A vasúti viadukt kalandos története – Biatorbágy 2. rész
Mostani cikkünkben, a merénylet elkövetőjéről, a merényletről valamint a híd további sorsáról mesélünk. Természetesen nem feledkezünk meg Wiesner Lajosról sem, aki a visszavonuló német hadsereg parancsát megtagadva, nem robbantotta fel a hidat.
,
A viadukt történetének egyik fontos állomása 1931. szeptember 13-án volt. Nem sokkal éjfél után Biatorbágyon a viadukt a pokol kapujává vált. A Keleti pályaudvarról 23 óra 30 perckor indult bécsi gyors előtt a hídfőnél felrobbantották a síneket, a vonat kisiklott, a gőzmozdony, a szerkocsi és az első hat vasúti kocsi a huszonhat méteres mélységbe zuhant.
A vasúti viadukt az 1931. szeptember 13-i merénylet után. FOTÓ ADOMÁNYOZÓ: Becker György, fortepan.hu
Az elkövető 1,5–2 kg tömegű robbanóanyagot használt. A robbanóanyag nem a vágányon áthaladó mozdony alatt robbant fel, mint azt korábban feltételezték, hanem a Bécs felé közlekedő nemzetközi gyorsvonat második és harmadik kocsija között. Emiatt a megszakadt vágányrészen nagy sebességgel áthaladó gyorsvonat mozdonya és az utána besorozott poggyászkocsi, négy személy- és egy hálókocsi kisiklott, és a mélybe zuhant. A szétszakadt vonat többi kocsija sértetlenül a vágányon maradt. A halottak között volt a vonat tíz emberből álló személyzetének négy tagja is: a 301 001 pályaszámú mozdony vezetője, fűtője, a vonat főkalauza és kalauza.
A vasúti viadukt az 1931. szeptember 13-i merénylet után. FOTÓ ADOMÁNYOZÓ: Flanek-Falvay-Kováts, fortepan.hu
A vasúti menetrend szerint a bécsi gyors előtt 15 perccel egy tehervonatnak kellett volna áthaladnia. A merénylet éjszakáján azonban a tehervonat késett, s előre engedték a gyorsvonatot. Kiderült, hogy Matuska Szilveszter, a merénylő az utolsó pillanatig nem tudhatta, hogy egy gyorsvonatot vagy egy tehervonatot fog-e felrobbantani.
A vasúti viadukt az 1931. szeptember 13-i merénylet után. FOTÓ ADOMÁNYOZÓ Fortepan
Matuska Szilveszter tízéves korában elveszítette apját, édesanyja ezután hozzáment Kőmíves Sándorhoz, egykori segédükhöz. Ő gondoskodott Szilveszter taníttatásáról az anyja kívánsága szerint, aki papnak szánta. Gyenge tanulmányi eredményei miatt határozta el, hogy kántortanító lesz. 1913. októberében önként vonult be a szabadkai 6. honvéd gyalogezredhez.
Matuska Szilveszter (Csantavér, 1892. január 29. ) kereskedő, a biatorbágyi merénylet elkövetője
A híáború után hazatért a szülőfalujába és elfoglalta tanítói állását, majd megszervezte a polgárőrséget. Kicsapongó életmódjához a tanítói fizetés nem bizonyult elegendőnek, ezért amellett kereskedelmi tevékenységet is folytatott. 1922-ben felvette a magyar állampolgárságot, majd családjával Budapestre költözött. A felesége nevére nyitott fűszerüzletet, valamint az italmérési engedélyt is megkapta. Belépett egy fa- és szénkereskedésbe társként, emellett tőzsdézett és más kereskedelmi tevékenységeket is végzett. Matuska arra spekulált hogy a képviselő-választások után Ausztriában emelkedni fog az ingatlanok ára, így több házat is szeretett volna vásárolni Bécsben az eladott budapesti lakás árából. 1928 májusában végleg Bécsben telepedett le.
Mialatt Bécsben lakott, foglalatoskodott saját szabadalmainak árusításával is. Ezek közé tartozott a lassú víz által hajtott turbina, amelynek segítségével elektromos áramot lehetett előállítani. Másik találmánya egy jelzőkészülék volt, mely a vasúti pályán lévő akadályra figyelmeztette a mozdonyvezetőt nagyobb távolságról. Kifejlesztett egy gázelzáró készüléket is, amely csak akkor engedte volna a csőben lévő gázt kiömleni, ha a gáz égett. Ez utóbbit a találmányi hivatalban „Orlisó” néven jegyezték be. Találmányainak segítségével próbált volna menekülni a közelgő anyagi csőd elől.
