Lengyel kápolna a Szent György-hegyen – Hegymagas

Nem volt mindig ilyen nyugodt a hegy és környezete. És ha nem is sárkányok okádtak tüzet, de a tűzhányók minden bizonnyal.

Hegymagas a Tapolcai medence közepén kiemelkedő különleges szépségű Szent György-hegy délnyugati oldalán fekszik.

A vulkáni eredetű tanúhegyhegy egyedül, méltóságteljesen áll a medence közepén, körbe amerre a szem ellát tanúhegyekben gyönyörködhetünk, amik a Balaton északi partjának közelében sorakoznak. 

A terület a Pannon tenger elvonulása idején, körülbelül 3-4 millió évvel ezelőtt jelentős vulkáni tevékenység színhelye volt.

A hegyre felkapaszkodva, szinte az egész Balaton-felvidék látható, jellegzetes alakját a bazaltorgonák adják.

Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül című művében így ír róla: „Ott áll Szent György hegye. Néma méltósággal, fenséges nyugalommal. Ez is kúp. Ez is tűzhányó volt millió év előtt. Hatalmas vállain duzzadnak az izmok. Minden izomduzzadás óriási sziklagombolyag. Az egész hegy mégis kerek, valami csodálatos szerszámmal simára, gömbölyűre faragta az alkotás. Nem is hegy ez, hanem dombormű. Két élő testvére van. Az egyik itt előttem, a Badacsony, a másik fönt Veszprém megye nyugati síkján a Somlyó. A három testvér közül melyik a legszebb, ki tudná azt megmondani?” 

Hegymagas nagy hegyéről, a mai Szent György-hegyről 1274-ben tesznek említést először a feljegyzések. Egy 1083–1095 közötti hiteles pannonhalmi korai oklevél még Vgmogos néven származtatja a települést.

A település fejlődése a mezőgazdaság fejlődésével indult meg erőteljesen. Fő profil volt a szőlőtermesztés és az állattenyésztés.  

Szerencsére ma egyre többen foglalkoznak a környéken szőlőtermesztéssel. A hegy szőlővel művelt, szőlőterülete kb. 500 ha. A fő fajtái: Olaszrizling, Szürkebarát, de szinte minden jelentősebb fajta megtalálható, még Otelló, Izabella, Szlanka is létezik. 

A borok csodálatosak, erről Hamvas Béla így ír: „Végül a Badacsonyi és a Szentgyörgyhegyi. Mind a kettő hímbor és pedig minden fajtájában az. A férfilény minden árnyalata megvan benne, az önmagában gyönyörködő Nárcisszusztól az aszkétáig és a királyi előkelőségtől a bohémségig. Nagy szó. Mert mindegyik hegy egész kozmosz. A Badacsonyi olyan, mint a világhírű művész, a Szentgyörgyhegyi olyan, mint az a művész, aki világéletében szobájából is alig mozdult ki, és mégis nagyobb művet teremtett, mint akit ünnepeltek. Már – már döntöttem a Szentgyörgyhegyi mellett, de mikor megittam egy pohár badacsonyi rizlinget, melléje álltam; aztán esküdtem a Badacsonyira, de csak addig, amíg Szentgyörgyhegyihez nem jutottam.”

A XVIII. században a földbirtokos ezen a területen a római katolikus, előkelő nemesi lengyeltóti Lengyel család volt.

A Szent György-hegyen, 215 méter magasan található a Lengyel-kápolna, amelyet a Boldogságos Szűz tiszteletére emeltetett a Lengyel család 1760 körül. 

A kápolna tornyát 1885-ben építették.

Az épület homlokzatán látható fülkékben magyar szentek szobrai vannak elhelyezve.

A torony fülkéiben a lovas Szent György, felette Szent Imre, az oldalsó fülkékben Szent Péter, Szent Pál, Szent Antal és Szent József, míg az oromzaton Szent István és Szent László látható. 

Gyönyörű fából faragott barokk-rokokó oltárának oszlopait – a hagyomány szerint – a Lengyel család tagjai tartják. Tetején Szent István, Szent László és Szűz Mária aranyozott szobrai találhatók. A szószék művészi faragású, a padok rokokó stílusúak, 8 tölgyfából készültek. 

A kápolna a Balaton-vidéki barokk építészet egyik legszebb példája egyben meghatározó tájelem is. 

A Kápolna előtti gyepen látható egy mintegy 4 méter magas kőkereszt, amelynek faragott, díszes kő talapzatán Szűz Mária áll. 

Kápolnának épült, de méretei miatt inkább templomnak nevezhető, ami szokatlan egy szőlőhegyi kápolna esetében.

A kápolna a XVIII. századi barokk építészet egyik legszebb példája a Balaton-felvidéken.

Jellegzetes sárga homlokzata, karcsú tornya és gazdag díszítése messziről felhívja magára a figyelmet.

A Lengyel-kápolna egyedülálló építészeti, történelmi és természeti értékeivel kiemelkedik a Balaton-felvidék szakrális emlékei közül.

A Szent György-hegyen számos présházat találunk. A kápolna közelében áll a barokk stílusú LengyelTarányi présház. A présház az utóbbi években jelentős felújításon esett át. A munkálatok során a homlokzatot gyönyörűen helyreállították, és a tetőn is végeztek javításokat. Az épületbelső felújítása is megtörtént, így a présház újra régi pompájában várja a látogatókat.

Az épületet eredetileg a Tóti Lengyel család emeltette 1780-ban. Közismertebb neve későbbi tulajdonosától, a Tarányiaktól származik. Háromtengelyes, íves oromzatú homlokzata előtt két kerekmetszetű kőoszlopon áttört mellvédes kőerkély áll. Tetőzete nyeregtető, héjazata égetett cserép. Belső terei fehérre meszeltek, a külső falak sárga színű höbörccel vakoltak. (A höbörc egy speciális vakolóanyag, amely durva, egyenetlen felületet eredményez. Ezt a technikát gyakran alkalmazták régi parasztházaknál, de ma is népszerű a rusztikus, vidékies stílusú épületeknél.)

Az épület jelenleg étteremként és rendezvényhelyszínként üzemel, így bárki megcsodálhatja a felújított belső tereket és a csodálatos kilátást a Balatonra. 

„Minden borban kis angyal lakik, aki, ha az ember a bort megissza, nem hal meg, hanem az emberben lakó megszámlálhatatlanul sok kis tündér és angyal közé kerül.”Hamvas Béla

És ha egy finom borral a kezünkben szeretnénk a legendák közt szárnyalni gondolatban, akkor itt van mindjárt a névadás legendája:  Szent György római kori katona és keresztény vértanú volt, akit a középkorban az egyik leginkább tisztelt szentként tartottak számon. Valós történelmi személy volt, de életéhez számos legenda és csodás történet kapcsolódik világszerte. A helyi legenda szerint a hegy egyik híres képződményében – a Sárkány-lik barlangban – egykor egy sárkány lakott, akit maga Szent György győzött le. 

Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu

Információk: wikipedia, www.hegymagas.hu , taranyi.hu

Térkép: Lengyel kápolna a Szent György-hegyen