Vulkáni kúp a Bakony hegység nyugati lábánál – Somló-hegy 1. rész
Hazugság lenne azt állítani, hogy a bazaltos Somló-hegy északi oldalán álló várat a gazdag belsőépítészete és a bútorai miatt érdemes felkeresni. Sajnos a valóság az, hogy inkább csak várfalromok jelzik a gazdag történelemmel bíró erőd egykori nagyságát.
Aki igazán szeretné a hely hangulatát végtelen nyugalomban “megérezni”, azoknak bátran ajánlom a hajnali és reggeli órákat.
Nincs belépődíj és pénztár, így nem kell az időjáráson kívül semmire sem figyelni, hogy mikorra időzítjük a “csúcstámadást”. A bátrak persze este felmennek és ott alszanak a romok közt, így garantáltan nem késik le a napfelkeltét… Amikor én azt hittem reggel ½ 7-kor, hogy húúúú, de korán felértem a várhoz, akkor épp egy apa két gyermekével már épp lefelé sétált…
Talán mi ne rohanjunk fel ilyen gyorsan az egykori vulkán északi kiszögellésén álló vár kapujához. A várhegyi barangolásunk akkor lehet teljes, ha nemcsak a legendás erődöt ismerjük meg, hanem a “neki otthont adó” Somló-hegyet is.
A Somló páratlan szépségű, 435 m-es haranghegye a Bakony hegység nyugati lábánál, de már a Kisalföld síkságából emelkedik ki. Számítógépen a 3D-s térképen ez nagyon jól látszik. Érdemes “körberepülni” a vulkáni kúpot.
Évmilliókkal ezelőtt kezdődött a Somló születése. Hazánk területét ebben az időben még hatalmas vízfelület borította. Ez az egykori tenger elvesztette összefüggését az óceánnal, és 5-10 millió évvel ezelőtt beltengerré vált.
Ez az óriási tó a Turáni-tó, a mai Magyarország területén elhelyezkedő öble pedig Pannóniai-tó néven ismert. Vize olyan mély volt, hogy csak a 300 m-nél magasabb hegyek csúcsai emelkedtek ki belőle.
A Pannóniai-tó vize eleinte sós volt. A környező szárazföldek folyóinak vize azonban lassan-lassan édesvizűvé változtatta. A nagy tó állatvilága igen gazdag volt. Benne élt a kecskekörömkagyló valamint egy hozzá hasonló, de jóval kisebb kagylófaj: a vándorkagyló. A Somló keleti lábánál, Ferencmajor közelében, az úgynevezett Födigödörben, egy kis szerencsével teljesen épen megmaradt kagylóhéjakat is találhattunk.
A Pannóniai-tóba ömlő folyók nemcsak édesvizet, hanem nagy mennyiségű törmeléket is hordtak a vizébe. Lassan feltöltődve, a korábban nyílt vizű terület elpocsolyásodott, majd a teljes feltöltődés után szárazfölddé alakult át. A tó kiszáradását követően, a föld mélyében levő bazalttömegek egyes helyeken a felszínre buggyantak. Ez a hatalmas „bazaltvulkánosság” hozta létre a Balaton vidékén a gyönyörű Tapolcai-medence hegyeit.
A kitörések alkalmával, a kráternyílás kialakulásakor a mélyből először lávadarabkák és finom vulkáni hamu szóródott ki a levegőbe. Ez az úgynevezett vulkáni törmelék azután a kráter környékére visszahullott, s rétegeződve kőzetté alakult, amelyet a tudomány vulkáni tufának, jelen esetben, minthogy főanyaga bazalt, „bazalttufának” nevez.
A vulkáni működés következő szakasza már a lávafolyás volt. A kráteren keresztül kiömlött, majd megmerevedett lávatömegekből épültek fel a Dunántúl bájos bazalthegyei.
A Somló önállóan felépült bazalthegy. A Kisalföld délkeleti csücskén, a kissé távolabbi Bakonytól pedig nyugatra, magányos hegyszigetként emelkedik ki a környező síkságból.
