Gyerekkoromban számtalanszor jártam Siklós környékén, de a Tenkes-kapitánya tévés képkockáinál közelebb nem jutottam a siklósi vár kapujához. A legendás kalandfilm fekete fehérben készült, ezért csak a fantázia színezte a helyszíneket a valósághoz közelire… Ez történt a 13 részes TV játék 1000-szer látott jeleneteiben, a vár falaival is.
Most amikor végre élőben is ott álltam a legendás felvonó híd tövében, akkor döbbentem rá, hogy ez a torony valójában vörös színű…
Nekem „normál” szürke falként élt a képzeletemben, hiszen az 1963-ban készült fekete fehér felvételekből nem derült ki, hogy miből is építették a bástyát…
Ahogy az sem derült ki a filmből, hogy ez a vár nem a puszta közepén, a Tenkes-hegy oldalában áll egymagában, hanem úgy ahogy az Egri vár, egy város közepén, pár méterre a főtértől helyezkedik el.
Itt a költségvetés nem engedte meg, hogy egy várat felépítsenek a film kedvéért, így az eredeti erődöt használták díszletként.
A filmforgatás felbolydította az akkor még falusi ranggal bíró Siklós életét. A településen olyan, akkor már a moziból ismert színészek jelentek meg, mint Zenthe Ferenc, Pécsi Ildikó, Basilides Zoltán, Ungváry László, Szabó Gyula, Tordy Géza. A több mint egy hónapig tartó forgatás alatt a színészek itt is laktak.
Ez a sorozat még minimális költségvetésből készült. Volt olyan vásári jelenet, amikor a portékákat a forgatás végén a siklósi piacra vissza kellett vinni, ahonnan csak kölcsönbe voltak a zöldségek, gyümölcsök… Szerencsések voltak azok a helybeliek is, akik statisztaként az őseik nyomdokaiba lépve, ismét őrizhették vagy megtámadhatták a várat.
A 70-es 80-as években gyereknek lenni, egy kicsit egyszerűbb volt… A televízió két csatornája közül nem volt kérdés, hogy ki mit néz, és az sem, hogy mikor… Így miután Buga Jakab „elnáspángolta” a labancokat, már a stáblistát sem vártuk meg és „vágtattunk” is a többiekkel folytatni Örsi Ferenc történetét… Persze inkább csak az „akciójelenetekre” koncentrálva. És persze arra, hogy mindenkiből kuruc legyen, és nagyon ne sérüljön meg…
A vár nagyon szép állapotban maradt fenn az arra látogatók örömére. Folyamatosan felújításokat végeznek a mai napig a még nem helyreállított részeken is.
A siklósi vár hazánk fontos történelmi nevezetessége. Erődjének első falait még a 13. században, 1260 körül rakták le. Az első írásos emlék 1294-ből való és a pécsi káptalanság irattárában megtalálható.
Ekkor már várnagya (castellanusa) volt Omoneus de Topord személyében, aki Soklyósy Péter várnagya. A Soklyósi család 900-tól 1387-ig volt Siklós és későbbiekben a siklósi vár birtokosa. A család az árpádkor egyik legbefolyásosabb nemzetségének, a Kán nemzetségnek egyik ága.
A török 1543-ban több napig tartó ostrom után foglalta el Siklóst. Vass Mihály, a vár kapitánya sokáig ellenállt a túlerőnek. Csak akkor adta fel, amikor a belső várban elfogyott a puskapor és sikerült elérnie a törökkel folytatott tárgyaláson, hogy a védők és a várnép szabadon elvonulhasson. A törökök ezt az ígéretet be is tartották. A védők a szigetvári várba vonultak vissza. A törökök 143 évig birtokolták az építményt. Az első években nagyobb létszámú katonaságot tartottak a várban, azonban Szigetvár eleste után a létszámot folyamatosan csökkentették. Nagyobb átalakításokat nem végeztek. Siklós várát amellett, hogy a török közigazgatás kisebb központja volt, fegyver-, lőszer-, és élelmiszerraktárnak használták.
A szövetséges csapatok I. Lipót király idejében, 1686-ban szabadították fel. Ezután a vár 1686-tól 1698-ig a császári kincstár tulajdona volt.
A Batthyány család után, a Benyovszky család volt a siklósi vár utolsó birtokosa. A várat és a hozzá tartozó birtokokat Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolta meg a Batthyány családtól 1873-ban.
A világháború után az 1950-es évek közepéig üresen, megrongálva, kifosztva állt az épület. Felújítása 1956-ban kezdődött, múzeumot, szállodát, éttermet létesítettek benne.
A siklósi vár felújítására Siklós Város Önkormányzata által megpályázott két támogatási forrásból került sor.
2010 márciusa és 2011 májusa között az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok Program „Megújuló vár a Tenkes alján” című pályázat közel 1 milliárdos támogatási összegéből a vár déli és keleti szárnyai kerültek felújításra.
A mecsektől védett Villányi medence még magyarországi méretekben is egy különleges klímájú hely. A tavasz egy kicsit előbb érkezik meg erre a vidékre, és ezt nem csak a virágokat szorgosan beporzó méhek zsongása mutatja.
Siklós egy különleges hely a mai napig. Érdemes egy időutazással egybekötött sétát tenni a vár nyugati oldalánál.
A vár és környéke ebben az irányban megőrizte azt, amit a Tenkes kapitánya sorozat sugallt. A kis házak, és a városszél közelsége közelebb visz bennünket a kuruc-labanc kor hangulatához.
Innét visszafordulva már sokkal jobban el tudjuk képzelni, ahogy a vitézek rövidesen kilovagolnak a vörös téglás bástya kapuján, a felvonóhídon keresztül.
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Információ: www.siklosivar.hu
Térkép: Siklósi vár