A Somogyország határán elhelyezkedő “ Civitas Invicta“, 1950 óta tartozik Baranya megyéhez a somogyiak nagy bánatára… A település a hősi várvédő ütközet 400. évfordulója alkalmából nyerte el a városi rangot 1966-ban. A várat és környékét egy nagyszabású munka keretében jelenleg felújítják. 

A várost kettészeli az Almás-patak, amely szabályozása előtt gyakorta megáradt, s a környéket mocsaras ártérré változtatta. A talajszerkezet is az oka annak, hogy inkább csak földszintes, vagy pár emeletes házakkal találkozhatunk sétáink során. 

Mielőtt becserkésznénk a várat, érdemes kicsit elidőzni a főtéren is ami több érdekességet is nyújt. Itt áll a Szent Rókus-templom, a Szent Rókus-szobor és a város szimbólumának tartott Oroszlán-szobor is.

 A Zrínyi tér déli részén elhelyezkedő Szent Rókus-plébániatemplom, római katolikus templom (eredetileg török dzsámi) a török flotta parancsnokaként a lepantói tengeri ütközetben elesett Müezzinzáde Ali pasa vakufjának, azaz kegyes alapítványának jövedelméből épült dzsámi többszöri átépítése révén nyerte el mai formáját. Az alapító nevét viselő, de csak annak halála, 1571 után, újabb datálás szerint 1579/1580-ra elkészült,  centrális alaprajzú imahely mintegy 16 méteres oldalhosszával a legnagyobb hazai oszmán építészeti emlékek közé tartozik. 1780-as években végzett átalakítás idején került a kupola boltozatára id. Dorfmeister Istvánnak (1729–1797), a hazai barokk-rokokó festészet jeles alakjának a vár és a város visszavétele 100. évfordulójára készített, mitologikus-allegorikus hangvételű monumentális freskója. Ennek egyik oldalán az erőd 1566. évi bevételét, a halott szultánt és a mártírhalált szenvedő Zrínyi apoteózisát, másik felén pedig a vár 1689-es feladását és a legyőzötteknek a császári csapatok parancsnoka előtti hódolatát örökítette meg.

A főtértől egy földszintes házakkal övezett kis utcán juthatunk el a vár bejáratához. Békeidőben ez az útszakasz a főtérrel együtt vásározók és a látogatók zajától hangos. 

A Szigetvártól 16 km-re északra elhelyezkedő Almamellék község melletti ősbükkösben eredő Almás-patak a középkorban a mai Szigetvár térségében vizenyős, ingoványos területet hozott létre, amelynek egyik szigetén a 15. század első felében építtette fel kicsiny várát Szigeti Antimus Osvald földesúr. Ezen a patakon kell átkelnünk először, hogy megérkezzünk a vár főbejáratához.

Az évszázadok során ebből alakult ki Szigetvár erődítményrendszere, amely magában foglalta a települést is. A város és a vár 1473-ban az Enyingi Török család birtokába került. Az 1526-os vesztes mohácsi csata után katonai jelentősége megnőtt, mivel útjában állt a nyugati irányban előretörő török hódítóknak. 

Miután I. Szulejmán török szultán elfogatta Török Bálintot, a rabságban lévő várúr felesége, Pemfflinger Katalin 1543-ban a végvárat átadta Habsburg Ferdinándnak. 1561-ben főkapitányként Zrínyi Miklós került az elődje, Horváth Stancsics Márk által irányított korszerűsítés eredményeként a korszak legmodernebb és legerősebb várai közé számító erőd élére. 

Szigetvár 1566-ban írta be magát kitörölhetetlenül az egyetemes történelembe. Erről készített lelkes dokumentumfilmes csapatunk is egy látványos közel egy órás filmet, “ A régi fény ragyogjon -1566”  címmel. 

A régi fény ragyogjon -1566 előzetes:

“Zrínyi Miklós és katonáinak helytállása Szigetvárott már a saját korában világraszóló esemény volt, ugyanis a hatalmas szultáni sereget több mint egy hónapra megállították, és Szigetvár falainál körülbelül 25 ezer török katona esett el. Ez nagyon nagy győzelem volt, hiszen a török vezetésnek szembe kellett néznie azzal, hogy Magyarországon már nem lehet csak úgy egyszerűen várakat elfoglalni. Zrínyi Miklós igazi stratéga volt, aki megpróbálta visszaszorítani a török uralmat a Dél-Dunántúlon, ezért is került a török katonai vezetés célkeresztjébe, és ezért volt fontos a szultáni hadjárat idején, hogy Szigetvárt mindenképpen elfoglalják” _ mesélt dr. Hóvári János a szigetvári ostrom jelentőségéről. 

A film csatajeleneteit a 2016-os “Zrínyi Miklós 1566 Emlékév” keretében rögzítettük. A filmben megszólalnak Magyarország legelismertebb történészei: Fodor Pál, Hóvári János, Négyesi Lajos. E dokumentumfilm a végvári játék és a szakértői megszólalásokon keresztül rekonstruálja az akkori eseményeket. A film aktualitását az is adja, hogy 2018-ban emlékeztünk Zrínyi Miklós születésének (1508) 510. évfordulójára is.

Rendező: Gerebics Sándor ,Operatőr: Farkas Attila, Patócs Róbert (H.S.C.), Geo Tóth György

A magyar történelmi tudatban kitüntetett szereppel bíró esemény, a haza védelmében a végsőkig kitartó, önfeláldozó harc emlékének közjogi elismerésére 2011-ben került sor, amikor az Országgyűlés törvényben rendelkezett a „Civitas Invicta” – a Leghősiesebb Város cím Szigetvárnak való adományozásáról.

A 2022 második feléig megvalósuló fejlesztésre a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program pályázatán 340 millió forint európai uniós támogatást nyert el Szigetvár városa és konzorciumi partnere, a megyei önkormányzat. 

A Zrínyi-várat körülvevő, csaknem nyolc hektáros parkban megújítják a növényállományt, a sétaútvonalakat, a közvilágítást, továbbá új utcabútorokat helyeznek el. A fejlesztés részeként megújítják az Almás-patakon átívelő hidakat is, a parkolóhelyek elérését szolgáló útvonalakat pedig burkolattal látják el. 

A rekonstrukciós munkák végeztével szeretnénk mi is visszatérni, és több átfogó anyagban beszámolni a látnivalókról. 

Fotó: Farkas Attila / gogogo.hu

Térkép: Szigetvár

Imformációk: wikipedia, szigetvar.hu