Később Bécsben kipattant a váratlan hír, hogy a merényletet egy ottani magyar kereskedő, Matuska Szilveszter vállalta magára. Matuskát október 7-én tartóztatták le az osztrák fővárosban, ahol bíróság elé állították és hat évi börtönre ítélték. Magyarországon távollétében először halálra ítélték, majd büntetését életfogytiglanra változtatták. Matuska a váci fegyházban töltötte börtönbüntetését, amikor is 1944-ben, a Vörös Hadsereg bevonulásakor a zűrzavart kihasználva megszökött, eltűnt. Későbbi felbukkanásairól azóta is különböző legendák keringenek…
A vasúti viadukt (1932). FOTÓ ADOMÁNYOZÓ: Schermann Ákos SZERZŐ Schermann Szilárd, fortepan.hu
A rendőrség a helyszínen egy levelet talált, amely így kezdődött: „Munkások, nincsen jogotok, hát majd mi kieszközöljük a kapitalistákkal szemben…” Korabeli, széles körben elterjedt gyanú szerint a merényletet valójában Gömbös Gyula honvédelmi miniszter szervezte Horthy Miklós kormányzó jóváhagyásával. Gömbös és Horthy e nézet szerint a szükségállapot kihirdetése révén akarták hatalmi pozícióikat megerősíteni Károlyi Gyula miniszterelnökkel szemben. Egyes történészek ma is ezen a véleményen vannak, és Matuskát csupán a merénylet egyik résztvevőjének tartják, aki később hajlandó volt mindent egyedüli tettesként magára vállalni.
A vasúti viadukt az 1931. szeptember 13-i merénylet után. FOTÓ ADOMÁNYOZÓ: Jurányi Attila, fortepan.hu
Bár konkrét bizonyítékok nincsenek, ezt a véleményt a merénylet és a későbbi kivizsgálása körüli számos furcsaság támasztja alá:
- Az I. osztályú utasok jegyét egyes vélemények szerint nem adták ki a vonatra.
- A titokzatos kommunista levél elhelyezése a helyszínen.
- Matuska enyhe bécsi ítélete és elmebetegként való kezelése, noha nem volt az.
- A kommunisták ellen azonnal meginduló országos hajtóvadászat előre kidolgozott forgatókönyv szerinti lefolytatása.
- A kétméteres pokolgépet egyedül hogyan vitte a helyszínre és töltötte meg ekrazittal Matuska? (Az ekrazit Robbanóanyag, aminek nagy a romboló ereje, szerves összetételű, világossárga, viaszos tapintású. Ellenáll a nedvességnek, rázkódásnak. Az ekrazit tűzbe dobva nem robban. Az ekrazit robbanásához indító töltetre van szükség. Az ekrazitot az 1880-as évek végén találták fel, és főleg az osztrák tüzérségben használták a lövedékek robbanószereként.)
A vasúti viadukt az 1931. szeptember 13-i merénylet után. FOTÓ ADOMÁNYOZÓ: Becker György, fortepan.hu
A híres és tragikus sorsú hidat a merénylet után gyorsan kijavították. Szerencsés körülménye volt a merényletnek, hogy a hídszerkezet csak kisebb mértékben rongálódott meg, így a helyreállítás mindössze húsz napot vett igénybe, és 1931. október 3-án újra átadták a viaduktot a forgalomnak.
Magyarország, Biatorbágy – FOTÓ ADOMÁNYOZÓ: Flanek-Falvay-Kováts, FORTEPAN
Rövidesen a korábbi hídszerekezetet kicserélték, az új áthidaláshoz a pályakorrekció során feleslegessé vált óbaroki völgyhíd felszerkezetét használták fel. Ez két, egyenként 40,0 m támaszközű, párhuzamos övű, süllyesztett pályás folytacél anyagú hídszerkezet volt. A MÁVAG kivitelezésében készült műtárgyat 1934. május 14-én helyezték forgalomba.
A vasútvonal villamosítása kapcsán megnőtt a vonatok menetsebessége, az ebből adódó terhelésnövekedés pedig az acélszerkezetek további megerősítését tette szükségessé. Ennek érdekében 1941-ben a korábbi, párhuzamos övű kéttámaszú rácsostartó acélszerkezetet egy harmadik, parabola alakú övvel egészítették ki.
