Tengernyi kilátás a templomtoronyból – Rovinj , 2. rész
Dalmácia vagy Isztria? Ezt az örök kérdést a Horvátországban nyaralók mindig felteszik egymásnak egy-két korsó Karlovačko sör mellett… A tengerparti régió egyébként négy részre osztható, Isztria, Kvarner-öböl, Dalmácia és a déli hegyvidék a Pelješac-félszigettel. Amit a déli rész természetes szépségében nyújtani tud, azt az északi vidék emellett még megfejeli már a római korból itt maradt történelmi emlékekkel. És az Isztriai-félsziget sem egy szögegyenes partszakasz…
Remek fekvésével és valószínűleg a félszigetre épített biztonságos helyszín választásával egy igazi kis isztriai ékkő. Területe a Lim-öböltől Veštarig nyúlik. A tulajdonképpeni városmag egy kis félszigeten (egykori szigeten) emelkedő dombon fekszik. A város szíve, a Szent Eufémia-templom a 30 méter magas Montén épűlt, és már messziről látszik. Ebből egyenesen következik, hogy a székesegyház tornyából messzire is láthatunk… de ez a rész majd jöjjön később.
A 10. század elején új templom építésébe kezdtek az egykori Szent György-templom helyén. 950 körül fel is épült a háromhajós, három félköríves apszissal rendelkező bazilika, melynek a közepén helyezték el a szarkofágot, és Szent Györggyel együtt Szent Eufémia is a város védőszentje lett. A plébániának és a városnak is nagy eseménye volt, amikor 1178-ban kibocsátott bullájában III. Sándor pápa káptalani rangra emelte. A kora keresztény templomnak három oltára volt és a főhajóban álló főoltáron Szent György szobra volt látható. A jobb oldali mellékoltár a Legszentebb Oltáriszentség, a bal oldali Szent Eufémia tiszteletére volt szentelve. Az ezen állt fából faragott Szent Eufémia-szobrot a 16. században egy új, kőből fafagott, aranyozott szoborra cserélték, amely ma is ott látható.
A templomot a következő századokban többször javították, de 1720-ban mégis új templom építése mellett döntöttek. Az építmény tervezésével és kivitelezésével Giovanni Scalferotto velencei építészt bízták meg. Maga az építés 1725-ben kezdődött el. Ennek érdekében le kellett bontani a Szent György-, a Szent Orsolya-, a Szent Mihály- és a Szent Rókus-templomot. Az építés gyorsan haladt. Már 1728-ban mindhárom hajó be volt boltozva és a szarkofágot el tudták helyezni arra a helyre ahol ma is áll. Az épület szerkezete 1736-ra készült el, hosszúsága 51, szélessége 30, a főhajó magassága 17,71 méter.
A három fő oltár a velencei Gerolamo Laureato tervei szerint épült 1741-ben, amikor Mazzoleni poreči püspök felszentelte a főoltár három nagyméretű, Szent Györgyöt, Szent Rókust és Szent Márkot ábrázoló szobrát.
A templomot végül 1756-ban szentelték fel, de már 1754-ben Szent Eufémia ünnepén megszólalt az orgona, mely máig értékes kulturális műemléke a templomnak. Építője Antonio Barbini volt és később többször restaurálták, utoljára 1958-ban. 1780-ban a rovinji építész Simone Batistella már terveket dolgozott ki a déli homlokzat kővel történő burkolására, a homlokzat díszítése azonban csak 1861-re fejeződött be Depozza építész trevei szerint.
A déli kapunál Szent Eufémia gótikus domborműves ábrázolása valamint ókeresztény és kora román töredékek láthatók befalazva. A templom belső tere nagyon szép. A főoltárt és a két másik oltárt Alvise és Ambrogio Tagliapietra carrarai márványból faragott nagyméretű gyönyörű szobrai díszítik. A Legszentebb Oltáriszentség oltár is gazdagon márványozott, különösen szépek az oszlopok és a nagyméretű angyalszobrok, valamint az 1777-ben készített ezüst antependium (oltárelő). Valamennyi velencei munka.
Az áldoztató korlát ugyancsak carrarai márvány, szépségével jól illeszkedik a tér harmóniájába. A főoltár mögött a falakon három nagyméretű, aranyozott keretes kép áll. A legnagyobb az Utolsó vacsorát ábrázolja, Giovanni Contarini alkotása 1574-ből, a másik ismeretlen mester műve Jézus és az alvó apostolok a Getszemáni-kertben, míg a harmadik valamivel kisebb kép a Szűzanyát ábrázolja gyermekével értékes, szépen kidolgozott bizánci ikon (ma a sekrestyében őrzik). A Szent Eufémia-oltár mögött található a proconnesusi márványból (Marmara-szigetek, Márvány-tenger) faragott 3. századi szarkofág a szent ereklyéivel. Aquileiai műhelyből származó befejezetlen munka. Hossza 2089, magassága 195, szélessége 95 cm. A szarkofágban található a szent drága aranyos ruhákba öltöztetett csontváza. A koponyát fedő viaszmaszkot 1953-ban készítették. Említésre méltó még az 1635-ben festett Szent Sebestyén oltárkép. A falakat 1800-as években készült freskók borítják, amelyek közül az egyik az ideúszó kőkoporsó csodálatos ideérkezését, míg egy másik Eufémia történetét jeleníti meg az oroszlánokkal.
Miután megpihentünk a templom padsorai közöt érdemes egy lendülettel felmenni a toronyba is. A látvány mindenkit kárpótolni fog – természetesen szép időben – azért a 20 dináros belépőjegyért.
A harangtorony építése 1651-ben kezdődött Alessandro Monopola milánói építész tervei szerint a velencei Szent Márk-székesegyház campaniléjének a mintájára. Az építés 26 évig tartott 1677-ben készült el. Szent Eufémia bronzból készült szobra a maniagai Vallani testvérek munkája. 1758-ban került a torony tetejére a korábbi, egy 1756-os villámcsapásban megsemmisült faszobor helyére.
A szobor úgy fordul el a tengelye körül, hogy mindig az aktuális szélirányt mutassa. 1834-ben alapjaiban megújították, mert a villámok nagy károkat okoztak benne, végül 1879-ben villámhárítóval látták el. A harangtorony a szoborral együtt több mint 62 méter magas (ebből a szobor 4,70 méter), a legmagasabb ilyen építmény az Isztrián.
A templom lépcsőiről még az is elképzelhető, hogy előbb megvoltak mint maga a torony… és azt építették körbe kőfallal a negyed évszázados építkezés során… Viszont felmenni mindenképpen érdemes, mert olyan lélegzetelállító panoráma nyílik a háztetőktől egészen a tengerig ami hosszú időre emlékezetes lesz. Már csak annak kell drukkolni, nehogy elkezdjenek harangozni a fejünk mellett…
A templom főlépcsője előtti téren érdemes kicsit még megpihenni, és akár hátat is fordíthatunk az épületnek, mert a látvány a tenger felé is megragadó.
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Információk: wikipedia,
Térkép: Rovinj
