Bármivel barangolunk az őrségben, egy nagyon fiatal templomot midenképp írjunk fel az megnézendő helyek listájára.
Nem szokványosak hazánkban a fatemplomok, de ezek közt is a magyarföldi a legfiatalabbak közé tartozik.
Magyarföld a Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet területén fekszik gyönyörű környezetben. Ezt a területet 1976-ban nyilvánították védetté. Több falu tartozik ide, mint Felsőszenterzsébet, Gödörháza, Magyarszombatfa, Velemér.
A település története azért ennél jóval régebbre nyúlik vissza. A középkorban ismert és jelentős hely volt. A szájhagyomány szerint vendek, svábok és tótok alapították a 14. században. Dobornok néven már forgalmas mezőváros volt, melynek vámját 1469-ben említették. A terület mindig kicsi falvait a Kerka és nehezen járható környéke egy kicsit jobban megvédte a pusztításoktól. Dobraföld nevet viselte a település, majd 912-ben változtatták Magyarföldre.
2006 és 2011 között polgármestere Rátóti Zoltán a Nemzeti Színház színművésze, aki azután a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója lett. A templom építéséhez is az Ő kezdeményezésére láttak neki, Mújdricza Péter építész tervei alapján.
Magyarföld az Őrséget súrolja, az Őrség déli kapuja. Egyike annak a több ezernyi 100 lélek alatti kisfalunak napjaink Magyarországán, melyek foggal-körömmel küzdenek a túlélésért. A település részint őslakosokból, részint a nagyvárosból katapultáló szabadgondolkodókból áll. Ezért is volt nagyszerű ötlet egy olyan helyet építeni, amit nem csak a település lakói keresnek fel.
Az építkezésben több száz önkéntes vett részt, az anyagi feltételeket egy részét adományokkal, felajánlásokkal teremtették meg.
A rendezvényen több száz érdeklődő jelenlétében, 2010. június 18-án három történelmi egyház püspöke – Dr. Veres András szombathelyi megyés püspök, Ittzés János, a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület püspöke, valamint Steinbach József, a dunántúli református püspök – közösen szentelte fel az templomot.
„Mit üzen nekünk ez a templom 2010-ben?” – vetette fel a megyei önkormányzat elnöke, Manninger Jenő. – Elsőként üzeni azt, hogy a hit nem veszett ki az emberekből. Azt is üzeni, hogy bár országunkat és nemzetünket gazdasági és súlyos erkölcsi válság sújtotta az elmúlt években, mégis születhetnek még csodák. A megye egyik legapróbb kis falujában ökumenikus fatemplom épült akkor, amikor az gazdasági és társadalmi problémák az embereket arra késztetik, hogy csakis a saját boldogulásukat nézzék, ne törődjenek a közösséggel. Itt mégis összefogtak, adakoztak, ki pénzbeli adománnyal, ki kétkezi munkával segített, és felépülhetett a templom, amely befogad minden keresztény embert.”
„Ez a templom az összefogás jelképe, itt az építés során barátságok születtek, úgy zajlott a munka, ahogy ma a középkori céheket elképzeljük – fogalmazta meg Rátóti Zoltán. – A mesteremberek egymással versengve, ám mégis vállvetve dolgoztak. Már ez is közösségformáló volt, az igazi hatása azonban majd évek múltán fog jelentkezni, amikor rápillantunk a templomra, s az építés pillanatait felidézzük.”
A templom belseje tágas és világos.
A bejárat felett egy modern orgona van. Sajnos mikor ott jártunk, akkor nem hallhattuk, bár minden bizonnyal különleges az akusztikája az épületnek.
A környéken sok híres, és hasonló méretű kőből készült templom található. A Magyarföldi fatemplom az építőanyaga miatt is kitűnik a többi közül.
A helynek és az épületet körbeölelő tisztásnak különleges a hangulata. A templomlátogatás ideje alatt az volt az érzésem, hogy ez az szentély már sokkal régebb óta itt áll.
Élmény és Fotó: Farkas Attila, gogogo.hu
Térkép: Magyarföld fatemplom
Információ: Magyarföld