E harmadik öv aláfeszítése a rácsostartó erőjátékának megváltoztatásával, nem pedig a rácsrudak keresztmetszet-növelésével javította a szerkezet teherbírását; a megoldás előnyei közé tartozott az is, hogy elkészítéséhez nem volt szükség állványzatra.
Magyarország, Biatorbágy – FOTÓ ADOMÁNYOZÓ: Flanek-Falvay-Kováts, FORTEPAN
A híd a II. világháború végén ünnepelte a “2. születésnapját”. Wiesner Lajos karpaszományos hadapród őrmesternek köszönhetően megmenekült a teljes pusztulástól. A viaduktot ugyanis újabb robbantás veszélye fenyegette 1944 végén.
A második világháborúban visszavonuló német hadsereg ugyanis előkészítette a hidat robbantásra, de erre végül mégsem került sor. Ez – az elterjedt véleménnyel szemben – nem a szovjet csapatok gyors előrenyomulásának volt köszönhető, hanem Wiesner Lajos karpaszományos hadapród őrmester, a torbágyi és herceghalmi hídőrség parancsnoka, illetve a térségen áthaladó vasútvonal ellenőrző tisztje személyes bátorságával akadályozta meg az újabb katasztrófát.
Miután ugyanis 1944. december 23-án írásbeli utasítást kapott a viadukt felrobbantására, sajnálta megsemmisíteni a szívéhez nőtt, szép vasúti szerkezeteket, a németek félrevezetése mellett döntött és egy másik, közeli helyszínen hajtott végre a robbantást, így megmentette a völgyhidakat.
A Viadukt lábánál 2022. augusztus 20-án Wiesner Lajos-emléktáblát avattak, melyen részt vett Wiesner Lajos fia, Sándor is.
A vonalat ezen a szakaszon 1975-1977 között körülbelül egy kilométerrel északabbra helyezték át, mert a térségben található több kis sugarú ív miatt csak így lehetett növelni a vonatok haladási sebességét. Így a vasútvonal most északról kerüli meg Biatorbágyot, új helyre került a falu vasútállomása is. 1979-ig még jártak vonatok a viadukton, de a szerkezete ezután gyors romlásnak indult, egy időben a lebontását is tervbe vették.
A vasúti viadukt (1977). FOTÓ ADOMÁNYOZÓ: Gulyás Zsuzsa, fortepan.hu
Erre azonban nem kerülhetett sor, mivel sikerült megfelelő anyagi forrásokat szerezni a felújítására, valamint a fémszerkezet korrózióvédelmére is. 1994-1995 között kapott utoljára felújítást.
A két völgyhíd így ma is áll: a déli le van zárva az átkelő gyalogosforgalom elől, de az északin sétaút vezet át, a lábazaton pedig emléktábla emlékeztet a merényletre. A két vasúti műtárgy 2002-ben helyi műemléki védettséget kapott.
A körforgalmi csomóponttól a két völgyhíd közötti szakaszon lépcső vezet fel az északi völgyhíd nyugati hídfőjéhez, onnan alig száz méterre, az Ybl Miklós sétányon szépen kiépített autóparkoló várja a gépkocsival érkező látogatókat, ahova a Viadukt utcáról lehet behajtani.
Budapest–Balaton kerékpárút (BUBA) Törökbálint és Biatorbágy közötti szakasza 2021-ben készült el, amely közvetlenül felvezet a viaduktra.
A viadukt, illetve a felrobbantását célzó merénylet több filmben is megjelenik. Ezek közé tartozik Várkonyi Zoltán Merénylet című, 1959-ben bemutatott filmje, Básti Lajos főszereplésével, valamint Simó Sándor 1982-es, Viadukt című alkotása, amelyben a robbantót Michael Sarrazin alakította.
Ez utóbbi érdekessége volt, hogy az eredeti helyszínen, ténylegesen egy valódi (hetekkel korábban leselejtezett) vonat felhasználásával forgatták le, mivel az olcsóbbnak bizonyult, mint egy megfelelő makett építése.
A forgatás idejére az akkor már évek óta használaton kívül álló völgyhídra visszaépítették a síneket, olyan módon, hogy a vágány egy szakaszon kis ívet képezett, ezáltal a rajta haladó vonat detonáció nélkül is le tudott zuhanni.
A két egymás mellett álló vasúti híd ma is egyedülálló az országban.
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: Biatorbágyi vasúti viadukt
Információk: wikipedia
