Előző anyagunkban megismertük a település történelmét és a Farkasverem feletti kapuig jutottunk.
Farkasverem, Belső kaputorony
Ebben a cikkünkben a vár nyugati oldalát járjuk be a Sennyey-bástyától a vár északi végén található Köves-bástyáig. Ezt a falszakaszt bármikor “könnyen” megnézhetjük, mivel ez övezi utunkat a várba tartó kaptató mellett. Előre szeretném jelezni, hogy még úgy sem rövid a történetünk, hogy az egész várat most sem járjuk be. Bő 100 évvel ezelőtt ez a látogatásunk a romok között sokkal kevesebb látnivalót mutatott volna…:(
Külső kaputorony, Sennyey-bástya
A sümegi várat a veszprémi püspök, feltehetően Rád nembéli Benedek építette Erek nevű birtokán – amely a püspökségnek a környéken elterülő Zala vármegyei birtokainak központja volt –, a már 1280-ban is említett Sümeg falu feletti hegy tetején.
Az öregtorony
A vár építésére feltehetően 1290 után került sor, amikor a Kőszegiek emberei elfoglalták tőle a közeli Tátika várát.
Egy festői elhelyezkedésű vár a Balaton felvidéken – Tátika
Vitatott, hogy a sümegi várra vonatkoztatható-e az az adat, miszerint 1292-ben Kőszegi Miklós nádor elfoglalta a várat, ahonnan aztán 1296-ban III. András serege ostrommal űzte ki katonáit.
A vár első biztos említését 1318-ból ismerjük, amikor egy oklevél várnagyát Kéki Pétert, István veszprémi püspök testvérét említi.
A vár magja egy nagyméretű, igen vastag (kb. 2,5 m) falú lakótorony, amelynek csak az alsó szintje maradt fenn az 1562-ben bekövetkezett lőporrobbanás után. A torony déli fala a többinél vékonyabb, belül viszont előtte egy hevederív áll, ami feltehetően az ebbe a falba helyezett lépcső belső válaszfalát tartotta.
Az öregtorony
A lépcsőt a robbanás után már nem állították helyre, helyét az alsó szinten átboltozták. A tornyot körülvevő belső várfalnak az északi oldalán nyílott a vár kapuja.
Külső falszoros
A lakótornyot három oldalról körülölelő várudvar északkeleti részén alakították ki a sziklába mélyített ciszternát.
A palotaszárny
Az országban dúló polgárháború során 1440 nyarán a várat támadás érte. Az I. Ulászló pártján álló Gatalóci Mátyás veszprémi püspök várát az V. László párti Széchiek, Újlakiak, Garaiak és Cilleiek csapatai vették ostrom alá, ám Unyomi Miklós és Tomaji László várnagyok a támadást sikeresen visszaverték.
Unyomi Miklós ezután Gatalóci Mátyás (1440-1457) és utóda, Vetési Albert (1458-1486) püspöksége idején is, 1472-ig viselte a várnagyi tisztet Sümegen. Majd utóda unokaöccse, Büki Dávid lett aki 1485-ig állt a vár élén.
Ebben az időben, Vetési Albert idején a várban jelentős építkezések kezdődtek, amit a püspöknek a belső vár kapuja előtt talált címerköve igazol. Ekkor épülhetett a belsővár északi szárnya, melynek közepén kaputorony emelkedett.
Ebben függhetett a kápolna harangja, amit az 1568-as leltár a már romos kápolna előtt említ. A kaputoronytól keletre helyezkedett el maga a kápolna. A kápolna eredeti, később átalakított déli ablakához köthető feltehetően a kőtárban található gótikus mérműves (körívekből alkotott, áttört geometrikus díszítmény, amely a gótikus építészetnek egyik jellemző díszítő eleme) ablak rézsűs kőkerete és osztósudara.
Vetési Albert vagy utóda ifjabb Vitéz János korában épülhetett ki a nagy kiterjedésű külsővár. Ennek a belső várral átellenes, északnyugati oldalán is egy, a lakótoronyhoz hasonló, de annál kisebb négyzetes torony állt, amelynek csak az alsó szintje maradt fenn. A torony északkeleti oldalához utólag egy árnyékszéktornyot építettek hozzá. E nagy tornyot nevezi feltehetően “Redneky”-toronynak az 1568-as várleltár. A név a torony irányában fekvő Rendek (ma Csabrendek) falura utal.
Nyugati falszoros, Északi falszoros, „Kantin”
A palotaszárny
A külsővár bejárata egy felvonóhidas kettős kapuval ellátott, egy emeletes kaputornyon át nyílott, amely a belsővár északnyugati sarkához épült hozzá. A kaputorony északi oldalához egy őrszoba csatlakozott. Ennek udvari homlokzatához épült hozzá a kaputorony emeletére vezető egykarú lépcső, ami mellett egy ablak nyílt az őrszobába. Az őrszoba élszedett profilú szemöldökgyámos ajtaja, és még inkább az ennek a közelében talált, az emeletről származó pálcaműves szemöldökgyámos ajtókeret töredék a 15-16. század fordulója körüli építkezésre vall. Az őrszoba északi oldalán egy két helyiséges, keskeny épület állt. A földszint kisebbik, keleti, belső helyisége egy vakolt, meszelt, famennyezetes szoba volt, a nagyobbikat kőből falazott dongaboltozat fedte.
