A Zalai-dombság lankái között is érdemes letérni a főutakról. Zalaegerszegtől 15 kilóméterre található Búcsúszentlászló. A település nevét 1270-ben említették először az írásos forrásokban Scent Laduzlo néven, mint a pölöskei vár tartozékát. Plébániatemploma, mely valószínűleg a tatárjárás után épülhetett, ekkor nem szerepelt a forrásokban, de ebben az időben miután tituláris szentje az egész település névadója, már állnia kellett.
A hagyományok szerint maga Szent László király rendelte el egy kis kápolna építését a Boldogságos Szent Szűz tiszteletére ezen a helyen, miután csodás módon megmenekült az őt üldöző seregtől. Bár e hagyománynak konkrét történelmi bizonyítékai nincsenek, a régészet is román korinak vallja a kegykápolnát. Később ehhez az ősi kápolnához építették az impozáns barokk templomot, megőrizve ezzel a régi kápolna épületét is. A török időkben egyrészt a rejtettsége biztosította a kápolna fennmaradását, de a hívő muzulmánok is tisztelettel viseltettek Jézus szülőanyja, Mária iránt, akinek tiszteletére emelték a kápolnát. A kanizsai basáról maradt fenn egy történet arról, hogy betegsége idején, 1690 előtt egyik keresztény túszát küldte a kápolnába, hogy imádkozzon az ő gyógyulásáért. Amikor a rab ezt kényszerűségből megtette, a török basa meggyógyult. Ekkor személyesen is eljött ide, megkeresztelkedett, sőt, díszes pajzsát itt hagyta a kápolnában, adományképpen; a pajzs még 1780 körül is megvolt…
A kegytemplom mögött, mintegy 100 méterre emelkedik a Kálvária-domb, rajta egy kápolna, oldalán keresztút, alatta pedig egy forrás.
A Kálvária-domb alatt fakadt forrást, miután 1852-ben körülvették fallal, Szent László kútjának nevezték el.
Hasonlóan a kegytemplom dombjához, itt is egy sziget állott abban az időben, amikor kilenc nemeshetési nemes ember a ferencesek tulajdonába adta a területet. Az 1718. augusztus 20-ával keltezett adománylevél megemlíti, hogy a sziget „már most szokásul Kálváriának neveztetik”. A Kálvária-kápolna egyidős a barokk templomépülettel, vagyis a XVIII.-ban épült. Ide, a dombra temették egy időben az elhunyt szerzeteseket. nem is olyan rég még látható volt egy-egy régi sírhalom, fakereszt.
A környékbeli községek családjainak áldozatkészségéből épült 1914-ben a Kálvária-domb körül a 14 keresztúti stáció. Az egyes fülkék márványtáblája örökíti meg az egyes építtető család, közösség nevét. 
A Kálvária-domb nem csupán fizikai közelsége miatt, hanem történelmi és lelki vonatkozásai miatt is a búcsúszentlászlói kegyhely szerves része a kezdetektől fogva.
Élmény és fotó: Farkas Attila / gogogo.hu
Térkép: Kálvária-kápolna (Búcsúszentlászló)
Információ: bucsuszentlaszlo.hu