Melocco Miklós „Szent István megkoronázása” című szobra Esztergom egyik legimpozánsabb és legjelentőségteljesebb köztéri alkotása.
A monumentális, közel 12 méter magas szoborcsoport az esztergomi vár északi bástyáján áll, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a városra, a Dunára és a Mária Valéria hídra.
Melocco Miklós Kossuth és Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrászművész, a nemzet művésze és érdemes művész. Műveiben fontos szerepet játszik a történelmi emlékezet, a nemzeti identitás és az emberi lélek ábrázolása.
Szent István megkoronázásáról több elmélet is létezik, de a legelterjedtebb és legvalószínűbb az, hogy Asztrik apát, István bizalmasa végezte a koronázást.
Más feltételezések szerint Domonkos érsek koronázta meg Szent István királyunkat. Az érsek korának egyik rejtélyes alakja, akinek szerepéről és jelentőségéről a történelmi források ellentmondásos képet festenek.
I.Szilveszter pápa és Szent István kapcsolata a magyar történelem egyik legfontosabb pillére. Bár személyesen sosem találkoztak, a pápa döntése, hogy elküldte a koronát Istvánnak, ami meghatározó jelentőségű volt a magyar államalapításban.
A korona nem csupán egy hatalmi jelkép volt, hanem a pápa elismerését is jelentette István uralmának és a keresztény Magyar Királyság megalapításának. Ez a gesztus megerősítette Magyarország helyét a nyugati keresztény világban, és biztosította a függetlenségét a Német-római Birodalomtól.
A Hartvik-legenda Szent István király életéről szóló középkori legendagyűjtemény, melyet Hartvik győri püspök írt 1100 körül, I. Kálmán király megbízásából. Hartvik írásaiból tudunk a kor eseményeire rálátni, de sokak szerint a püspök írásai nem mindig a realitást, hanem inkább a kor politikai elvárásait tartalmazták.
Szent Hartvik legendájában az Úr e szavakkal utasítja Szilveszter pápát a koronaküldésre: „Tudd meg, hogy a holnapi napon, a nap első órájában hozzád ismeretlen nemzet követei jönnek, akik tőled fejedelmüknek az apostoli áldás ajándékával egyetemben királyi koronát követelnek. A koronát hát, melyet csináltattál, fejedelmüknek, miként kérik, eljuttatni ne habozzál. Mert tudd meg, hogy ez néki a dicső királyi ranggal együtt élete érdemeiért jár.”
A Hartvik-legenda egy másik változata szerint a pápa eredetileg a koronát a lengyel fejedelemnek szánta, de álmában megjelent neki Gábriel arkangyal, és azt mondta, hogy egy ismeretlen nép követe fog érkezni hozzá, és neki kell adnia a koronát. Ez a követség Asztrik apát volt, aki István megbízásából utazott Rómába.
Azért, hogy a bizonytalanságokat még tovább fokozzuk el kell mondanunk hogy a korona, mely István fejére került, nem a későbbi Szent Korona volt, ami pár évszázaddal később nyerte el a mai formáját. Ettől függetlenül különleges hatalommal ruházta fel Istvánt, aki a királyi címmel együtt apostoli jogot nyert az ország egyházszervezetésének kialakítására.
A koronázás pontos dátuma és helye vitatott, de a hagyomány szerint 1000. december 25-én vagy 1001. január 1-jén történt, valószínűleg Esztergomban vagy Székesfehérváron.
Esztergomi Bazilika a Mária Valéria hídról
Esztergom volt az akkori Magyarország egyházi központja, és itt alapította meg István az első érsekséget. A hagyomány is Esztergomot tartja a koronázás elsőszámú helyszínének.
A Szent Korona a magyar államiság egyik legfontosabb ereklyéje, és a magyar történelem folyamán számos királyt koronáztak meg vele. A keresztény hit pedig a magyar kultúra és identitás szerves részévé vált. A szobor Szent István király megkoronázásának pillanatát örökíti meg.
Melocco Miklós „Szent István megkoronázása” című szobra az esztergomi vár északi bástyáján áll, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a Dunára, valamint azon túlra tovább erősítve a szobor jelentőségét és szimbolikáját.
A szobor alapanyagául szolgáló süttői mészkő viszonylag puha és könnyen faragható, így az építészek és szobrászok kedvelt anyaga már évszázadok óta. Ugyanakkor a megmunkálhatósága ellenére időtálló és ellenáll az időjárás viszontagságainak.
A süttői mészkőnek jellegzetes, világos színe és homogén szerkezete van, ami elegáns és letisztult megjelenést kölcsönöz az épületeknek és szobroknak. Az ebből a mészkőből faragott alkotás két alakot ábrázol: a térdelő Szent Istvánt és a koronát tartó püspököt.
A kompozíciót egy stilizált boltív foglalja keretbe, melynek tetején egy kereszt magasodik. Ez a boltív nemcsak a koronát szimbolizálja, de egyben az egész jelenetet is keretezi, kiemelve annak fontosságát.
A szobor 2001. augusztus 15-én, Szent István halálának évfordulóján került felavatásra. Az alkotás nemcsak a magyar történelem egyik legfontosabb eseményét idézi meg, de egyúttal a magyar államiság alapításának és a kereszténység felvételének is emléket állít.
Melocco Miklós műve méltó tisztelgés Szent István király előtt, aki bölcsességével és elkötelezettségével megalapozta a magyar nemzet jövőjét. A „Szent István megkoronázása” című műve egyszerre monumentális és kifejező, méltó emléket állítva az államalapító királynak és a magyar történelem e sorsfordító eseményének.
Élmény és fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: Az esztergomi Várhegy
Információ: Wikipedia