A Balaton partján egymással találkozó nyugat- és kelet-német turisták nyaranta végeláthatatlan kocsisorban araszoltak a 84-es úton és környékén…:) Pozsony és Bécs felől ez a “zarándokút” volt az amin legkönnyebben elérték a magyar tengert. Amikor feltűnt a várhegy tetején álló erőd, a kocsikban ülők már csak egy karnyújtásnyira érezhették magukat a hideg sörtől… Az ikonikus építmény persze a hazaúton is egy „mérföldkőhalom” volt, hiszen ismét egy évet kellett várni a következő „Balatoni nyárig”…
Rendeki utca, háttérben a Vár (fortepan.hu)
De ne „száguldjunk” fel ennyire gyorsan a fellegvárba… Egy több részes sorozatban szeretnénk bemutatni ezt a veszprém vármegyei települést, és megújult látnivalóit.
Sümeg környéke már a bronzkor óta lakott terület. A város közelében ebből a korból származó kőbaltákat és urnákat is találtak. A várostól délre a Mogyorós-dombon őskori kovakőbányát fedeztek fel, ami ma védett terület és múzeum.
A Római Birodalom idejéből pedig katonai tábort és házakat találtak a 19. század végén.
A város területén háromhajós őskeresztény bazilika alapfalait tárták fel. A várhegy és környék tehát évezredek óta kedvelt letelepedési helyszíne volt az erre vándorló embereknek.
Sümeget első alkalommal 1292-ben említi oklevél, 1318-ban pedig már a várról is említést tesznek.
Az erődítményt a tatárjárás után IV. Béla kezdte el építtetni, majd a veszprémi püspökök fejeztették be.
A vár egy kúp alakú alsó kréta kori mészkőhegy tetején áll a tengerszint fölött 270 méter magasságban. Alaprajza sokszögű, észak-dél irányában elhúzódó, 125 méter hosszú és 80 méter szélességű, belsőtornyos lakóvár, meredek hegyoldallal körítve, az oldalra lenyúló tarisznyavárral.
Jelentősége a mohácsi csata után nőtt meg, Fehérvár és Veszprém török kézre kerülésével Sümeg vára a Dunántúl egyik legfontosabb központjává vált. Az erődnek fontos szerepe volt a török megszállás alatt, mert a környék várai közül egyedül maradt magyar kézen.
A püspökséget 1552-ben Sümegre helyezték át miután a törökök elfoglalták Veszprémet. Padányi Biró Márton püspök 200 évvel később megépíttette a püspöki palotát, és meghívta Sümegre Franz Anton Maulbertsch-t, akinek freskói megcsodálhatók a város templomaiban.
Püspöki Palota
Az egykori városfalak mentén húzódó barokk házak tanúskodnak a település akkori fejlődéséről. A templom melletti macskaköves utcák ma is őrzik ennek e kor hangulatát.
Sümegen őrizték a magyarság egyik legfontosabb történelmi ereklyéjét – Szent László hermáját 1605-től közel 50 évig. (A herma eredetileg olyan négyszögletű kőoszlopot jelent, amelyen csak a fejet faragták ki. Fotózásban az „igazolványkép” lenne a megfelelője…:)
Püspöki Palota bejárata
A várfalakat 1656–1658 között Széchényi György veszprémi püspök 1100 méter hosszú, bástyákkal megerősített kőfallal vetette körül, ennek egy része ma is látható. E falakon belül, a 18. század folyamán épült ki az ún. nemesi belváros. Keleti határát a Várhegy meredek oldala zárja.
Sümeg városi jogot kapott 1643-ban, ezzel együtt pedig a város gazdasági teljesítménye megnőtt. Ennek következtében iparosok és nemesek érkeztek a városba szerte az országból. Városfalat építettek, valamint kolostort és ferences rendi templomot. 1700-ban a tűz szinte az egész várost elpusztította. Állítólag csak a ferences kolostor és négy téglaház maradt fenn. A későbbi rekonstrukcióhoz elengedhetetlen volt, hogy a város falain belül csak kőházakat építsenek az újabb tűz elkerülése érdekében. A település a Közép-Európa Zarándokútja – Mária Út része.
Sarlós Boldogasszony-kegytemplom
A templomba lépve figyelmünk először a szentély szélességét kitöltő főoltárra irányul. Közepén, a szentségház fölötti díszes kazettában a templom legfőbb ékessége, kincse, a kegyszobor látható. A Pieta, vagy ismertebb nevén a Fájdalmas Szűz szobra a 16. században készült, igazi gótikus remekmű. A Szent Szűz ölében a keresztről levett Szent Fiát tartja, arcán az anyai bánat mélységes fájdalmának jelei olvashatók le. A főoltár mostani – felújításra váró – állapotában is Dunántúl egyik legszebb barokk emléke.
Sarlós Boldogasszony-kegytemplom
Az évszázadok folyamán a kegytemplomot több sorscsapás érte – kétszer villámcsapás rongálta meg, 1911-ben pedig valaki rossz szándékkal felgyújtotta az oltárt-, de a Szent Szűz szobrát sem tűz nem fogta, sem villám nem zúzta össze.
A sümegi frences templom 1699 óta kegyhely. Ekkor történt ugyanis egy csodás gyógyulás, a bécsi nemes asszonynak, Berghoffer Mária Zsófiának gyógyulása. A sümegi rendház feljegyzései szerint még abban az évben hét csodás gyógyulás történt a templomban a Szűzanya közbenjárására. Ezek híre csakhamar bejárta a Dunántúlt, majd az ország többi részét, sőt eljutott a határokon túlra is. Sümegen, az évszázadok során, a Boldogságos Szűz elsősorban mint a Betegek Gyógyítója mutatta meg közbenjáró hatalmát.
És most kicsit nézzünk a szentélyek fölé tornyosuló építményre ismét. A Rákóczi-szabadságharc idején a vár újabb katonai szerepet töltött be. Az 1703 és 1709 közötti időszakban a várat a felkelők foglalták el, majd 1709-ben a császári Habsburg csapatok meghódították és 1713-ban, továbbá 1726-ban felgyújtották, majd a romos várat magára hagyták.
A 19. században Sümeg a borkereskedelem fontos helyeként szerzett magának hírnevet Magyarországon túl. A vállalkozó, Ramassetter Vince borászatot és kereskedelmi céget alapított itt, melyek termékeiket egész Európában értékesítették. 1984-ben szerezte meg városi rangját.
Sajnos a városközpont a hegy “takarásában” található, és nagyon kevesen jutnak el ide a vár megmászása után. Mindenképp érdemes a kirándulást úgy tervezni, hogy a Püspöki Palota vagy a Sarlós Boldogasszony-kegytemplom környékéről indulunk a várba, és ide is térünk vissza. A falakról remek kilátás nyílik az óvárosra, így ha előte bebarangoltuk a macskaköves utcákat, sokkal könnyebb lesz beazonosítani fentről az épületeket.
Sarlós Boldogasszony-kegytemplom és a Püspöki Palota
A következő részben már alaposabban bejárjuk a fellegvárat. Majd egy külön anyagban térünk ki a 2023-ban átadott épületrészekre.
Természetesen nem feledkezünk meg a felújított Püspöki Palotáról sem!
2021-ben már látható volt az újjáépített épület az alagút (sic!), várudvar végén…:)
A fellegvár bejárata. Itt folytatjuk a kalandozásunkat a következő részben
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Forrás:
- Püspöki Palota
- Wikipédia
- A vár nyitvatartásáról az alábbi linken kaphatunk naprakész tájékoztatót: sumegvar.hu
Térkép: Sümeg