A jövő autója
Dugóban araszoló autók. Mindennapos látvány a nagyvárosokban. Míg a 60-as évek végéig az ipari termelés volt a légszennyezés legjelentősebb forrása, ma a kibocsátott légszennyező anyagok 90 százaléka a közlekedésből, mindenekelőtt a közúti közlekedésből és fuvarozásból származik. Minden liter elégetett üzemanyag kb. száz gramm szén-monoxidot tartalmaz. Éppen ezért a fejlett ipari országok környezetvédelmi programjaiban az elsők között szerepel a gépjármű közlekedés okozta levegőszennyezettség csökkentése. A leghatékonyabb megoldást a hibrid vagy elektromos autókra való átállás jelenthetné, de ez a technológia egyelőre nagyon drága és az amúgy is árérzékeny vásárlók nem engedhetik meg maguknak. Jelenleg körülbelül egy milliárd autó fut a világ útjain és ez az arány a recesszió ellenére tovább nő. A fejlődő országok elsősorban Kína jelenthet új piacot a közeljövőben. Kínában öt év alatt hatszorosára nőtt az értékesített autók száma, csaknem 3 millió autót adnak el évente. Az autóeladással párhuzamosan azonban tovább nő a légszennyezés, a káros anyag kibocsátás. Hiába fejlesztik az autógyárak a hibrid és elektromos technológiát, az átlag vásárlók egyelőre túl drágának találják őket. Ráadásul az elektromos autókat még csak néhány helyen lehet tölteni, ezért sokkal jobban kiépített infrastruktúrára is szükség lenne ahhoz, hogy ilyen autókkal tömegével találkozzunk az utakon.. A környezetkímélő technológiák ellenére, belátható időn belül nem fog radikálisan csökkeni az autók által kibocsátott szennyező anyagok aránya. Egy idős autó kifutása ugyanis 15-20 év is lehet. Ennél sokkal rosszabb a helyzet például Afrikában, ahol 40-50 éves autókkal járnak. Egy földrésznyi ember motorizáltsága pedig súlyosan befolyásolja az egész Föld légszennyezettségét.
