Évek óta hagyomány nálam, hogy az év első napjára kirándulást, vagy utazást szervezek. Így volt ez idén is, amikor az uticélt a napsütés jelölte ki… Egyszerűen a Szigliget volt az hely ahol aznap délután legszebben sütött a nap. Soha rosszabb helyszínválasztást évkezdésnek…:)

Szeretek télen kirándulni, mert ilyenkor a fák lombjai nem zavarnak a kilátásban. Nyáron sokszor elsétálunk olyan “láthatatlan” panorámák mellett, amit ilynekor jó észrevenni.

A szigligeti vár méretéből adódóan elég sok időt elvesz az idelátogatóktól, így sokan talán csak ezt az egyébként remekül felújított épületet látogatják meg, aztán vissza a parkolóba és lehet továbbmenni… Szerencsére Szigliget, nem csak a vulkáni kúp tetején tartogat látnivalókat a főútról ide lekanyarodóknak. Télen nyáron van itt még bőven felfedezni való látványosság azoknak, akiknek már nem nyújt újdonságot a vár.

Szentháromság kápolna / Kiskápolna

Hősök kertje

Avasi templom / Csonka-torony

A település története a pliocén korban kb 5,333 – 2,58 millió évvel ezelőtt kezdődött miután a Turáni-tó helyén hatalmas bazaltvulkánosság lépett fel… Ez a geológiai jelenség hozta létre a Tapolcai-medence bazaltkúpjait, köztük Szigligetet is. A kitörés alkalmával láva, vulkáni hamu, valamint törmelék került a felszínre, és alkotott bazalttufa-réteget. A vulkáni működés következő szakasza már a lávafolyás volt és a kráteren keresztül kiömlött, hatalmas lávatömegekből merevedtek meg a tapolcai medence csodás szépségű bazalthegyei. A szigligeti kúpoknál a tűzhányó tevékenység csak törmelékszórásból állt. A Várhegy felépítésénél azonban lávafolyás is segített, és itt a hegy tufagerincét egy bazalttelér ( bazalttelér: a vulkáni működés során nemcsak a fő törési zónán keresztül jutott a bazalt a felszínre, hanem a vulkáni törmelékes kőzetben kialakult kisebb repedéseket is kitöltötte) törte át, amely a várfalak alatt, főleg az Öregtorony alatt jól látható.

A további kialakulásban nagy szerepet játszott a szél, amely a bazalthegyek közötti üledéket elhordta és kimélyítette a Tapolcai-medencét. A Balaton medencéjének kialakulása után még szigetként álltak ki a szigligeti kúpok, később a víz lassú visszahúzódása folytán szárazra kerültek és akkor alakult ki a tájban a mai végleges elhelyezkedésük.

Honfoglaló őseink a 900. év táján szállták meg a Dunántúl nyugati részét.  A törzsek által megszállt területek közti gazdátlan földek, gyepük, az elkobzott birtokok a 10. század vége felé, a 11. század elején a fejedelem, illetve a király tulajdonába kerültek, igazgatásukat egy-egy várispánság intézete. Szigliget is ezen területek közé tartozhatott, mert a 12. század elejéig a Zalai vár birtokai között említik. A kis település központja az Avasi -templom környékén volt. Szigliget talán legrégebbi épülete ez a templom azok közül, amelyek még ma is állnak.

Avasi templom / Csonka-torony

lV. Béla a tatárjárás szörnyű pusztításai után elhatározta, hogy szerte az országban kővárakat épített, mert csak ezek foghatják fel egy hasonló támadás erejét. A király terveit, népéért való aggódását tükrözi az 1260-ban írt oklevél, melyben a Balaton egyik szigetét /Szigligetet/ a pannonhalmi bencéseknek adja, hogy ott várat építsenek, ahol az ellenség támadása ellen a szegény nép menedéket találhat. Bár a tatárjárás ezen a vidéken nagyobb károkat nem okozott, a század közepétől kezdve egymás után épültek a várak. A hegy tetején álló Balaton váráról már részletesen írtunk, érdemes elolvasni!