A két nagy torony – az öregtorony és a Rendeki torony közti hosszú várfalak közepére egy-egy kis torony épült: a keleti oldalon a négyszögű Csabi torony, melynek kőboltozatos földszintje és első emeletének csekély maradványa maradt fenn.
Külső falszoros
A déli oldalon az újkori nevén magas toronynak nevezett ötszögű torony állt, amely még fotók és rajzok tanúsága szerint a 19. században két emelet magasan állt, ma azonban már csak az alsó szintje van meg. Innen egy ajtó nyílik kifelé, amely a külső kaputorony emeletéhez vezet. A kaputorony és a magas torony építésével függ össze a nyugati bejárati falszoros, és az azt lezáró külső kaputorony létrehozása.
Külső kaputorony, Sennyey-bástya
Külső kaputorony
Külső kaputorony
A vár következő jelentős átépítését a püspök székhely, Veszprém 1552. évi eleste tette szükségessé. Sümeg ezután püspöki székhellyé lépett elő, ezért szükség volt a püspök és udvara állandó itt tartózkodását lehetővé tévő épületek felhúzására, illetve a vár védelmének korszerűsítésére.
Az 1553-ban a püspöki székbe ülő Kövessy András elsőként a vár erődítését kezdhette meg. 1554-ben készült el a vár északi bástyája, amelyre két építési feliratot is helyeztek.
Köves-bástya
A várfal tűzfegyverekkel szembeni ellenállóságának növelése érdekében feltehetően ekkor készültek a falak mögötti feltöltések, illetve az alattuk kialakított, ekkor még faszerkezetű ágyúkamrák, amelyek közül az eredeti formáját megőrző kettő az északnyugati töltés alatt került elő.
A töltések nyomásának ellensúlyozására az északnyugati falat belülről megköpenyezték. Ekkor a töltést még az udvar felé nem kő támfalak, hanem sövényfal támasztotta meg, melynek maradványait a keleti sánc déli végénél találták meg az ásatások során. A sánc tetejére itt a délkeleti részen egy fabástyát építettek, és szintén egy faszerkezetű emelettel toldották meg a Csabi-tornyot.
1562-ben villámcsapás következtében felrobbant a vár öregtornyában őrzött lőpor. A robbanás lerombolta a tornyot és a belsővár hozzá kapcsolódó keleti palotaszárnyát, továbbá megrongálta a belsővár északi szárnyát és körítőfalait is.
A vár újjáépítését királyi támogatással végezte el Kövessy püspök. Az építkezés még 1567-ben is folyhatott, ugyanis egy ilyen évszámmal ellátott ablak szemöldökpárkány került elő a belső kapu farkasverméből.
Belső kaputorony
Darabontok szobája
Belső kaputorony
Az ekkor kialakult állapotokat tükrözi a püspök 1568-as halálakor felvett első várleltár. Széchényi Pál püspök (1687-1710) idején is folytak még a tűzvészt követő javítási munkák a váron. Az öregtorony felső párkányából és falkoronájából 1693 S bélyeggel ellátott téglák kerültek elő. Hamarosan azonban a sümegi várat a kurucok (1705-1709) majd a császáriak foglalták el.
Külső falszoros
Ebben az időben feltehetően elsősorban védelmi berendezéseit, gyilokjáróit, mellvédeit újították meg, amiről az 1712-ben felvett leltár is tanúskodik, ez ugyanis a Renneki torony, azaz az északi bástya mindkét oldalán húzódó várfalakon új gyilokjárókat említ, ami a vár északi és északkeleti falszakaszai mellvédjeinek újjáépítését jelentheti.
Nem sokkal később, 1720 körül, feltehetően 1722-ben a várat elhagyták, felszerelését elvitték, tetőzetét megbontották, majd a 18. század második felében Padányi Bíró Márton püspök idején megkezdődött romjainak elhordása is.
Farkasverem
A vár történetét a 20. század elején Kimnach Ödön sümegi rajztanár kezdte kutatni. A tető nélkül álló és ezért folyamatosan omladozó várfalak egy-egy részének javításával már a II. világháború előtt is próbálkoztak, ám a tényleges helyreállító munkák csak 1954-ben kezdődtek meg. Sajnos szinte az alapoktól kellett kezdeni a munkálatokat. A lőpor, az építkező lakosság valamint az időjárás az évszázadok alatt nagyon hatásos rombolást végzett…:(
Kisfaludy Sándor szobra (Gerenday Antal, 1870.) a Püspöki Palota előtt, háttérben a Vár. (1900) – fortepan.hu – 9153
A várat 2016-tól kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújították. Sorozatunk következő részében a felújított részeket mutatjuk be.
Bejártuk a Sümegi vár megújult keleti szárnyát – Sümeg, 3. rész
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Forrás: Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram
Térkép: Sümeg