Érdemes a balaton északi partján lévő 71-es útról időnként letérni, akár csak egy rövid pihenőre. Erre remek helyszín az ecsérpusztai (vagy ecséri) műemlék templomrom Révfülöp mellett, Kővágóörs közigazgatási területén.
A középkori Ecsér falu már egy 1082. évi oklevélben szerepel. A falu papjáról először egy 1333-ban keletkezett pápai tizedjegyzékben olvashatunk. Az itteni templomot 1353-ból való oklevelek említik először hitelt érdemlően.
Rövid időt kell csak rászánnunk a meglátogatására, mert a 12-13. században román stílusban épült templom maradványa valójában csak pár falrészlet. A háromhajós, íves szentélyű, sekrestyével és csontházzal kiegészített, 13. századi templomrom, az Árpád-kori építészetünk egyik jelentős emléke.
Csontház vagy osszárium, csontkamra (latinul: ossarium) a középkorban a temetőkben emelt olyan kisebb kápolnaszerű épület, amelybe új sírok ásása alkalmával a temető szentelt földjében talált csontokat hányták. Mivel a régi temetők legtöbbször a templomok körül terültek el, a csontházat igen gyakran a templomhoz hozzáépítették; sőt vannak esetek, amikor a templom minden egyes külső gyámpillére közötti térség alul egy-egy kis csonházat fogadott magába.
A templom építéséhez valószínűleg felhasználták egy korábbi épület alapjait, római kori maradványok láthatók a felhasznált kövek között. 1430 körül a falu kegyura, Ecséri László királyi altárnokmester búcsúengedélyt szerzett a templomnak, majd gótikus stílusban átalakította és sekrestyét, valamint előcsarnokot épített hozzá.
1548-ban a törökök a faluval együtt felégették. Ezt követően az elhagyott templom pusztulni kezdett, a balatonfelvidéki vöröshomokkőből faragott köveit a környékbeliek széthordták.
A háromhajós templom keletelt szentélye ívesen záródik, ezzel eltér a Balaton-felvidék más középkori templomaitól, melyek négyszögletes szentélykialakításúak. A szentély lépcsője előtt az Ecséri család tagjainak sírjait fedezték fel.
Az északkeleti oldalon állt a sekrestye és a csontkamra (ossarium), délen pedig az előcsarnok. A hajó nyugati végén egykor álló toronynak csak az alapozása maradt meg, viszont a keresztelőmedencét megtalálták. Ugyancsak fennmaradt a gótikus belső háromíves fal, a karzat, a felvezető lépcső, és a támpillérek.
A romokon felfedezhetők Szent Kristófot, a hajósok védőszentjét ábrázoló freskó nyomai, a templomot feltehetően neki szentelték.
A templomot körülvevő derékmagasságú kőkerítés az eredetileg temetkezésre használt területet lezáró fal rekonstrukciója. A templom környezetében a föld alatt a hajdani falu házainak maradványai rejtőznek, a plébánosházat fel is tárták.
A templom és a falu feltárását 1962-ben Sz. Czeglédi Ilona régész végezte. 1963-ban a templomromot az Országos Műemléki Felügyelőség Koppány Tibor tervei alapján konzerváltatta. A millenniumi eseménysorozat keretében 1999-2000-ben felújították.
Élmény és fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: Ecsérpusztai templomrom
Információk: Wikipédia,