Az 1260-1262-ben épült szigligeti várat az 1500-as évek második felétől védték a végvári vitézek, de a török sosem foglalta el. “A szigligeti várvédő vitézek emlékére” című alkotás Szigliget Ófalujában van. A Kisfaludy utca és a Petőfi utca között helyezték el, de egyik úttest sem vezet oda, csak gyalogosan érhető el. A főtérről (már Pap Vera tér) fel a vár felé haladva a meredek gyalogúton is útba esik. Ha a várból lefelé jövet, a templom után a világháborús emlékmű mellett megyünk, ott is elhaladunk a mellszobor mellett. 

A szigligeti várvédő vitézek emlékére Túri Török Tibor alkotta 2014-ben, és azt 2015-ben helyezték a szigligeti Várhegy oldalába. A szobor a művész leiratában így szerepel: “Spanyol művészkerámia, 1200 fokon égetett magas tüzű kültéri szilikát. A magas hőkezelés végett keménysége a gránittal vetekszik. A felületkezelés: bronz alapanyagú bevonat visszamaratásával elért felület.”

A falu és a vár szoros kapcsolatával magyarázható az, hogy az Árpád-kori falu kezd lassan visszafejlődni, s ezzel párhuzamosan a vár alatt, a mai falu helyén egy új település alakul ki, melyet a 15. század elején Újfalunak, vagy Szigligetnek neveznek /Wyfalu, Zegligeth/. Szigligetnek a fentiekben vázolt történetéből kitűnik, hogy az Avasi -templom rómaiak által is lakott környékén egy kisebb népesség feltehetően megérte a honfoglalás korát, majd a magyarságba beolvadt, s azokkal keveredve ugyanazon helyen rakta le Szigliget falu alapjait.

A falu új központja a vár alatti feljáró út közelében levő szűk kis térség, ahol ma a Hősök kertje vagy a szolgálati lakások állnak.

Új templom is épült az új központban, a mai helyén a felújítások (1727, 1877) előtt egy félköríves szentélyű, román stílusú épület állt, már valószínűleg a 13. században. Nagy a valószínűsége, hogy a bencések építették a várral együtt.

A Szigligetet övező mocsaras területen, mely egykor nagyban hozzájárult a vár védelméhez, megkezdték a lecsapolási munkálatokat. Egy 1792-ben készített térkép már feltünteti a határban ásott csatornákat, a vár alá települt falu utcáit és házait. A gazdasági élet fellendülését a csatornázáson kívül – mely a gazdaságilag hasznosítható területeket jelentős módon megnövelte- a lakosság és az újonnan épített házak számának növekedése is világosan mutatja. A vár egykori szerepére utal még a falu 1861-ből származó pecsétje, mely egy várat ábrázol. A község újraépítésekor és a kastély építésénél elhordták a szétrobbantott falak anyagát, és tovább bontották a falakat.

A főleg mezőgazdaságból élő település terjeszkedni kezdett, és lassan elérte mai kiterjedését. Kiépült a falu központja, a strand, a kikötő, és a 20. század végére már a falu fő profilja az idegenforgalom lett.

Hősök kertje I. és II. világháborús emlékmű A világháborúkban elesett szigligetiek emlékműve és emlékkertje az Ófaluban van, a templomhoz vezető Kisfaludy utca délnyugati oldalán. A középső tábla felirata: “VÁNDOR ÁLLJ MEG. TISZTELEGJ AZ ELESETT KATONÁINK EMLÉKE ELŐTT! KÜZDJ A BÉKÉÉRT! Az emlékmű mögött az áldozatok emléktemetőjét találjuk. Egyforma, fémből készült, feketére festett keresztek vannak több sorban, egyforma távolságra.

Talán Szigliget leggyönyörűbb helyén található a helyiek által csak Kiskápolnának nevezett templomunk. A 19. század negyvenes éveiben a szőlősgazdák kezdtek bele a klasszicista stílusú kápolna építésébe. 1846-ra már elkészült az építmény, és a Szentháromságnak ajánlották fel. Rövidesen részletesebben is bemutajuk a szőlősgazdák kezdeményezésével emelt káponát is. 

Szentháromság kápolna / Kiskápolna

A Balatont nem csak a nyári strandolásért érdemes felkeresni. A klasszikus balatoni látnivalók mellett egyre jobban felfedezzük, hogy ezernyi apró látványosság van a tó környékén, ahol érdemes megállni. Akik nyitott szemel járnak, azokat a Balaton minden évszakban csodálatos élményekkel ajándékoz meg. 

Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu

Térkép: Szigliget

Információ:

Szigliget Község Önkormányzata

www.kozterkep.hu