A Balatonba nyúló félszigetet legtöbben nyáron keresik fel, elsősorban olyankor amikor nem lehet strandolni. Viszont Tihany egyik legismertebb “látványossága” vagy “hallványossága” télen tiszta szép időben nyújtja a maximális élvezetet.
Mielőtt “kiabálni kezdenénk”, kicsit járjuk körbe Tihany hangulatos utcácskáit akár kerékpárral is…
A település a Balatont két medencére osztó Tihanyi-félszigeten fekszik. A tájat vulkanikus erők formálták évmilliókkal ezelőtt; ennek ma is látható nyoma többek között a két kaldera, amelyekben a Belső- és a Külső-tó kialakult.
A vulkanikus utótevékenység több mint száz gejzírkúpot alakított ki, melyek közül a legismertebb az Aranyház. A félsziget a geológiai érdekességek mellett számos ritka növény- és állatfajnak is otthont ad. 1952-ben itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét.
Kis kálvária
Kis kálvária
A félsziget alapzatát a Pannon-tengerből származó sárgás-fehér homok- és agyagrétegek adják, ezek a meredek partokon villannak elő (Fehér-part, Szarkádi erdő). Erre a tengeri eredetű üledékre rakódott rá a tűzhányók kiszórt törmelékanyaga, amely bazalttufává cementálódott és a barna és a szürke számtalan árnyalatában található meg (Apáti-hegy). A harmadik összetevő, a hévforráskúpok kőzete ásványokból épül fel.
Tihanyi Rév
A terület a Bakony–Balaton-felvidék földrajzi régióhoz tartozik, amelynek vulkáni területe a legidősebb alkáli bazalt vulkánja, a tihanyi vulkán volt. A már szinte nyomtalanul eltűnt vulkáni süveg magmás aktivitása során kis mennyiségű, felsőköpeny eredetű, peridotitos összetételű zárvány is a felszínre került, amely lehetőséget nyújt a Balaton-felvidék alatti felsőköpeny 8 millió évvel ezelőtti állapotának közvetlen vizsgálatára.” – írják róla a geológusok.
A helyi házak nagy része is az itt bányászott tihanyi bazalttufából épült, de ennek a kitermelése ma már nem megengedett.
A Belső-tó a központból gyalog is könnyedén elérhető, nem tudunk eltévedni mindig csak lefelé kell mennünk az utcácskákon.
Magyar Képzőművészeti Egyetem, Művésztelep
Magyar Képzőművészeti Egyetem, Művésztelep a Belső-tó partján
A túránk végén kapaszkodjunk vissza a félsziget legismertebb sétányához. Ezt is könnyű megtalálni, hiszen az egyik végén a Tihanyi Bencés Apátság épülete áll.
Az apátságot 1055-ben alapította I. András magyar király. Jelenlegi nyughelye is az apátság kriptájában van. A templom épületét 2023 elején is renoválták, így ennek a bemutatása most elmarad. Egy okkal több, hogy ide még vissza kell térnünk…
Az echo,(Echo latin szó a görög ekhó után, melynek jelentése: visszhang.) a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. Tiszta, csendes időben még most is megfigyelhető, elsősorban télen.
Tihanyi visszhang „pont”
A Visszhang-dombon állított echókőről elkiáltott szavak a több mint 350 méterre lévő apátság északi oldaláról verődnek vissza, 2 másodperc alatt téve meg az oda-vissza közel 700 méteres távot.
A 16. században élt Pisky István várkapitányról kapta nevét a Pisky sétány
Voltak versek erre a visszhangra, mint Csokonai Vitéz Mihály és Vörösmarty Mihály tollából, de a leghíresebb Garay Jánosé. A legenda a Balatonból partra mosott „kecskekörmökkel” kapcsolatos, amelyek valójában őskori kagylók.
Tihany hajóállomás
„A történet szerint élt a félszigeten egy világszép hercegnő, akinek mindenki messzeföldről a csodájára járt. Ám mindhiába, ugyanis az aranyszőrű kecskéket legeltető lány néma volt. A Balatonból kiemelkedő hullámkirály szeme is megakadt a szépséges királylányon, kért is tőle egy bögre kecsketejet beteg fiának. Ennek fejébe feloldja őt a némasága alól. Ám a királylány az ajánlatot visszautasította, a hullámkirály fia pedig belehalt a fájdalomba. A fiú apja éktelen haragra gerjedt, és a kegyetlen királylányt sziklába záratta. A magára maradt nyáj a tóba veszett, körmeiket azóta is partra hordja a víz. A királylány pedig azóta is sziklába zárva vezekel bűneiért. Minden arra járó kérdésére felelnie kell. Ő ugyanis a tihanyi visszhang.”
A 16. században élt Pisky István várkapitányról kapta nevét a Pisky sétány
A kikiáltó lányra emlékeztető kő még mindig látható a falu közelében. Viszont a “szépen becsomagolt” templomról most semmilyen hang nem érkezett vissza… Így a következő télen újra megpróbáljuk… Talán a falak renoválása a “hangminőségre” is jó hatással lesz…:) És végül egy jótanács! Keressünk egy kevésbé frekventált időpontot valamelyik hétköznap a „kiabálásra”…:)
IV. Károly király kálvária és a Tihanyi Bencés Apátság
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: Tihany
Forrás: Wikipédia