbana) maradványai láthatók, amely az I. század első felétől az V. század elejéig volt lakott.
Ez a közel 1000 négyzetméteres épület oszlopos tornáccal és fürdőmedencékkel rendelkezett (meleg, langyos, hideg vízzel), bizonyítva, hogy a rómaiak már akkor tudatosan hasznosították a Hévízi-tó gyógyvizét.
A villa valószínűleg gazdag díszítésű volt, és több építési periódust élt meg. A romok helyreállítására 2003-ban és 2011-ben is sor került.
A romkert az Attila utca végén található, és egy jelentős régészeti lelőhely, amely Hévíz Egregy városrészében helyezkedik el.
A terület az I. század első felétől egészen az V. század elejéig volt lakott, ami arra utal, hogy Hévíz és környéke már a római korban is sűrűn lakott településnek számított.
A romkertben egy korai villagazdaság (villa urbana) lakóépületének maradványait tártak fel, amely eredetileg fagerendákból épült, de valószínűleg tűzvész következtében elpusztult. Ennek helyére a II. század elején egy impozáns, közel ezer négyzetméter alapterületű kőépületet emeltek, amely 45 méter hosszú és 23 méter széles volt. Ez az épület oszlopos tornáccal rendelkezett, és hagyományos római fürdőt is magában foglalt, meleg, langyos és hideg vizes medencékkel.
Ez az egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a helyi emberek már ekkor is tudatosan hasznosították a Hévízi-tó gyógyító vizét.
A villa és a hozzá tartozó épületegyüttes több építési periódusában is átépítésen ment keresztül, és a romokat a régészeti feltárás során megpróbálták bemutatni úgy, hogy a főbb építési szakaszokat külön is érzékeltessék. Az épület a II. század végétől pusztult el, de a település egész környéke egészen az V. század elejéig lakott volt.
A romkertet 2003-ban először helyreállították, majd a károsodások miatt 2011-ben újabb jelentős felújításon esett át, aminek célja a romok védelme és bemutathatósága volt.
A romkert mellett található múzeumi kiállítóhely, amely az „Hévíz évezredei” címet viseli, és főként a környéken feltárt római kori és avar kori leleteket mutatja be.
Ezen túl, a romkert területén megtekinthetők művészeti installációk, például az Őzike szobor és a Kutyaszobor, amely egy átlagos római lakóház ajtajának és a kutyamotívumnak a szobor formájú megjelenítése.
Nyitva tartása egész évben biztosított, a kiállítások hétköznapokon 10 és 16 óra között látogathatók.
Római katona sírjára Hévíz Egregy részén 1925-ben találtak rá véletlenül egy teljesen épségben megőrzött, boltozatos téglasírra a Római kori Romkert közelében, amely a 4. században készült II. Constantinus császár korában.
A sírban egy római katona csontvázát, bronzból készült övcsatot, ruhakapcsot, vas kést és császári pénzérméket találtak. Ez a sír egy mindeddig feltáratlan temető része lehet. A leletek a keszthelyi Balatoni Múzeumban láthatók. (Aki szeretné látni a katona hamvait, annak személyesen kell felkeresni a sírhelyet, mi kegyeleti okokból nem fotóztunk a sírboltba.)
A hévízi Római kori Romkert egy több száz négyzetméteres, többször átépített villagazdaság maradványait őrzi, ahol a rómaiak már az I–V. század között tudatosan hasznosították a gyógyító hévízi vizet, megőrizve a fürdőkultúra és régészeti értékek gazdag örökségét, így az időutazás élménye mellett betekintést nyújtanak a római kori gyógyászat és életmód világába. 
Élmény és fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: