Fellegvár a Balaton felett – Felsővár, Szigliget

A vulkáni kúpon álló várat még az interneten sem lehet pár perc alatt bebarangolni. Az előző összefoglalónkban a felső várhoz vezető utat jártuk be, miközben részletesen kitértünk a vár történelmére.  

A Felső várból kb. 30 évvel ezelőtt csak néhány falrészlet állt. Inkább nevezhettük hegymászásnak vagy sziklamászásnak az akkori túrát mint várlátogatásnak. A hangulata akkor is varázslatos volt, hiszen a várfalmaradványokra leülve órákig lehetett nézni a 360 fokos panorámában elénk táruló festői tájat. 

Szerencsére az aprólékos felújításnak köszönhetően egyre inkább visszanyeri a Felsővár is az évszázados kinézetet. A vár eródálásának legfőbb oka nemcsak a háborúk és az időjárás volt, hanem a település fejlődése is. Így az évszázadok alatt felhordott követ az ófalu lakói  lehordták a házaikhoz

Az alsó várból egy függőhídon keresztül juthatunk a Fellegvárba.

Történelmi épületeket újjáépíteni nem egyszerű dolog, hiszen például a várakat is számtalanszor lerombolták és újra építették. Ezért a restaurálást végző csapatnak ki kell választani egy jellemző kort. Szerencsés esetben ennek a kornak megvannak a dokumentációi, és ezután lehet “visszaépíteni” a történelmet. 

Miután ennél az erődnél szinte a semmiből kellett építkezni, minden egyes kődarab ami újjonnan kiemelkedik a vulkáni kúpból szerintem az már érték. 

A felső vár udvara szépen kiépült, szinte már csak az idelátogató turistákat kellene korhű ruházatba öltöztetni, és egyből a XV-XVI. században érezhetnénk magunkat…

A várhegy legmagasabb pontja már a XIII. században is kedvelt építkezési helyszín volt…  A Fellegvár alapköveit ezen a részen tették le. Érdemes felkapaszkodnunk ideág, és nemcsak a panoráma miatt,

…hanem azért, mert a vár belső udvarára is pazar rálátásunk lehet innét.

Szerencsére a szigligeti várépítők nemcsak az erőd katonai jellegét mutatták meg, hanem törekedtek arra is, hogy az itt élők mindennapjaiba is bepillantást nyújtsanak. Minden várkastélyban talán a legfontosabb helyszín békeidőben és hadiállapotban a konyha. A  XV-XVII. században a várak helységeinek funkcionális elrendezése, ezen belül a Barokk-konyha kialakítása nem sokat változott. A mai konyha technológiától azonban gyökeresen eltért, így a ma embere alig tudja elképzelni, hogyan készülhettek és kerülhettek az asztalra az ételek, az oly puritánnak tűnő körülmények között. 

A szabadkéményes, emelt padkás konyha a friss vizet biztosító kúttal ellátott udvarról nyílt.

A bejáratot ajtónálló felügyelte, nehogy illetéktelenek léphessenek be a konyhába. Bent, a fali polcokon és a falakon a főzéshez szükséges eszközök sorakoztak, további polcokon tányérok, fazékfedők, rézfazekak, a tűzpadkán a nyílt tűzön nyársak, serpenyők, rostélyok, a tűz fölött a kürtőbe akasztva vaskondérok lehettek. 

A tűzhely előtt egyszerű, dísztelen asztalok, rajtuk kosarak, teknők voltak. A jobbról nyíló helyiség korábban lakószoba volt. Később raktárnak használták, majd sütőháznak építették át. A sütőkemencét tésztafélék, piték, perecek sütésére és a várnép kenyér ellátására használták. A másik, baloldali helyiség lakószoba volt, cserépkályhával, nagy ablakkal, amely a szakácsok szálláshelyeként szolgált. A mindennapi étkezés a korabeli Magyarország szokásainak megfelelően közösen zajlott, szabályozott rendtartás szerint. Mindenkinek meg volt szabva, hogy rangjának megfelelően kinek az asztalánál étkezhetett és arra az asztalra milyen és mennyi étel került felszolgálásra. Minderre a konyhamester felügyelt.

A konyha mellett egy szépen berendezett szobában gondolkozhatunk el azon, mennyire lehetett kényelmes az élet a középkorban…

A másik fontos helyszín a Várkápolna. I. Béla király 1260-ban kelt oklevele szerint Szigligetet a Pannonhalmi Bencés Rendnek adományozta várépítés céljára, mely birtokcserével 1262-ben királyi vár lett. Kozák Károly régész szerint a felsővár földszinti boltozatos terme valószínűsíthetően kápolna funkciót látott el. Ez a terem a vár összes helyisége közül a legnagyobb alapterületű és belmagasságú. Ezek alapján feltételezhetjük, hogy a Bencés Rend kápolnája itt lehetett.

Ezért a tervezett kápolna ezen helyen történő újbóli kialakítása az alapításkori gyökerekből táplálkozik. Az önkormányzat, a műemlékhivatal egyetértésével ennek a teremnek visszaadta a régi funkcióját. A vonóvasakon függő műanyaganyagú színes textilképek közül az első IV. Béla király ábrázolása, amely utal a vár alapítójára. A második, harmadik kép Szent Márton püspök cselekedeteinek korabeli ábrázolását tartalmazza. Ez utal a Szent Márton hegyen, azaz a jelenlegi Pannonhalmán épített első magyarországi bencés templomra és kolostorra. Ezért a kápolna Szent Mártonról kapta a nevét. Kovács Károly plébánossal és Rábel István veszprémi érseki építésszel együttműködve került megtervezésre a természetes sziklafal előtt álló rozsdamentes acélból készített kereszt – 1260 O.S.B. 2010 – felirattal.

Mielőtt kisétálunk a felső várból,  érdemes benézni az udvarból nyíló kis termekbe, mert az egyik például a környező várak történelmét bemutató makettkiállítást rejti.

Az egykori hegytetőn álló kőhalom – az építkezéseknek és az idelátogató embereknek köszönhetően -, egyre inkább egy középkori pezsgő élettel teli vár jellegét mutatja.

Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu

Térkép: Szigliget

Információ: Szigliget Község Önkormányzata