Aki szeretné a Kis-Balaton minden zegét-zugát bejárni, annak érdemes egy “Matula bácsi” féle kunyhót hosszabb távra “kibérelni” a vízparton.
A Kis-Balaton talán az egyik legjobb példa arra, hogy a természeti és a történelmi, vagy épített látnivalók mennyire jól megférnek egymás mellett. Ezeknek egy igazi esszenciája a Zalavári Történelmi Emlékpark és környéke.
Zalavár a Kis-Balaton két tározója közötti északi földnyelven helyezkedik el. A község területének nagy része víz alatt fekszik.
Zalavár a Kis-Balatonnak köszönhetően vízrajzi, illetve életföldrajzi szempontból különleges helyet foglal el. Zalavár központi jellegének kialakulásában nagy szerepet játszott a természeti környezet.
A víz az idetelepült lakosság védelmét is jelentette.
A IX. században Zalavár-Vársziget az Alsó-Zalavölgyben helyezkedett el. Itt a Zala a több méter mély tőzeget tápláló, felszín alatti vízfolyásként van jelen, ami csak időszakonként dúsul fel annyira, hogy felszín feletti víztükör legyen.
A régészek Balatonhídvég határában 1987-ben egy késő bronzkori halomsíros kultúra telepét tárták fel. Az előkerült cserépmaradványok alapján a helyet i.e. XII. század körül lakhatták. A IV. században Valcum erőd kiépítése után Keszthely környéke sűrűn lakott hellyé vált. Valószínűleg ekkor épült Zalavár területén egy cölöpökre vert, mocsárral körbe zárt castrum. (A castrum eredeti jelentése: tábor, később vár értelemben is használták. A római korban pedig a katonai tábort jelentette.) A népvándorlás idején több nép is elfoglalta a területet, állt a keleti gótok, longobárdok, hunok, frankok uralma alatt is.
Hadrianus mártír zarándoktemplom
Elterjedt történészi vélemény, hogy Zalavár területén feküdt Arnulf mosaburgi központja, ezt azonban többen vitatják és szerintük a karintiai Moosburggal kell azonosítani Mosaburgot. 840-es években az elűzött Pribina (Privina) kapta hűbérbe, majd később örökbe a Zala folyó és a Balaton találkozásánál lévő mocsaras vidéket. (Pribina – a frank krónikákban Priwina vagy Privina néven, morvai származású gróf, a Nyitrai Fejedelemség első ismert uralkodója, majd előbb rang nélkül, frank hűbéres gróf.)
Pribin tér (Nyitra), Pribina herceg bronzszobrát a nyitrai származású Bártfay Tibor készítette 1989-ben.
A keleti-frank források szerint a korábbi castrum helyén várat építtetett, amelynek a Mosaburg nevet adta. (Mosaburg középkori vár és város volt, vélhetően a mai Zalavár területén feküdt, bár ezt az azonosítást többen vitatják. Ószláv nyelven Blatengrad, szlovén nyelven Blatnograd, jelentésük: „Mocsárvár”.) Pribina Mosaburgot tartományának központjává tette. Az egykori legendás erődöt Fekete István Tüskevár című műve is megemlíti, a pontos helye ma sem ismert.
Hadrianus mártír zarándoktemplom
Mosaburg első temploma 850-ben Mária tiszteletére épült, és Liutprand salzburgi érsek szentelte fel. A későbbiekben további templomok is épültek Pribina, illetve utódja, Kocel uralkodása idején. Kocel fejedelem fogadta Cirill és Metód szerzeteseket az udvarában.
Cirill és Metód a szláv írásbeliség megteremtői Pannóniai tevékenységének emlékére állított szobor
Kocel 876-os halála után Mosaburg ismét a frankok kezére jutott. Egy 885-ös összeírás szerint a salzburgi érsek tulajdonában állt a mosaburgi palánkvár, de továbbra is jelentős kulturális központ maradt. A magyarok 900 körül elfoglalták a várost, és a Zalavár nevet adták neki, és egyik fontos központjukká alakították.
Szent István király vármegyerendszerében a Zalavár közelében fekvő Kolonvár lett Kolon vármegye központja. Zalavár akkoriban királyi udvarház lehetett. Amikor az ispán Kolonvárból Zalavárba költözött, akkor Zalavár az új nevén Zala vármegye központja lett.
Szent István kápolna
Új bazilika és bencés kolostor épült 1019-ben. Zalavár ispánsági székhely rangjáról az első forrás 1137-ben szól. A vár első említése 1164-ből való. A vár a XV. század közepére a Rozgonyiak tulajdonába került. Közben a település folyamatosan növelte jelentőségét.
A török 1532-es első támadása után azonban a lakosság drasztikusan fogyott, a város korábbi jelentőségét elvesztette. 1565-től a vár mint királyi végvár működött, Nagykanizsa 1600-as eleste után jelentősége nagyban fokozódott, közben azonban a település és a kolostor többször teljesen lakatlanná vált. A török katonai központhoz, Kanizsához legközelebb eső várban nehéz volt a szolgálat. Súlyos károkat szenvedett 1644-ben és 1650-ben, illetve 1682-ben, de egyébként is sok támadást vert vissza. 1690-ben, Kanizsa visszafoglalása után Zalavár védelmi funkciói megszűntek, 1702-ben a várat lebontották.
