A holnap

Túlhajszolt gyerekek

Háromévesek számolnak, négyévesek angolul tanulnak, míg az ötévesek már olvasnak. A szülők pedig büszkék, hiszen az ő gyerekük a legokosabb és legtehetségesebb. Mindenki a tökéletes, kitünő tanuló, sportversenyeket nyerő és a zenében is jártas gyerekről álmodozik. A mai szülők egyszerre akarnak mindent és sokszor ezzel a nagy akarással ártanak a legtöbbet.Hol húzódik az egészséges határ? Mennyire terheljük gyerekünket? Az óvoda és iskola mellett hány különórára járassuk őket, úgy, hogy megmaradjon a gyerekkoruk is, és 25-30 éves korukra ne váljanak agyonhajszolt és kiégett felnőttekké? A kisgyerekkori túlképzés áldozatai egyszerre elkényeztettettek és elhanyagoltak is. Elkényeztetettek, mert látszólag mindent megkapnak: egyik különóráról rohannak a másikra, idejük percre pontosan be van osztva – ma már nemcsak az iskolásoké, hanem az óvodásoké is. De elhanyagoltak is, mert a szülők egyre kevesebbet foglaloznak velük, kevesebb idő marad a játszótérre vagy az otthoni játékra. Hiába a legjobb szándék, sokszor éppen a túlhajszoltság miatt pecsételődik meg egy-egy gyerek sorsa. A gyerekkori túlterheltségnek, és az ezzel járó stressznek és szorongásnak egyre ijesztőbb jelei vannak. A 15 és 19 év közötti korosztály esetében az egyik leggyakoribb halálok az öngyilkosság, amelynek hátterében vezető szerepet játszik a teljesítménykényszer. Fontos tehát, hogy a sok különóra mellett vagy helyett a gyermekek elvárások nélküli szeretetet, törődést is kapjanak szüleiktől. Túlhajszolt világunk kíméletlen versengésre van alapozva, és ez a verseny már a gyermekekre – óvodásokra és iskolásokra – is kiterjed. Németországban százezer forintnyi euróért már a gyerek ötéves korában bizonyítványt kérhetünk arról, hogy miben tehetséges. Az egyéveseknek tematikus oktatófilmeket, könyveket készítenek. 2010-ben Európában csak ezekből a kiadványokból 90 millió eurós, azaz 27 milliárd forintos bevétel származott. De vajon milyen felnött lesz azokból, akiknek a fejlesztések, tesztek, különórák világában nem jutott elég játék, önfeledt bodogság, nem jutott gyerekkor?

Fel