Gyugy egy bájos kis falu Somogy vármegyében, a Fonyódi járásban, a Balatontól mindössze 10 kilométerre délre a 67-es főút mentén. A dimbes-dombos vidéken fekvő település igazi békebeli hangulatot áraszt, ahol a természet közelsége és a nyugalom dominál. A település története egészen az avar korig nyúlik vissza.
A honfoglalás után a Bő nemzetségbeli Izsép birtoka lett, majd a török időkben elnéptelenedett. A XVIII.. században német telepesek érkeztek a faluba. A település nevének eredetére két elmélet létezik: az egyik szerint a honfoglalók a diót hívták „gyugy”-nak, a másik szerint a „dió” szóból származik helynévképzővel ellátva.
A Gyugyi Urunk mennybemenetele katolikus templom 900 éves, az Árpád-korban épült, román stílusban. A kicsiny, román stílusú templom egy dombon áll, és egykor földsánc vette körül. A templom a település egyik legfontosabb látnivalója, és a magyarországi román kori építészetének egyik kiemelkedő példája. A templom körüli földsánc egykor védelmi célokat szolgált.
A templomot 1231. körül épült I. Izsép, a falu akkori földesura építtette román stílusban.
I. Izsép vezér egy XIII.. századi magyar nemes, aki a Bő nemzetség tagja volt, és jelentős szerepet játszott a korabeli Magyar Királyságban. Életéről kevés biztos adat maradt fenn, de a rendelkezésre álló források és a helyi hagyományok alapján kirajzolódik egy hűséges, bátor és a közösségéért tenni akaró vezető képe.
1300-as évek elejeén kibővítették, ekkor épült a hármas déli ablaksor, és gótikus jegyek is megjelentek rajta. A gótikus stílusú hármas ablaksor a gótikus építészet egyik jellegzetes eleme, amely a XII-XVI.. század között volt elterjedt Európában. Gyakran látható templomokban, katedrálisokban, de világi épületeken, például kastélyokon, városházákon is előfordul.
A gyugyi templomon a déli falon látható hármas ablaksor három, egymás mellé helyezett, csúcsíves ablakból áll. A csúcsív a gótikus építészet egyik legfontosabb jellegzetessége, amely a felfelé törekvést, az istenihez való közeledést szimbolizálja.
A gótikus ablakokba gyakran színes üvegablakokat helyeztek el, amelyek bibliai jeleneteket, szenteket vagy egyéb vallásos témákat ábrázoltak. Ezek az üvegablakok nemcsak díszítették a templombelsőt, hanem a hívők számára tanító jellegűek is voltak.
A hármas ablaksor a gótikus építészetben a Szentháromságot szimbolizálta. A három ablak az Atyát, a Fiút és a Szentlelket jelképezte. Emellett a hármas ablaksor a fény beáramlását is biztosította a templombelsőbe, ami a gótikus építészetben fontos szempont volt. A fény a mennyei világosságot, az isteni jelenlétet szimbolizálta. A gótikus stílusú hármas ablaksor a gótikus építészet egyik legjellegzetesebb és leglátványosabb eleme, amely a mai napig lenyűgözi az embereket.
A templomot a későbbi évszázadok alatt többször átépítették, bővítették, de a román kori részletei megmaradtak.
A templom egyszerű alaprajzú, egyetlen hajóból és a hozzá kapcsolódó félköríves szentélyből áll.
A nyugati homlokzaton található a román kori bélletes kapu, (lényegében egy díszesen kialakított, lépcsőzetesen szűkülő kapuzat, amely a templom bejáratát hangsúlyozza) amely a templom egyik legszebb részlete.
Teljes körű régészeti kutatás és felújítás a 2000-es években kezdődött, melynek során az eredeti román stílusú részeket helyreállították.
A „Gyugynak harangot hozott a víz” legenda miatt lett Gyugy búcsújáró hely. A történet szerint a török idők után, mikor a falu már majdnem teljesen elnéptelenedett, egy hatalmas vihar pusztított a környéken. A templom harangját már korábban elásták a törökök elől, hogy ne vigyék el hadizsákmányként. Az özönvízszerű esőzés hatalmas áradást okozott, ami kimosta a földből a rejtett harangot. A falu lakói csodaként élték meg az eseményt, úgy hitték, hogy a Szűzanya küldte nekik a harangot.
Ettől fogva minden évben májusban megünnepelték ezt a csodás eseményt, és Gyugy búcsújáró hellyé vált.
A legenda a mai napig él a faluban, és a harangot is őrzik a templomban. A hely, ahol a harangot megtalálták, „szentgödör” néven ismert.
A mondás, hogy „Gyugynak harangot hozott a víz”, mára már inkább tréfásan hangzik, de emlékeztet a falu múltjára és arra, hogy valaha jelentős búcsújáró hely volt.
A templom ma Somogy megye egyik legszebb és legértékesebb Árpád-kori műemlékek mely a magyar múlt egy darabját őrzi, és különleges hangulatával minden látogatót lenyűgöz.
Gyugy tehát számos látnivalót kínál a történelem, a vallás, a természet és a kultúra iránt érdeklődők számára. Szeretnénk mi is bemutatni ezeket az látnivalókat a következő részekben.
Gyugy például különleges helyet foglal el a Szent György-vonalak térképén, ugyanis a falu területén több ilyen energiavonal is áthalad, sőt, metszi egymást. A Szent György-vonalak, más néven ley-vonalak vagy sárkányvonalak olyan feltételezett energiavonalak, amelyek a Föld felszínén húzódnak, és egyes elképzelések szerint különleges energiákkal rendelkeznek.
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Információk: wikipedia,
Térkép: Gyugy
