Az első részben Buddhát, a buddhizmus alapjait, és a magyarországi buddhizmust mutattuk be. Valamint ellátogattunk pár kép erejéig a Kőrösi Csoma Sándor Emlékparkba is.
A második részben a Zalaszántó mellett található Béke sztúpáról mesélünk részletesen.
A sztúpa (szanszkrit stūpa, halom) a buddhista építészet egyik jellegzetes alakja. Egyike a legrégebbi buddhista vallási építményeknek, kezdetben egyszerű földhalom volt, amelybe a Buddha ereklyéit temették. A legenda szerint a történelmi Buddha halála után a testét elhamvasztották, és a hamvait nyolc sztúpába osztották szét.
Az i. e. 3. században Asóka felnyittatta ezeket a sztúpákat, és a hamvakat szétosztotta az általa épített több ezer sztúpában. A buddhizmus terjedésével más ázsiai országok is átvették a sztúpát, de közben funkciója és kinézete megváltozott; ennek eredménye a pagoda.
A legrégebbi sztúpa az Asóka által i. e. 249-ben építtetett Dhamek Sztúpa az indiai Szárnáth-ban, a legnagyobb pedig a 127 méter magas Phra Pathom csedi a thaiföldi Nakhonpathomban.
Egy sztúpa alapvetően az alábbi öt építőelemből áll: egy négyszögletes alap, egy félgömb alakú boltozat, egy kúp alakú csúcs, egy sarló, egy korong. Mindegyik elemnek gazdag szimbolikája van, és megfelel az öt elem (föld, víz, tűz, levegő, űr) valamelyikének.
Magyarországon 1987-ben épült először sztúpa Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Bükkmogyorósd közelében, az Uszó tanyán. Azóta összesen tíz további sztúpát szenteltek. A sztúpák építéséről különböző magyarországi buddhista közösségek gondoskodtak, például a Buddhista Misszió, A Tan Kapuja Buddhista Egyház, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, vagy a Gyémánt Út Buddhista Közösség.
A zalaszántói 36 méter magas és 24 méter széles Béke sztúpa Európa második legmagasabb buddhista-szentélye.
A Keszthelyi-fennsík közepén, a Tátika-csoportban, a Keszthely és Sümeg között fekszik Zalaszántó az Árpád-kori település. A templom és a falu egyaránt ismert a 13. század eleje óta, mivel 1236-ban már írott okmányokban is szerepel.
Ha van ideális idő ezt a helyet felkeresni, akkor szerintem a tavasz biztosan az. A virágzás időszaka mindenképpen egy jó időpont választás. A sztúpa egy erdei tisztáson található, aminek a szélén xy fák virágoztak éppen.
Bop Jon (eredeti nevén Dzsin Szú Lí) dél-koreai buddhista szerzetes 1990-ben elhatározta, hogy egy rendszerváltó országban felépít egy Buddha-szentélyt, amely majd a békét, boldogságot, megvilágosodást képviseli. Olyan helyszínt keresett, ahol a helyi lakosság is elfogadja egy Ázsiából eredő vallás hagyományát.
A Kovácsi-hegyen levő Világosvár nevű helyet Zalaszántó mellett találta meg. Köszönhetően a dél-koreai, magyar és osztrák adományoknak, az építmény 1992. márciusa és szeptembere között, mintegy 40 millió forintból épült fel. A sztúpa építése során növényi magvakat, vallási dokumentumokat, tibeti könyveket helyeztek az építmény talapzatába. Az ügyes diplomáciának köszönhetően a sztúpát 1993. június 17-én személyesen a 14. Dalai Láma, Tendzin Gyaco avatta fel.
A sztúpánál elhelyezett háromnyelvű tábla magyar felirata:
„Ez a Béke-sztúpa, amely a 316 méteres Zalaszántói hegyről néz a Balatonra, 30 m magas és 24 méter széles. Kívánjuk, hogy Európa legnagyobb sztúpája járuljon hozzá a világbékéhez! Buddha tanításai, ereklyéi és egy 24 méteres életfa található a sztúpa belsejében.
A Buddha-szobor Dél-Koreából származik. A sztúpa Buddha szellemét, ugyanakkor bölcsességét, minden élőlényhez fűződő együtt-érzését és szeretetét is jelképez. A béke, a boldogság és a megvilágosodás jelképe.
Őszentsége, a 14. dalai láma, Tendzin Gyaco 1993. június 17-én ünnepi keretek között nagy örömmel személyesen avatta fel ezt a sztúpát.
A Magyarországi Buddhista Béke Sztúpa Alapítvány elnökének, Bop Jon koreai buddhista szerzetesnek a kezdeményezésére jött létre ez az emlékmű. Jelentős segítséget nyújtottak a tibeti buddhista szerzetesek.
1990-ben Huszti Zoltán Ferencz polgármester Bop Jonnak a béke „világítótornyának” felépítésére alkalmas helyül a Világosvár hegyet javasolta. Magyar építészek és egy magyar építővállalat vállalták a munkát. Osztrák köz- és magántámogatások segítségével 1992. márciustól szeptember végéig elkészülhetett az emlékmű. A Békeszentély építése nem kezdődhetett volna el Zalaszántó Önkormányzati képviselő testülete, a falu lakossága és a Balatonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság megértő támogatása nélkül. Az építés összesen kb. 40 millió forintba került. Ezt az összeget a Dél-Koreából érkező nagyvonalú, köszönetet érdemlő pénzügyi támogatás, valamint sok európai adakozás révén lehetett előteremteni. Sugározzon ez a Béke-sztúpa innét az Emberi Jogok Parkjából, mindent átható békeszerető gondolkodást az egész világba!”
A sztúpa mellett található a Milarepa Meditációs Központ.
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Forrás: Wikipedia
Információk: bekestupa.hu
Térkép: Zalaszántó mellett található Béke sztúpa