Ausztria egyik legnagyobb és legerősebb végvára – Riegersburg, 1. rész
Ausztria talán legismertebb várát mutatjuk be most önöknek, mérete és története miatt több részben.
Az első fejezet a vár tövében elterülő város történetével kezdődik.
Riegersburg osztrák mezőváros, Kelet-Stájerországban fekszik kb. 40 km-re keletre Graztól, a Keletstájer-dombvidéken.
Télen a vár nem látogatható, viszont érdemes egy rövid időre megállni a tövében, hiszen az erőd mesebeli látványt nyújt minden évszakban.
Téli varázslat, Riegersburg a stájer termálvidéken – austria.info
A rábafüzesi határátkelőtől mindössze 35 km-re található város jellegzetessége már messziről jól látható a vulkanikus eredetű várhegy tetején.
A Riegersburg körüli területeken már néhány évezredre visszamenőleg is megtalálták az emberi letelepedés nyomait. Egy nagy település lehetett itt már az időszámításunk előtti IX. századtól. Egészen időszámításunk szerint 476-ig a Római Birodalom része volt a terület.
Az isz. III. és a IX. században bajorok telepedtek meg a környéken, majd a hunok foglalták el keletről. Az első német telepesek a 955-ös augsburgi csata után érkeztek a vidékre.
Téli varázslat, Riegersburg a stájer termálvidéken – austria.info
A fellegvárat 1122-ben építtette Rüdiger von Hohenberg, akiről az erőd a nevét is kapta. A várat a 482 méter magas bazaltsziklára építették a XII. században és magát a sziklát is felhasználták a kastély falainak építéséhez.
Az évszázadok alatt számos alkalommal tulajdonosváltás és átépítés történt rajta. A vár már a XIII. században két részből állt: a régebbi, 1122-es építésű Kronegg fellegvárból
és a III. Ottokár stájer herceg által 1140-50 között felhúzott alsó Lichteneckből.
A Hohenberg család hamarosan von Riegersburgra változtatta a nevét. 1249-es kihalásuk után a Kuenring-Dürnstein család szerezte meg az erődöt, 1301 után Ulrich von Wallsee-Graz kezére került.
A jól védhető Riegersburg Hartberg, Fürstenfeld és Radkersburg váraival együtt Ausztria fontos keleti védvonalát képezte előbb a magyar, majd a török támadásokkal szemben.
Vas Ernő osztrák herceg 1412-ben rövid ostrom után elfoglalta az alsóvárat, a fellegvár pedig rövidesen megadta magát. Reingelt von Wallsee 1417-ben szerezte meg a birtokot, ami a család kihalása után III. Frigyes császárra szállt vissza, aki 1478-ban Reinprecht von Reichenburgnak adományozta azt.
A XV. század második felében a Baumkirchner-féle nemesi felkelés, a török betörések és Mátyás magyar király háborúja során a környéket többször is feldúlták, de a várat egyik alkalommal sem ostromolták meg.
A vár 1571-ben a Stadl-családé lett, akik késő reneszánsz stílusban átépítették. Adósságaik miatt azonban 1618-ban kénytelenek voltak eladni Georg Christoph of Ursenbecknek.
A birtokot 1637-ben házassága révén a radkersburgi Seyfried von Wechsler szerezte meg, aki nővérére bízta. A XVII. század közepén az állandó török fenyegetés miatt megerősítették a fellegvárat és lebontották az alsóvárat.
Ez volt a vár történetének egyik leglátványosabb átalakítása melyet Katharina Elisabeth von Wechsler (férjezett nevén Katharina Elisabeth Freifrau von Galler) bárónőnek köszönheti az épület. 1637 és 1653 között az ország legnagyobb és legerősebb végvárát építtette fel az erős alapokra.
Közel három kilométernyi fallal (benne számos lőréssel) vette körül, 7 kaput építtetett, 2 árkot alakíttatott ki körülötte és összesen 108 szobát számlált az átalakítás után a kastély.
A XVII. században az Oszmán Birodalom katonái rendszeresen harcokat vívtak a közelben állomásozó magyar seregekkel. Az 1664-es török háború során több ezren kerestek menedéket a várban, míg a Rába-völgyet feldúló törököket Montecuccoli vissza nem szorította a folyó mögé.
Az ekkori várúr, Johann Ernst Purgstall gróf volt Stájerország fő boszorkánybírája, aki a szomszédos Feldbachban tartotta a boszorkánypereket. A vár egyik szobájában ma is megtalálható Katharina Paltauf, a „virágboszorkány” képe, aki a várkapitány felesége volt és akit 1675-ben máglyán megégettek.
Nem tudni, hogy Riegersburg mikor kapott mezővárosi státuszt. Gazdasági jelentősége feltehetően fokozatosan erősödött 1500 után, főleg lenszövőinek köszönhetően. Az osztrák herceg 1598-ban már mezővárosként hivatkozik rá.
Katharina Elisabeth von Wechsler három alkalommal ment férjhez, egy lánya született, aki a Purgstall családba házasodott be, akik átvették a vár ügyeinek intézését. A Purgstall család 1800 körül halt ki.
Ezután 1822-ben Johann von Liechtenstein vásárolta meg az uradalmat. Jelenleg a hercegi család a vár tövében, egy modern házban él. Akik szeretnének a családról többet megtudni, azoknak érdemes ellátogatni a Liechtensteinbe. Szerencsére itt csak egy kattintásnyi az út…
A várkastély gyalogosan, egy meredek kaptatón felsétálva vagy felvonón közelíthető meg. 108 szobájából 25 kivételével az összes látogatható, 3 állandó kiállításnak ad helyet. Jellemzően telente novembertől zárva tart. Nyitás 2024. márciusig 23.
Téli varázslat, Riegersburg a stájer termálvidéken – austria.info
A következő két részben részletesen bemutatjuk az alsó és felső várat. Természetesen nem maradhat el a boszorkánymúzeum bemutatása sem.
Élmény és fotó: Farkas Attila / gogogo.hu / austria.info
Térkép: Riegersburg
Információ: wikipedia, dieriegersburg.at
