Szerencsés az az évezredes építmény, amit napjainkban is – többé kevésbé – az eredeti céljára használnak.
Persze a Pulai Aréna ma már nem véres gladiátorjátékok helyszíne, de napjainkban is a közönség szórakoztatásáért nyitja ki kapuit hétről hétre.
Kulturális és sportrendezvények folyamatosan jelen vannak Póla (horvátul Pula, olaszul Pola) legfőbb nevezetességében az amfiteátrumban vagy ahogy itt nevezik Arénában.
Egykor például Jugoszlávia egyik legjelentősebb filmfesztiváljának adott otthont évtizedeken keresztül az aréna. A 80-as években a “Jugo-TV-n” elég részletes beszámoló volt rendszeresen a filmfesztiválról. Gyerekként persze a “partizános” filmek voltak a kedvenceim… Szerencsére a Pulai Filmfesztivál ma is megrendezésre kerül és a Balkán egyik legnagyobb filmfesztiválja. 2001-től pedig már “kinyitott” a rendezvény a “nyugati” filmek felé is.
Dobrodošli u Puli! Üdvözöljük Pulában!
Az Aréna közel található a tengerparthoz. Bár az évszázados városfejlesztésnek köszönhetően egyre jobban “eltávolodott” a víztől, egyszerűen feltöltötték a tengert az Aréna előtt. Az egykori helyszínválasztásnak elég véres okai voltak:(
A neolitikum idején települést alapítottak a vidéken. A több mint háromezer éves hagyományokkal rendelkező Póla, Isztria legnagyobb városa.
Az első települést az illírek alapították. (Az illírek az ókorban az Adriai-tenger keleti partvidékén élt indoeurópai nép vagy egymással közeli rokonságban lévő indoeurópai nyelvet beszélő népcsoport volt. Őseik az i. e. 3. évezredben telepedtek le a Balkán-félsziget nyugati területein.)
A város ismert volt a görög utazók számára is. A város a görög mitológiában is szerepel, Iaszón történetében, aki Médeiával együtt elrabolta az aranygyapjút Kolkhiszból. Az őket üldöző kolkhisziaknak végül nem sikerült elfogni egyikőjüket sem, ezért a büntetéstől tartva nem tértek vissza Kolkhiszba, hanem az Adriai-tenger vidékén új hazát alapítottak Isztriában Póla néven, amely a „szökevények városát” jelentené.
A rómaiak az Isztriai-félszigetet i. e. 177-ben foglalták el. A kolónia i. e. 46-45-ben érte el a 30 000 fős létszámot. Virágkorát Augustus idején élte, ekkor építették a kikötőt, az amfiteátrumot, a színházat, több templomot és palotát. Ekkor a város teljes neve Colonia Pietas Iulia Pola Pollentia Herculanea, amelyet Augustus lányáról, Iuliáról neveztek el.
Póla legfontosabb látnivalója a hatalmas római amfiteátrum. Az amfiteátrum (a görög ἀμφί ‘két oldalt’ és θέατρον ‘színház’ szavakból, latinul amphitheatrum) kör vagy ovális alakú, különféle rendezvények tartására használt tér, amelyet nézőközönség befogadására alkalmas fedetlen lelátó vesz körül.
Elliptikus küzdőtérből (aréna) és azt körülvevő, lépcsősen emelkedő üléssorokból alakított nézőtérből (cavea) áll, amelyet az ugyancsak elliptikus alaprajzú homlokzati fal határol. A homlokzati falat többszintes árkádok tagolják.
Az első amfiteátrumszerű építményeket az ókori Róma gladiátorokat és vadállatokat felvonultató ünnepi játékainak kiszolgálására hozták létre. Ezen látványosságok rendezésére sem a fórum nem felelt meg, mivel ott a tömegben hátrébb állók nem láthattak jól, sem a cirkusz, a kocsiversenyek helyszíne, mivel az túlságosan elnyújtott ovális volt.
Tudomásunk szerint elsőként az ifjabb C. Scribonius Curio készíttetett két, a görög színházakra hasonlító faépítményt, melyeket egymással szembe lehetett fordítani. Az ebből a megoldásból származó amphi-theatrum elnevezés először a Julius Caesar által i. e. 46-ban építtetett kettősszínházzal kapcsolatban bukkan fel.
A korai amfiteátrumok fából készültek, s előfordult, hogy nem bírták a tömeg terhét vagy tűz ütött ki bennük. Statilius Taurus i. e. 30-ban a Campus Martiuson épített amfiteátruma részben már kőből készült, de mivel ez is tűzben pusztult el, az ülései és a lépcsői valószínűleg még fából voltak.
Rómában az első állandó, kőből készült, sok néző befogadására alkalmas amfiteátrum az Amphiteatrum Flavium (Colosseum) volt.
A 23 000 nézőt befogadó ellipszis alakú Pulai Aréna hosszabbik tengelye 132 méter, a rövidebbik 105 méter.
Mivel részben domboldalra épült, ezért a szárazföld felőli oldala kétszintes, a tenger felőli viszont három; bejárata ez utóbbi oldalon van.
A küzdőtér szintén ellipszis alakú, 68×42 méteres.
A római kori amfiteátrumok közül az öt legnagyobb között található.
Az épület ma viszonylag távol helyezkedik el a tengertől, ennek oka, hogy az öböl egy részét az évszázadok folyamán feltöltötték. A római korban még közvetlenül a part mellett állt, a viadalok során megölt emberek és állatok egy rövid csatornán át a tenger vizébe kerültek. Az egykoron brutális rendezvényeknek otthont adó amfiteátrum ma koncertek, operaelőadások, fesztiválok, sportrendezvények színhelye.
Az Aréna korához képest nagyon “jól tartja magát”… Az hogy a nézőtéret határoló elliptikus homlokzati fal ma is ilyen szép állapotban van, ritkaság a ma is látogatható amfiteátrumok között.
Mivel rengeteg programot szerveznek az arénába, így érdemes olyan időpontot keresni a meglátogatására, amikor a küzdőtéren nem építkeznek vagy bontanak.
A programokról a pulainfo.hr oldalon tájékozódhatunk.
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: Pulai Aréna
Információk: Wikipédia