A XIII. század elején a település korábbi mezővárosi jogaival újraéledt, azonban a kolostor és így a település birtokosa, a götweigi monostor, egyre nagyobb befolyást gyakorolt itt. Így a század végére már csak mint falu szerepel a felmérésekben. Mindazonáltal elmondható, hogy Zalavár lakosai jó anyagi helyzetben éltek, mivel a Zala menti lápos földek gazdag terméshozamot biztosítottak. Így a település lakosságszáma nagy ütemben nőtt. Ennek következtében a XIX. századra a lakosság nagy része már zsellér, akik közül többen a Keszthely környéki uradalmakon találtak idénymunkát.
Az apátság több vállalkozásba kezdett 1860-as években. Először egy széntelep kiaknázásába. Ám ezzel a tervvel felhagyott. Majd 1865-re a Zala folyó szabályozását hajtották végre, így korábban mocsaras földeket vonhattak művelés alá.
Még a XX. században is a mezőgazdaság biztos megélhetést nyújtott a település lakóinak. A megművelhető földek nagyságát nagyban növelték a Kis-Balaton rovására. Azonban az 1990-es években a Kis-Balaton újraélesztésénél a település termőterületeinek egy jelentős hányadát elvesztette.
A Történelmi Emlékpark kialakításának története
Az 1990-es évek közepén a Vársziget nagy részét erdő és bozót borította, amelyben csak az itt folyó ásatások vágtak hosszabb-rövidebb időre tisztásokat. Az 1938-ban Zala megyének Szent István tiszteletére emelt emlékművét a gazdátlanság és a vandálok tönkretették.
A hely rendbetételét tulajdonképpen két egymástól független szándék indította el. Az egyik, hogy a Balaton vízminőségének javítása érdekében 1980-85 között létrejött a sziget szomszédságában a Kis-Balaton tározók első üteme, a másik, hogy Bulgária jelezte, hogy a Cirill és Metód apostolok egykori működésének helyére emlékművet szeretnének állítani.
Cirill és Metód-emlékmű – Ľudmila Cvengrošová
Ekkor döntött úgy Zala megye vezetése, hogy az emlékhelyet rendbe teszi és először újjáépíti az 1938-as Szent István emlékművet is. A magyar honfoglalás 1100. évfordulója kapcsolódott egybe a hely továbbépítésével, többek között a XI. századi templom alapfalaira építendő Szent István kápolna rekonstrukciójával.
Közben, nem egészen a kialakított koncepció mentén az országos vízügyi szervek is úgy vélték, hogy a kialakuló új természetvédelmi egység bemutatóházát erre a helyre szeretnék felépíteni.
Kis-Balaton Ház
Hadrianus mártír templom romjainak bemutatásával és a térség parkosításával 2001-ben befejeződött az első ütem.
Szent István államalapításának 1000. évfordulóján döntött úgy a megye vezetése, hogy a legméltóbb helyen, a megye első központjában a millenniumnak méltó emléket állít. Megtervezésével a zalai gyökerekkel rendelkező Makovecz Imre Ybl-díjas építészt bízták meg.
Millenniumi emléképület
A Kis-Balaton Ház és a Millenniumi Emlékmű határolta térségben az országút felől állnak a Nemzetek Emlékművei. Ezek az emlékművek dokumentálják, hogy milyen fontos szerepet játszott ez a hely az európai történelemben a magyar honfoglalást megelőző évszázadban.
Cirill és Metód-emlékmű
Priwina a 840-es évektől megkezdte grófságának kiépítését és megszervezését Zalavár-Várszigeten. Udvarházat építtetett, majd 850. január 24-én a salzburgi Liupram érsek Mária tiszteletére templomot szentelt fel itt. Néhány év múlva Priwina kérésére Liupram Salzburgból mesterembereket küldött, akik Priwina városában nagy építkezésbe kezdtek. Egy tiszteletre méltó templomot emeltek fel, amiben Hadrianus mártírt temették el. Ma Hadrianus mártír-zarándoktemplom néven látható
Szerencsés az idelátogató, mert egy rövid kávézással egybekötve pár óra alatt is bejárható a terület. Aki igazán szeretné megismerni ennek a helynek a jelentős történelmét, annak „illik” több időt rászánni. A területen található történelmi emlékek erőteljesen megosztják a történészeket. Mi is szeretnénk a Zalavári Történelmi Emlékparkban található egyes helyeket, valamint a környéket részletesebben is bemutatni egy cikksorozatban. És itt több történész véleményét is bmegismertetni Önökkel. Sorozatunk első helyszíne a közelben található Récéskúti bazilika romjai.
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: Zalavár – Történelmi Emlékpark
Forrás: Wikipédiából, zalavar.hu,