Bölömbika kilátó a sulyom mező közepén – Tisza-tó

A Tisza-tó (“leánykori nevén” 1988-ig Kiskörei víztározó) Magyarország második legnagyobb tava és egyben legnagyobb mesterséges tava.

Létrehozásának legfontosabb okai a Kiskörei Vízerőmű működéséhez szükséges egyenletes vízhozam biztosítása volt, valamint az ugyanebben az időszakban, Tiszaújvárosban telepített új Tiszai Hőerőmű működéséhez szükséges magas vízszint biztosítása duzzasztással.

Területe 127 km², melyen mozaikosan váltakoznak a nyílt vízfelületek, szigetek, holtágak, sekély csatornák. Hossza (a Tisza folyása mentén mérve, vagyis nagyjából észak-déli irányban) 27 kilométer, átlagos mélysége 1,3 méter; a legmélyebb pontján azonban 17 méter mély. 43 km²-nyi sziget található benne.

A Kiskörei Erőművet a duzzasztógáttal 1967-1973 között építették fel. Feltöltése 1978-ban fejeződött be. A mesterséges tó vize egykori holtágakat, vízfolyásokat, legelőket, erdőket, szántóföldeket borított el.

Azóta kialakult az ökológiája. Változatos növény- és állatvilág talált benne otthonra.

A tó északi partján madárrezervátum is működik, csak vezetővel látogatható. 1999 óta a Hortobágyi Nemzeti Park bemutatóterületeként az UNESCO világörökség része. Ezt egy másik alkalommal mutatjuk be. 

A tó feltöltése után magyar turisták kezdték el látogatni a tavat, mert sokkal olcsóbb volt a Balatonnál. Megkezdődött a falusi turizmus, a tó körül kempingek, szállodák, strandok épültek.

A Tisza-tó vadvizi világa gyalog, kerékpárral, lóháton és csónakkal is bejárható. A part mentén több szabadstrand jött létre. A horgászat a szabályok betartása mellett engedélyezett. 

Mi most a tó egy kis részét mutatjuk be. Sarudról a Tisza-tó tengerpartjától indultunk csónakkal. 

A sarudi Élményfalu Kalandpart számtalan programot kínál egyébként az idelátogatóknak. Érdemes idegenvezetővel indulni annak, aki nem ismeri tavat, mert a kis területen is könnyű eltévedni.

A víz felszínén úszó sulyom pedig roppant “marasztaló” tud lenni annak aki a motorcsónakot megpróbálja egy nagyobb ”ültetvényen” átvinni. 

A sulyom a mirtuszvirágúak rendjébe és a füzényfélék családjába tartozó vízinövényfaj. Mivel más hasonló növény Magyarországon nincs, nem lehet összetéveszteni más fajjal. A sulyom a holtágak növénye. Amikor beérik, termése a víz aljára süllyed vagy a víz messzire elviszi. Mivel védett növény, nem gyűjthető. 

Ez a különleges termésű lágyszárú vizinövény, átlagban 0,5-2 méter hosszúságúra nő meg. Kezdetben az iszapban gyökerezik, majd levélrózsájának kifejlődése után úszó hínárrá válik. Vízfelszíni levelei (30-50 db) rombusz alakúak, 1-4,5 cm hosszúak és ugyanilyen szélesek, elöl durván fogasak, 7-17 cm hosszú levélnyelük hólyagszerűen felfújt. 

Július-augusztusban virágzik. Szürkésfekete termése 2-4 cm hosszú, 2-4 szarvú, a csúcsán koronát visel. Belelépve igen fájdalmas találkozás a vízparti fövenyben megbújva. Csapdafegyvert is neveztek el róla. Latin neve is erre utal. 

Water Caltrops (Trapa natans) – elements.envato.com

A keményítőben gazdag termése miatt, a sulyom bizonyos időszakokban, pl. török háborúk és hódoltság idején mint ínségeledel is ismert volt az Alföldön is gyűjtötték. A sulyom az ázsiai konyha egyik jellegzetes eleme is, olykor (helytelen megnevezéssel) vízigesztenye néven találkozhatunk vele pl. wok-zöldség keverékekben. Nevezték íze után még vízidiónak és vad mandulának is. Termését nyersen, sütve, főzve, lisztként lepénybe-kásába téve fogyasztották. 

Miután alaposan megismerkedtünk a vízfelszínen úszó sulyommezőkkal egy közel 30 perces út alatt elérünk a 2021-ben átadott kilátóhoz.  

 

A Sarud és Poroszló között, egy nagy kiterjedésű nádas mellett található Bölömbika kilátó különlegessége, hogy csak vízen lehet megközelíteni. A kikötésnél érdemes óvatosnak lenni.  

A megfigyelőhelyet a Békatutaj Egyesület építette a korábban itt álló Ravasz-háti-kilátó helyére.

A kilátó a környéken fészkelő, és költési időben gyakran hallható, fokozottan védett bölömbikáról kapta új nevét.

A nagyobb termetű gázlómadár március elejétől október közepéig tartózkodik itt. Ezalatt magányosan rak fészket, és ritkán bújik elő a nagy, sűrű vízinövényzettel teleszőtt nádasokból, mint amilyen a kilátó mellett is található. Nevüket jellegzetesen mély, búgó hangjukról kapták, amely leginkább egy távoli ködkürtre emlékeztet.

Botaurus stellaris – elements.envato.com

A Komáromi Tas által tervezett kilátót – elődeitől eltérően – igencsak időtállónak szánták, horganyzott acélszerkezet biztosítja a vörösfenyőből épült torony stabilitását.

Különlegességét és népszerűségét jól jelzi, hogy már átadása évében az Év kilátójának szavazta meg a közönség.

A legfelső szintről csodálatos körpanoráma nyílik hosszában Poroszlótól Sarudig. 

Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu

Térkép: Tisza-tó

Információk: wikipedia