Dörgicse nem csak a fekvése miatt különleges. A Balaton közelében található település 1950-ben három kisebb település egyesülésével jött létre. Ezért ne csodálkozzunk azon, ha Dörgicsén autózva “elhagyjuk” Dörgicsét majd ismét visszatérünk oda… A mai település az egykori Kisfaluddörgicse – Szentmiklósdörgicse – Kisdörgicse valamint Felsődörgicse – Feldörgicse – Szentpétertörgicse illetve Alsódörgicse – Boldogasszonydörgicse együttesét jelöli. 1529 és 1613 között említenek egy Szarkadörgicsét is a területen, ez feltehetően Kis- és Felsődörgicse egy részét, a Szarka család által birtokolt falurészeket jelölhette.
Ezért is ilyen magas az “egy falura jutó” templomromok aránya… Itt mindjárt hármat is meglátogathatunk. Érdemes akár egy bő fél napot rászánni a településre, mert van látnivaló bőven! És ha elfáradtunk, akkor akár a Kisdörgicsei templomrom “kertjében” is leheveredetünk.
Maga a templom (vagyis ami megmaradt belőle) a romantikus kis rét közepén áll, szinte alig látni a környéken más építményt a romtól szemlélve, pedig a jelenlegi Kisdörgicse településrész nagyon közel fekszik. Így egy kicsit kiszakadva érezheti magát az ember az őt körülvevő civilizációból, amikor meglátogatja a templomot, és teljesen átjárhatja a középkori falak ódon hangulata.
Nem is olyan fiatalok ezek a falak, építésüket a XII. századra teszi a helyi ismertetőtábla. 1225-től a Bogány-Randvány nemzetség tulajdona. A falu feltehetően ekkor Füreddörgicse névre hallgatott, igaz a forrásokban kicsit kaotikus, hogy a „sok” Dörgicse közül éppen melyik milyen nevet viselt. Említik Kisfaluddörgicsének is, egyrészt a nem teljesen önálló településrészeket is említették ilyen névvel, illetve lehet, hogy az elhagyott pusztatemplom szinonimája volt ez a megnevezés.
Az 1300-as évekből János, az 1400-as évekből pedig Venedek nevű papja ismert. Pusztulása feltehetően a 1600-as évek elejére tehető, a török hadak többször is átvonultak itt, és a jelenlegi Alsó- és Felsődörgicse okleveles említések szerint is adózott a töröknek. Kisdörgicse a török kiűzése után települhetett újra, a régi falutól egy kicsit keletebbre.
Maga a templom kis falusi templom, kb. 6×10 m az alapterülete, egyhajós, íves szentélyzáródású, déli fala is szinte teljes magasságban áll. Három résablak megfigyelhető ezen az oldalán, akárcsak a felsődörgicsei rom déli falán. Illetve hasonló ablakhármas volt megfigyelhető az ecséri templomrom déli falán is.
Bejárata a nyugati oldalon lehetett. A három egymás melletti résablak akár Szentháromság szimbólum is lehet. Felsődörgicsén például ezt a nyugati homlokzaton lévő kereszt alakú ablaknyílás is erősíti, amely a feltárt keresztelőmedence helyét is jelölte, ahogy több más hasonló ablaknyílással rendelkező templomunknál.
Keresztalakú ablakról itt nem tudunk, a nyugati homlokzat leomlott, a többi fal kb. 1 méteres magasságban az 1959-es feltáráskor került elő. A részleges helyreállítási munkák is ekkor készültek. A szentély boltozata sem látható már, a nyugati oldalon lévő karzat dongaboltozatának indításai azonban még láthatóak.
A templomot Szent Miklós tiszteletére szentelték, aki a hajósok védőszentje is, a Balaton közelségével ez talán nem is meglepő, a közelben Csopak templomromjának is ő a védőszentje.
A templom szabadon látogatható, bár sajnos elég rossz állapotban van, ettől fügetlenül mindenképp érdemes megnézni.
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: Kisdörgicsei templomrom (Dörgicse)
Információk: wikipedia, Koppány Tibor: A Balaton-felvidék román kori templomai
Kisdörgicsei templomrom története (Kapui Ferenc)