Alak, nagyság, felépítés tekintetében joggal mondhatjuk Somló ikertestvérének a Szent György-hegyet és a Badacsonyt, mert – e két hegyhez hasonlóan – a Somló is három kúpszeletből épült fel:
- az alsó, enyhén lejtő hegypalást, meneteles csonka kúp, 180-300 m-nyi tengerszint fölötti magasságban emelkedik és a Pannóniai-tó üledékét alkotó homokos agyagból és kavicsos homokból áll;
- a középső, meredek csonka kúp körülbelül 300-400 m tengerszint feletti magasságban pados elválású bazaltból (szürkés-feketés nefelinbazanitból) épült fel. Kifelé, a kopasz oldalakon kőzsákszerű kialakulást mutat és emlékeztet a Szent György-hegy vagy a Badacsony sziklabordás oldalaira;
- legfelül a tetőn még egy sapkaszerű kiemelkedést, egy körülbelül 35 m vastag harmadik kúpszeletet találunk. Anyaga hólyagos-lávás bazalt. Ezt a hólyagos – likacsos – salakos bazaltot a nép „hopokának” nevezi. Ez a hopokából álló kőzetsapka tetőzik 435 m tengerszint feletti magasságban.
A Somló típusos bazaltvulkán, alakja az idők folyamán a pusztulás nyomán változott. A Pannóniai-tó területén keresztülrohanó Ős-Duna, a csapadékvíz, a patakok, folyók vize is egyre jobban mélyedő medrével rombolta a talajt. Ennek felszíne lassan süllyedt, s így a Somló bazaltkúpja egyre jobban kiemelkedett. Végül is kialakult a táj mai képe.
A Somló védelmezője a pannóniai üledékekre rátelepedett bazalt. A Somló kitűnő borát termő szőlőskertek természetesen nem a bazalton települtek, hanem a pannóniai-pontusi lankás hegyoldalakon.
Itt a talaj szétmálló bazaltanyag. A bazaltkúp ugyanis a hő, a csapadék és a szél hatására kisebb-nagyobb darabokra aprózódik, végül is dió-mogyoró-sörét nagyságú (innét a népies „srét” elnevezés) lesz, és ebből képződik a híres somlai bor kitűnő termőtalaja.
Szőlője érlelésének az aránylag meleg éghajlaton kívül a fekete bazalt hőelnyelő tulajdonsága is kedvez. A bazalt a nappal elnyelt hősugarakat, napsütés után és főleg éjjel, nagyjában egyenletesen kisugározza. A szőlőket így jóformán állandóan meleg veszi körül.
A szépírók közül Mikszáth Kálmán képzeletét is megragadta a Somló földtani fölépítése. „Tűzhányó volt valamikor, a legfelső kúp tetején, tisztán kivehető a kráter üst alakú öble.” Ő kivehetőnek látta a kráter üst alakú öblét a Somló legfelső kapujának tetején. Ez azonban nem felel meg a pontosabb geológiai megfigyeléseknek.
A Somló hegyi levegője igen egészséges. Ezt hosszabb-rövidebb ott tartózkodás után már sokan tapasztalták. A Somló vidéki falvakban sokkal több öreg ember él, mint más vidékeken, amit a helybéliek a jó levegőnek tulajdonítanak.
Úton a vár felé megtekinthetjük a Kinizsi-szikla nevezetű követ. Ez egy bazaltszikla, melyen egy nyereg alakú mélyedés látható.
A környező fák által megfogott kődarab nevében őrzi a vár egykori tulajdonosának nevét, ami a felfelé menő gyalogútról egy méterre, közvetlen az út mellől nézhető meg. Bal oldalon kis csapás vezet az erdőbe, amelyről a szikladarab lecsiszolódott tetejére is fel lehet mászni.
A monda szerint ezen a sziklán pihent meg Kinizsi Pál, amikor a várat tulajdonába véve felgyalogolt, hogy megszemlélje az ajándékot. Meredek úton elfáradván leült a sziklára és az a nehéz teher alatt horpadt be. Akinek kedve van, az felmászhat rá, és kipróbálhatja milyen a híres hadvezér nyergébe pattanni…
Lassan felérünk a hegy északi kiszögellésén lévő vár bejáratához. Történetünket a következő részben innét folytatjuk az erődítmény bemutatásával.
Élmény és fotó: Farkas Attila / gogogo.hu
Információ: wikipedia,
Térkép: Somló
