Az Isztriai-félsziget kereskedelmi és védelmi szempontból is rendkívüli adottságokkal rendelkezik. A mediterrán térség varázslatos éghajlatáról nem is beszélve. A különböző népcsoportok az évezredek során megpróbáltak minél nagyobb területeket birtokba venni a térségben.
Romulus Augustulus, az utolsó nyugat-római császár, után Isztria előbb a keleti gótok birodalmához tartozott. Majd a bizancziak 539-ben kötöttek ott ki, ettől fogva Isztria a kelet-római császároké volt s maradt akkor is, amikor 568-ban Friault (saját kulturális és történelmi azonossággal rendelkező régió Olaszország északkeleti részében, a szlovén határnál) a longobárdok megszállták.
Piranski svetilnik – világítótorony
A különböző birodalmak folyamatos hódításai építészetileg sokszínű településeket hagytak a félszigetre látogatók számára. Ennek a soksznűségnek az egyik példája a tengerbe nyúló szlovén kisváros Piran. Az első lakói a területeknek – akárcsak az Isztriai-félszigetnek – az illír törzsek voltak, akik földműveléssel, vadászattal, halászattal foglalkoztak.
Az itt élő kalózok az Észak-Adrián folyó római kereskedelmet támadták. Kr. e. 178 és 177-ben a Római Birodalom része lett, ezt követően jöttek létre az első villa rusticák, az az római villák. Az 5. századtól az avarok és a szláv népek betörésével a lakosság visszahúzódott a védhető szigetekre és félszigetekre. Ezzel kezdődött a városok kialakulása.
A 7. században a Bizánci Birodalom, majd 788-ban a Frank Birodalom része lett és szlávok telepedtek le a térségben. 952-ben Piran része lett a Német-római Birodalomnak. A településről származó legkorábbi feljegyzést egy ismeretlen ravennai pap tette a 7. századi világtérképen. Az ábrázoláson is szereplő település neve valószínűleg görög „pürranosz” szóból származik, ami azt jelenti, „piros”, mert a vöröses kövek gyakoriak a város környéken.
A Piranói csata 1812. február 12-én zajlott le. A mai napig ez volt a szlovén tengerpart egyetlen tengeri csatája, amikor is egy brit és egy francia sorhajó Piran mellett összecsapott. A tengeri csata az 1807-1814 között az Adrián zajlott napóleoni háborúk része volt. A francia Rivoli nevű hajót 1810-ben Velencében építették azzal a céllal, hogy támogassa Napóleont az Adrián ért sorozatos vereségeket követően. John Talbot angol tiszt által vezetett hajóhad 1812. február közepén érkezett meg Velencébe, hogy blokád alá vegye a kikötőt. A Rivoli a köd leple alatt próbált menekülni, de Talbot üldözőbe vette és 5 órás összecsapásban megadásra kényszerítette. A Rivoli legénységének fele vagy megsérült, vagy meghalt.
Piran a kikötő felől
A 19. század végén és a 20. század elején Piran volt a legvirágzóbb osztrák-magyar város több mint 12 000 lakossal, nagyobb volt, mint a közeli Koper. Ebben az időben töltötték fel a belső kikötőt, ma itt van a Tartini tér.
Tartini tér
A gazdagságát mutatja, hogy itt adták át Ausztria első trolibusz vonalát 1909-ben, amely Piran-Portorož között közlekedett egészen 1912-ig. Helyét ekkor az 5447 m hosszú, 5 kitérővel rendelkező keskeny nyomtávolságú villamos vette át. A villamos létesítéséről még 1911. szeptember 11-én döntöttek Bécsben és építése 150 000 koronába került. A villamos útvonala mai Tartini térről indult Portorožba. A legnépszerűbb szakasza a Tartini tértől a Trieszt-Poreč vasútvonal állomásáig tartott.
A város fő bevételi forrása a turizmus és a halászat.
Ellátogathatunk a város védőszentjéről elnevezett Szent György templomba és a domb tetején található várba, melyet a szűk, romantikus utcácskákon keresztül érhetünk el. Innen csodálatos kilátás nyílik a városra és a tengerre.
A tengerpart és város fölé magasodik a Szent György templom, ahonnan szép kilátás nyílik a környékre.
A Szent György templom mögött, keleti irányban a városfalon átlépve több, mint 1 km-es gyalogút vezet a tengerparton Portorož Fiesa településrészére. A panorámás tengerparti sétány a tengeri üledékből képződött sziklás magaspart mellett ereszkedik le, végén egy stranddal és természetvédelmi területtel zárul.
Piranban született 1692-ben Giuseppe Tartini, olasz zeneszerző és hegedűművész. 1892-ben születésének kétszázadik évfordulójára teret neveztek el róla és szobrot is kapott tisztelőitől.
A városháza és a Tartini-szobor a Tartini téren
Az óváros csak gyalogosan közelíthető meg. A város határában található nagyméretű parkolóházban is hagyhatjuk az autót. Innét viszont érdemes egy tengerparti sétával “becserkészni” a félszigeten elterülő óvárost. A visszaútra már mi is a főtér mellől induló ingyenes buszjáratot használtuk, aminek közvetlenül a parkolóház aljában van a másik végállomása. Piran télen, nyáron közkedvelt üdülőhely.
Élmény és fotó: Farkas Attila / gogogo.hu
Térkép: Piran
Információ: Wikipédia
