Igazi mágnes város az Isztriai-félsziget nyugati partján található Rovinj. Aki már járt ott az nyugodtan tanúsíthatja, hogy nem véletlenül nevezik Isztria gyöngyszemének, és szinte biztosan visszatér még többször is az egykor szigetre épült városba.
Az Isztria varázslatos gyöngyszeme
Színes épületei, szűk, macskaköves utcái, a házak fölé tornyosuló Szent Eufémia-templom és a sikátorokból és sétányokból a tengerre néző kilátás mind-mind hozzájárulnak a romantikus városka varázslatos hangulatához.
Az előző részekben a város történelmét foglaltuk össze, most pedig a félszigeten és közvetlen környezetében található látványosságokat mutatjuk be ebben a cikkben.
A félsziget az Adriai-tenger északi részén található, így mediterrán és kontinentális hatások keverednek benne. Ez a különleges elhelyezkedés egyedülálló éghajlatot és növényvilágot eredményez. Ez a hatás folyamatosan érezékelető a házsorok között sétálva, vagy akár egy étterem teraszán üldögélve.
Rovinj nem csak az Isztria egyik legszebb városkája. Többek szerint Horvátország leggyönyörűbb, legromantikusabb városai között is dobogós helyezést ér el.
Rovinj elnevezése a latin „Ruginium” vagy „Mons Rubineus” szóból ered, amely vörös sziklára vagy hegyre utal, valószínűleg a város környékén található vörös színű kőzetekre utalva.
A városnak több neve is van, attól függően, hogy melyik nyelvet használjuk: Horvátul a mindenki által leginkább ismert néven Rovinjként – Roviny – ejtik.
Az olasz név Rovigno (ejtsd: Rovínyo) a város velencei múltjára utal, mivel Rovinj évszázadokon át a Velencei Köztársaság része volt.
Talán a legkevésbé ismert elnevezése Isztriot nyelven: Ruvèigno vagy Ruveîgno. Az isztriot nyelv a régióban beszélt őshonos újlatin nyelv, amely a horvát és az olasz között helyezkedik el.
Rovinj szépsége számos tényező együttes hatásának köszönhető. Az óvárosban sétálva mintha egy másik korszakba csöppennénk.
Ez a városrész a dombtetőről messze tekintő Szent Eufémia-templom köré tömörült. Román-gótikus, reneszánsz, barokk és neoklasszicista épületeinek ablakai, teraszai, tetőteraszai, kapuzatai és lépcsősorai megőrizték a történelem ódon hangulatát.
Az északi és déli oldalon fennmaradtak a kora középkori és reneszánsz városfalak.
Az egykori hét városkapuból három maradt meg a kikötő és az óváros között: a Szent Benedek-kapu (ma Vrata na obali), a város címerével díszített Szent Kereszt-kapu (Vrata Sv. Križa), valamint a Fal alatti kapu (Vrata Pod zidom, az 1590-es felirattal).
A mozgalmas kikötőből nyíló téren több nevezetesség is látható.
Ilyen a velencei stílusú Óratorony, Gyermekalakos díszkút vagy a Califfi-palota, amelyben ma a városi múzeum működik.
Fontana dječak sa ribom
A Maršala Tita tér előtt találjuk a kikötőt a mólókkal, ahol veszteglő halászhajók, vitorlásjachtok, motorcsónakok, bárkák megszámlálhatatlan árbócerdeje fogadja az ideérkezőt.
A kikötővel szemben a parttól alig pár száz méterre zöldell a Sveta Katarina-sziget.
A déli kikötő nagygátját – Veliki mol – 1859-ben építették. Eredetileg csak addig ért, ahol ma vonala megtörik.
Teljes hosszát 1931-ben érte el, hogy a Sveta Katarina kikötőben horgonyzó kis hajókat a váratlan, délnyugatról jövő viharoktól is megvédje.
Talán nem árulok el nagy titkot, hogy a Rovinjról készült “képeslap fotók” nagy százalékát erről a mólóról kattintják…:)
A Gradski térről északra a Valdibor tér felé van a zöldség- és halpiac.
A két tér között áll az 1854-ben épített Rubineum. Ennek földszintje egykor hal- és húsbolt volt. Az emeleti nagy termet 1865-ben színházzá alakították át.
A térről az óvárosba egy kőburkolatú barokk kapun, a Balbi-íven (Balbijev luk) léphetünk be. Az ív az óváros bejáratát jelképezi, és a Grisia utcához vezet. Ezt 1678-1679 között építették a régi városkapu helyén.
A következő részben az óvárost járjuk körbe, és különböző útvonalakon felsétálunk a Szent Eufémia-templomhoz.
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Információk: wikipedia,
Térkép: Rovinj