Az előző résznben a celjei erődítmény történelmi sokszínűségét mutattuk be. Ebben részben a vár építészetének különlegességeivel folytatjuk sorozatunkat.
Ahogy az előző részben részletesen bemutattuk az egykori Cillei grófok székhelye a vár (Stari grad Celje) Szlovénia egyik legjelentősebb történelmi emléke, amelynek gazdag múltja szorosan összefonódik az ország történelmével.
Az ásatások tanúsága szerint az eredeti román stílusú várépületet a XIII. század első felében a karintiai Haimburg (Heunburg) grófjai építtethették. 1333-ban került Sanneck urainak birtokába, akik 1341-től megkapták a celjei grófi címet.
A vár egy meredek sziklás hegyfokon áll, ami természetes védelmet nyújtott. Ez a stratégiai elhelyezkedés tipikus a középkori váraknál, de a Celje vár esetében a szikla drámaisága és a vár beépülése a környezetbe különösen látványos.
Az első cillei gróf, Frigyes építtette ki az erődítményt korszerű főúri rezidenciává. Később az ő nevét kapta a vár akkoriban épült hatalmas keleti tornya (Frigyes-torony, Friderikov stolp). 1348-ban egy földrengés rongálta meg az egyik sziklarészt a rajta lévő román stílusú épülettel együtt.
1400 körül négyszintes öregtornyot építtettek. A várudvar másik, keleti oldalán lévő háromszintes lakótornyot, az addig szabadon álló Frigyes-tornyot körülvették a vár külső falaival.
A fő lakóépület, palota a várnyugati oldalán állt. A déli oldalon még egy torony volt, amit András-toronynak neveztek a földszintjén található Szent András-kápolna után.
A nehezen megközelíthető hegyi erődítmény a középkorban bevehetetlennek számított. Kényelmetlensége miatt azonban a celjei grófok hamarosan a városba, az alsóvárnak nevezett épületegyüttesbe költöztek, a felső várban csak a katonaság maradt.
A Cillei-család kihalása után a várat a Habsburgok örökölték és birodalmi intézőket neveztek ki az élére. A XVI. században a várat felújították, falait megemelték.
Az új szakaszok reneszánsz jellegű, a kor olasz várépítészetének megfelelő kiegészítőket kaptak.
A vár ekkoriban az egész Keleti-Alpok legfontosabb vára volt mintegy 5500 m² alapterülettel. Építészeti megoldásai példaként szolgáltak számos más környékbeli vár számára is.
A vár azonban hamarosan elvesztette hadászati jelentőségét és fenntartását elhanyagolták. A XVII. század végén már nem volt tető a Frigyes-tornyon.
A birodalmi várak 1681-es listáján Celje már nem is szerepelt. A városi alsóvár 1748-as felújításához a felső vár tetőcserepeit használták fel.
A Gaisruck grófi családnak a közeli Novo Celjében épült barokk kastélyához is sok szép követ hordtak el innen a XVIII. század közepén. A vár lakhatatlanná vált, az utolsó lakosai 1795-ben hagyták el.
1803-ban Andrej Gorišek helyi gazdálkodó megvásárolta a romot és kőbányának kezdte használni. 1871-ben kezdett érdeklődni a Szépítő Társaság nevű helyi civil szervezet a romok iránt. 1882-ben a Celjei Múzeum Társaság erőfeszítéseket tett a vár helyreállítására.
A Jugoszláv Királyság idején a maribori hatóságok a város önkormányzatára hagyták a romokat. Annak megőrzéséért annak idején sokat tett az önkormányzat. A második világháború idején a romokat elhagyták.
A háború után a Szépítő Egyesület folytatta a felújítást. Az elhordott kövek pótlására a Frederik-torony sarkaiba cementtömböket helyeztek el.
Összegezve néhány jellegzetes építészeti elem a Celjei várban amit nem szabad kihagyni:
Frigyes-torony: A vár legmagasabb és legimpozánsabb építménye, gótikus stílusban épült. A Frigyes-torony a vár legmagasabb pontja, ahonnan körpanoráma tárul elénk.
A tornyot a 14. században építették, és Frigyes celjei grófról nevezték el, aki a vár újjáépítését vezette.
A Frigyes-torony a vár keleti oldalán található, és a környék egyik legszebb kilátását nyújtja. A toronyban egy kiállítás is található, amely a celjei grófok történetét mutatja be.
A celjei várban több palotaszárny is található, amelyek a különböző történelmi korokban épültek, és a vár különböző funkcióit szolgálták.
Veronika palotája: Ez a palotaszárny a vár déli oldalán található, és a XV. században épült. A palotát Veronika Deseniškáról nevezték el, aki III. Frigyes celjei gróf felesége volt.
László palotája: Ez a palotaszárny a vár nyugati oldalán található, és a 16. században épült reneszánsz stílusban. A palotát I. László magyar királyról nevezték el, aki a celjei grófok leszármazottja volt.
Börtön: A várban egy középkori börtön is található, amelyet a látogatók megtekinthetnek.
Lovagterem: A vár egyik legnagyobb terme, ahol a grófok fogadták vendégeiket.
A várban egy gótikus kápolna található, amely a XIV. században épült. A kápolna falain freskók maradványai láthatók. A vár vallási központja, ahol a grófok és családjuk imádkoztak.
A Celjei vár a középkori építészet egyik legszebb példája Szlovéniában. A várkastély különböző korok építészeti stílusjegyeit viseli magán, a román kortól a gótikán át a reneszánszig.
A celjei vár ma Szlovénia egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja, és jelentős kulturális és történelmi értéket képvisel.
Élmény és fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: Celje
Információk: Wikipédia