A budapesti Európai Mobilitási Hét egyik leglátványosabb és leglátogatottabb programeleme hagyományosan a járműkiállítás, amely idén monumentális méreteket öltött: a Fővám tértől a Szabadság hídon át egészen a Műegyetem rakpartig húzódott. A kiállítás gerincét nem csupán a modern közösségi közlekedési eszközök és a közlekedéstörténeti jelentőségű nosztalgiajárművek kontrasztja adta, hanem a mögöttük meghúzódó esélyegyenlőségi törekvések bemutatása is.
A Műegyetem rakparton a fővárosi buszközlekedés egyik meghatározó operátora, az ArrivaBus mutatta be legújabb, környezetbarát és alacsonypadlós járműveit. A vállalat jelenléte azonban túlmutatott a puszta technológiai demonstráción: a társadalmi felelősségvállalás jegyében az esélyegyenlőség került a fókuszba. A látogatók egy speciális érzékenyítő program keretében – fehér bottal, bekötött szemmel – próbálhatták ki a vakon közlekedést a járművek körül és az utastérben. Ez a gyakorlati tapasztalás radikálisan segít rávilágítani azokra a mindennapi kihívásokra, amelyekkel a látássérült és mozgásukban korlátozott utasok szembesülnek, szorosan illeszkedve a rendezvény „Mobilitás mindenkinek” alapelvéhez.
A történelmi kontextust a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, valamint a BKV Zrt. közreműködésével bemutatott, korhűen restaurált járművek biztosították. Az ipari örökségünk megőrzése nemcsak esztétikai kérdés, hanem annak megértését is segíti, hogyan fejlődtek a városi mobilitási megoldások az elmúlt évtizedekben. A rakparton kiállított darabok között kiemelt figyelmet kapott egy klasszikus kék-fehér fényezésű Ikarus 180-as csuklós autóbusz – amely a hazai csuklósbusz-gyártás egyik mérföldköve volt –, valamint a múzeum által felújított, ikonikus Ikarus 311-es modell is.
A gépjárműforgalom elől teljesen lezárt, a hétvégére kizárólag a gyalogosok és az aktív közlekedők számára átadott Szabadság hídon a fővárosi kötöttpályás közlekedés gazdag és látványos múltjába nyerhettek bepillantást a résztvevők. A sínpárokon több klasszikus, sárga-fehér fényezésű Ganz villamos is felsorakozott. Ezek a járművek évtizedeken át szolgálták a fővárosi villamosvezetők gyakorlati oktatását, így közlekedéstörténeti és oktatási szerepük megkérdőjelezhetetlen a budapesti közlekedésben.
A szabadtéri kiállítás egyik legértékesebb és legmutatósabb darabja az 1900-as évek elejének formavilágát és technológiáját idéző, 611-es pályaszámú, favázas B.K.V.T. (Budapesti Közúti Vaspálya Társaság) villamos volt. A jármű aprólékos fa asztalosmunkája nemcsak esztétikai élményt nyújtott, hanem a korabeli hazai járműgyártás csúcsminőségét is reprezentálta. Nemcsak kívülről lehetett megcsodálni ezeket az ipartörténeti emlékeket, hanem a járművek belső tereit, sőt, a vezetőállásokat is megnyitották a látogatók előtt.
Az érdeklődők, köztük a legfiatalabb generáció tagjai, testközelből ismerkedhettek meg a hagyományos, mechanikus menetkapcsolókkal és kiegészítőkkel. A szakértő személyzet jelenlétének köszönhetően a gyerekek maguk is beülhettek a vezetőülésbe, és biztonságos körülmények között nyomkodhatták a gombokat, átélve a villamosvezetés élményét.
A nosztalgiajáratok nyújtotta időutazás mellett azonban a legkisebbek szórakoztatásáról is gondoskodtak egy modernebb köntösben: a helyszínen egy nyitott, elektromos hajtású kis minibusszal vitték körbe a gyerekeket.
Lemaradt az első részről? A Műegyetem rakparton a nosztalgiajárművek mellett a balesetmegelőzés is kiemelt szerepet kapott. Olvassa el beszámolónkat a mini KRESZ-pályáról és a Hősképzőről: Edukáció és prevenció a Műegyetem rakparton – A biztonságos közlekedés alapjai
Olvassa el sorozatunk befejező részét is! Ha a múlt járművei után a jövő okosmegoldásai, a MOL Bubi és a Lime fejlesztései érdeklik, lapozzon a harmadik részre: A közösségi közlekedés új dimenziói: Fókuszban a MOL Bubi, a Lime és a BKK okosmegoldásai