Az előző részben alaposan tanulmányoztuk a rezervátumban található bivalyokat, most azt szeretnénk bemutatni, hogy ez a park mit nyújt az idelátogatónak.
A parkoló melletti fogadóépületben berendezett tárlat, a Kis-Balaton gazdag élővilágát mutatja be.
A legelésző állatokkal már a bejárat mellet is találkozhatunk. Szerencsére biztonságos távolságot tart a villanypásztor, amit szerencsés nekünk is elkerülni!!!
A legjobb falatok mindig a veszályes helyeken vannak…:)
Szépen kiépített, biztonságos tanösvényen járhatjuk be az itt élő állatok otthonát. Mintha Dorothy kikövezett sárga útján indulnánk el Kansasba. A különbség csak az, hogy it nem kell a forgószéllel Óz-ba jutni ahhoz, hogy egy mesebeli világba repüljünk.
A kápolnapusztai bivalyrezervátum Magyarország legnagyobb állományának ad helyet, egyben génmegőrzési feladatokat is ellát. 1999 óta a tenyésztésszervezés feladatát a Magyar Bivalytenyésztők Egyesülete látja el. A bivalyállomány a törvényileg védett őshonos állataink közé tartozik.
A Zalakomár közelében található rezervátum területe az 1945-ig nagybirtokos gazdaság majorsága volt, ahol külterjes állattartást folytattak. A második világháború után a birtokot kiosztották a környékbeli lakosságnak. Később létrehozták a kápolnapusztai állami gazdaságot.
Az állatok száma azonban az 1960-as évektől jelentősen csökkent. Az 1980-as évekre pedig az állatállomány is visszaesett, ezért a területen található épületeket, istállókat is lebontották.
A területet 1992-ben vásárolta meg a Közép-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság, a jelenlegi Balaton-felvidéki Nemzeti Park jogelődje. A megvásárolt területen a nemzeti park bivalyok és szürkemarhák tartását kezdte el.
A bivalyok a Nagykanizsai Állami Gazdaságtól kerültek a bivalyrezervátum tulajdonába 1992-ben. A környék nagybirtokain nagy számban tartott bivalyokat a második világháború után a nagykanizsai gazdaság gyűjtötte össze.
A bivalyokat nyáron a szabadban, míg télen istállóban tartják, ahol takarmányon élnek. A vízibivalyok életmódjából adódóan a rezervátum területén biztosítják számukra a dagonyázást.
Hűvös őszi időben nem népszerű a „bivalymedence” 🙂
A rezervátum területén a mintegy 250 bivaly mellett egy szürkemarha-csorda is él. A rezervátumban a Kis-Balaton élővilágát és a magyarországi bivalytartás történetét bemutató kis kiállítások is helyet kaptak.
Az állatok megfigyelésében távcső segíti a látogatót, amellyel a szerencsések a dagonyázó, legelésző bivalyok mellett a fürgén futkározó ürgéket is láthatják a szerencsés látogatók.
A hatalmas terület nem csak bivalyokat rejt. A tanösvény mellett mindenhol békésen takarmányt majszoló kisebb nagyobb állatokat láthatunk. És természetesen “szőrközelből” is megismerkedhetünk velük.
Környék számos látnivalója akár egy hetes tartalmas kirándulást is tartogat az egész család számára!
Élmény és Fotó: Farkas Attila / gogogo.hu
Térkép: Bivalyrezervátum
Információ: Balaton-felvidéki Nemzeti Park , Wikipédia