Nivegy-völgy keleti lankáin található a Szent Balázs-templomrom.
A völgyre és a mögötte elterülő Balatonra a legcsodálatosabb látvány talán a torony előtti padról tárul elénk a két fügefa lombjai alól.
Némi fantáziával akár az Amazonas-medencéjében is érezhetjük magunkat, miután megfordultunk…
A pad mögötti templom bejárata, kinézete alapján egy Indiana Jones film kincses kamrájának a bejárata is lehetne…
Cikkünk vége felé kiderül, hogy milyen titkokat rejt még a romtemplom.
Mielőtt belépünk a templomba egy picit még időzzünk el a padon ülve és időjárás függvényében élvezzük az előttünk elterülő Káli-medence látványát. Páratlan panorámájú helyen pihenhetünk.
A Csicsói-medence vagy Nivegy-völgy a Balaton-felvidék középső részére jellemző, kis területű medencék egyike. A medencét Szentantalfa régi neve után nevezik Nevegy- vagy Nivegy-völgynek is, amely a Balaton-felvidéki borvidék viszonylag karakteresen elkülönülő, önálló, jó bortermő területe.
Települései Szentantalfa, Balatoncsicsó, Óbudavár, Szentjakabfa, valamint a medence déli végén található Tagyon. Ez utóbbi település szerkezetileg ugyan még a Balaton-part menti övezet települései közé tartozik és mindössze néhány száz méter választja el Szentantalfától, nem ritkán ezen térséghez sorolják.
A legenda szerint a Nivegy-völgy már a magyar honfoglalás idején lakott volt. Buda vitéz telepedett meg az északi oldal lankáin. Az egyik települést ma is Óbudavárnak nevezik. A vitéznek három fia volt: István, Jakab és Antal. Amikor felcseperedtek, apjuk felvitte őket a közeli Halom-hegy tetejére, ahonnan mindhármuknak, egy-egy nyílvesszőt kellett kilőni. Ahol a nyilak földet értek, a három fiú kialakíthatta saját udvarházát.
A völgyben lévő településeket az okiratok a XII. századtól említik először, de a rómaiaknak is kedvelt szőlőtermelő helyük volt. A derék rómaiak szinte egész Európában félelmetes érzékkel találták meg a szőlővesszők telepítésének a helyszíneit… Ilyen hely volt a Szent Balázs-hegy is. Ez a hegy szolgál alapul a medence egyik legismertebb templomromjának.
Az egykori Szentbalázs falut, először 1334-ben említik. (Ez nem azonos a Kaposvártól 14 kilométerre délkeletre, a Zselicben található Szentbalázzsal.) Egyes feltételezések szerint a település a török hódoltság alatt elpusztult. Ma már csak a templom romja látható.
A templom névadója Szent Balázs III-IV. századi orvos és püspök, keresztény vértanú. Püspökké választása után visszavonult egy magányos hegyi barlangba, ahonnan imádkozva vezette népét, tanácsokat osztott, és gyógyította a közösséget. A legendák szerint vadállatok őrizték, háziállatok módjára engedelmeskedve neki.
Szent Balázs életéhez számos csoda fűződik. Az egyik szerint a szent megáldott, és megmentett egy halszálkától fuldokló fiút.
Agricola nevű római helytartó 316-ban, Licinius császár keresztényüldözési parancsainak eleget téve elfogta, és bíróság elé állította a püspököt, akin az oroszlánokból, tigrisekből, medvékből és farkasokból álló testőrsége sem tudott segíteni. Mivel Balázs hitét nem sikerült megtörni, megkorbácsolták, és siralomházba zárták.
Kivégzéséhez is legenda fűződik: Agricola helytartó először vízbefojtás általi halálra ítélte, és abba a tóba kellett volna vetni őt, amelybe korábban keresztény asszonyokat fojtottak, mert beleszórták a helytartó házi isteneit a tóba. A bölcs csodatevő akkor a következőt tette: a partra érve rövid áldást mondott a számára halált jelentő tóra, aztán a vízen járva a tó közepéig sétált. Ott megfordult, és barátságosan fölszólította bíráit, hogy saját isteneikbe vetett hitük bizonyságául kövessék őt a vízen járva. Hatvanöt férfi elfogadta a kihívást, akik mind a vízbe fulladtak.
Sajnos Szentbalázs település fél évezreddel ezelőtt eltűnt és a templomról sem sok írásos dokumentum maradt fenn. Valószínűleg ezt is török portyázók pusztították el, mint a környék többi templomát.
A templomot valószínűleg a XII-XIII. században építették.
A község és templomának első említése 1334-re tehető. A csicsói medence többi falvaihoz hasonlóan valószínűleg ez is a veszprémi káptalan birtoka volt.
A Balázs-tető lejtőjén áll az egyhajós templomrom, kelet felé keskenyebb bővítéssel és ebből nyíló, ismeretlen formájú szentéllyel.
A hajó nyugati felében két pillérre támaszkodó kegyúri karzat felett kétemeletes torony, középkori ablakokkal.
Nyugati homlokzatának két oldalán egy-egy erős támpillér, középütt pedig gazdagon tagozott keretezésű gótikus kapuzat van.
A hajó déli oldalán három résablak nyomai.
Amennyire ismeretlen a templom keletkezése, annyira kísérteties a XX. századi múltja is.
A templom állítólagosan Jörg Lanz von Liebenfels tulajdonába került 1925-ben. Eredeti nevén Adolph Joseph Lanz osztrák okkultista volt. Ő alkotta meg az Ariosophy kifejezést ( „ariosofia” az árják bölcsességét jelenti), és megalapította az Új Templomos Rendet.
A múltban széles körben úgy tartották, hogy ő volt az az ember, aki Hitlernek ötleteket adott. 1925-ben a Balaton-felvidéken, 1937-ben pedig Szentendrén alapított „fiókszervezeteket” az új templomos rend számára Magyarországon.
A templom történelme eléggé rejtélyesen “ködbe vesző”… Így azt ajánlom, hogy inkább napsütéses szép időben keressük fel, mint a novemberi félhomályban…
Élmény és fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: Szent Balázs-templomrom