A bakony közepén található kisváros és környéke számtalan természeti és építészeti különlegességgel büszkélkedik. Külön-külön is jelentős információ mindegyiket bemutatni, így egy sorozat keretében szertnénk Önöket a látnivalók közt elkalauzolni. Először a település központjában található Nagyboldogasszony Bazilika udvarába invitáljuk Önöket, és közben a ciszterci rend magyarorsági kialakulásáról is mesélünk.
A zirci ciszterci apátság a ciszterci rend magyarországi központja Zircen. A Ciszterci Rend Zirci Kongregációjához tartozik, melynek rajta kívül a Dallasi ciszterci apátság és a Kismarosi Apátság is tagja. A zirci apát egyben a kongregáció prézes apátja is. 2018. június 13-a óta Bérczi László Bernát az apátság apátja.
A Bakony erdejének sűrűjében, jórészt csak erdei vadak járta tájon, 400 m magasságban alapított ciszterci kolostort a rend nagy hazai pártfogója, III. Béla király (1182), a francia föld legnagyobb és leghíresebb ciszterci apátsága, a champagne-i Clairvaux-i ciszterci apátság filiájaként alapította,(Leányegyház (másként leánygyülekezet vagy latinosan filia)[1] alatt a katolikus és protestáns egyházjog szerint olyan gyülekezetet értünk, amely rendelkezik istentiszteleti hellyel, presbitériummal, és önálló gazdálkodással, viszont az anyagyülekezethez tartozik a lelkészi szolgálat szempontjából (pl. anyakönyvezés).), és az első szerzetesek is onnan érkeztek. A templomot a rend előírásai szerint Szűz Mária tiszteletére szentelték. Eleinte az apátságot egyszerűen „bakonyi”-nak nevezték, de már 1199-ben előfordult a később meghonosodottá vált Zirc név is.
A birtokokkal gazdagon ellátott kolostor tragédiáját a török fenyegetés jelentette. A hódítóktól rettegő szerzetesek 1538 körül elhagyták a kolostort, amelyet Veszprém török kézre kerülése (1552 után) feldúlták a törökök.
1629-ben a lilienfeldi kolostor apátja kap megbízást, hogy készítse elő a rend Magyarországra való visszatérését. I. Lipót 1660-ban Újfalusy Márton soproni születésű lilienfeldi szerzetest nevezi ki zirci apáttá, aki Pápán telepedett le, mivel ekkor Zircen nem volt lakható épület. Újfalusy 1678-ban Gyulakeszi határában portyázó török csapatoknak esett áldozatul. Ezt követően a lilienfeldi apátok maguknak tartották fenn a zirci apáti címet. A zirci apátság egykori birtokait csak hatalmas összegért tudták megváltani, illetve hosszadalmas birtokperek által visszaszerezni, ezért Lilienfeld apátja 1699-ben a vállalkozásba befektetett összeg, 31.000 forint megtérítése fejében átadta a feladatot a sziléziai Heinrichau apátjának, Heinrich Kahlertnek, akit I. Lipót a következő évben zirci apáttá nevezett ki. A török kiűzése után több mint egy évszázad telt el, míg ismét megtelepedtek az első szerzetesek Zircen (1726).
A 18. század folyamán a zirci apátság újjáépítése és az apátság elhagyott birtokainak újratelepítése a heinrichaui apátság irányításával és költségén zajlott. A század közepén felépült az új templom és a kolostor. A középkori épületeket teljesen elbontották, alig néhány csonk maradt belőlük. A kolostorban a magyar származású rendtagok száma egyre nőtt (1798-ban 28 közül 11 magyar). 1810-ben a porosz kormány feloszlatta a sziléziai apátságot, majd miután az utolsó heinrichaui apát, Konstantin Gloger 1814-ben meghalt, a zirci apátság önállóvá vált. Ettől kezdve Zirc a magyarországi ciszterci rend központja.
A ciszterciek egyre nagyobb szerepet vállaltak az oktatásban. A zirciek vállalták a székesfehérvári és a pécsi gimnázium fenntartását (1814). A 20. század elején már a bajai és a budai ciszter gimnáziumok is megnyíltak.
1950-ben a zirci kolostort is megszüntették, a szerzeteseket elűzték, csak 1990-ben térhettek vissza. Az öt államosított gimnázium közül azóta már négyben ismét ciszterciek tanítanak.
A Nagyboldogasszony Bazilika hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.
Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen timpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.
A központi ablak felett címerkép található. Körkörösen indák, levelek díszítik. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mint a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.
1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor (kisebb bazilika – templomok pápától kapott kitüntető címe, tekintet nélkül építészeti stílusukra) rangot kapott.
Élmény és fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: Zirci Ciszterci Apátság
Információ: wikipedia