Az utolsó órában vagyunk a környezetvédelem tekintetében, amivel a hulladékgazdálkodás oldaláról is foglalkozni kell, lépésekre van szükség a hulladékipar kifehérítése érdekében – állapították meg iparági szakértők.
A hulladék termelődés alapján a hulladékgazdálkodás rendszerét át kell alakítani – hangsúlyozta Ferencz Kornél, a VERTIKÁL Nonprofit Zrt. igazgatóságának elnöke a Piacfehérítés a hulladékiparban címmel a napokban rendezett kerekasztal-beszélgetésen. Egy prognózis szerint például 2050-re a világban mintegy 80 millió tonna napelem hulladék lesz, de számolunk-e ezzel? Az eseményen kiderült az is: a fehér zónában dolgozó hulladékipari szereplők költségeit jelentősen növeli a jogszabályoknak megfelelés, versenyhátrányba kerülnek a szürke zónában tevékenykedőkkel szemben.
Elszenvedik ezt a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-nél – mondta Deák Róbert, a társaság hulladékkezelési műszaki igazgatója, de Magyarország egyik vezető ipari hulladékkezelő cégcsoportja, az ENVIROTIS Holding Zrt. vezérigazgató-helyettese is erről számolt be. Czeglédi Andor szerint arról, hogy a hulladékgazdálkodás számos szereplője a szürke zónában mozog, a hulladéktermelők is tehetnek. A hulladékgazdálkodási piac fehérítése kiemelten fontos lehet az elkövetkező években – vélekedett dr. Makai Martina szakértő, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) volt helyettes államtitkára is. Tan Attila, az Akusztika mérnöki iroda innovációs vezetője, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) felügyelőbizottsági tagja pedig a szervezet segítségét ajánlotta ehhez.
A VERTIKÁL Nonprofit Zrt. igazgatósági elnöke kifejtette: a közvetítő és kereskedelmi szektort ki kell vezetni a hulladékgazdálkodásból. Végpontok és hasznosítók nélkül ugyanis sem a lakosságnak, sem az ipari szereplőknek nem lehet garanciát adni arra, hogy a hulladék a megfelelő helyre kerül, megfelelően dolgozzák, használják fel. Ehhez kiváló alap lehet akár a hulladéktörvény nemrégiben elfogadott módosítása, hiszen a piac fehérítéséhez a jogszabályi környezet biztosítása állami feladat. A piaci szereplők szemléletformáló tevékenységére pedig szükség van.
A hulladékgazdálkodást ketté kell választani lakossági és az ipari részre, egyértelműsítve, mi a közszolgáltatás – hangsúlyozta Ferencz Kornél. Ez a lakosságnak is változást hozhat, például a zöldhulladéknál a közszolgáltatási mennyiség meghatározásával. E fölött kaphatnak teret a nem közszolgáltató piaci szereplők. A szakember fontosnak tartja még, hogy legyenek letéve a hulladékgazdálkodás gazdasági alapjai és a forprofit szektorban profittermelő készséggel, megfelelő szabályozás mellett történhessen ez a tevékenység. Infrastruktúra nélkül nincs hulladékgazdálkodás – mondta a szakember, kiemelve a közszolgáltatók szerepét az uniós források iparági bevonásában. Olyan fejlesztések érdekében, ahol a hulladékgazdálkodásba a digitalizáció, az informatikai rendszerek, ezek integrálása is bekapcsolódik majd.
