A középkori építészet egyik legszebb példája Szlovéniában – Celje vára, 1. rész
Azok számára akik egy olaszországi, vagy szlovéniai tengerparti nyaralásból túl korán érkeznének meg magyarországra, érdemes elgondolkodni egy celjei megállón. De természetesen a magyar határtól csupán 160 km-re lévő város akár egy 2-3 napos kikapcsolódásra is remek célpont lehet.
Celje egy élénk és sokszínű város, amely történelmi látnivalóival, kulturális programjaival és természeti környezetével minden korosztály számára kínál valami érdekeset. A település fölé magasodó hegy szikláira építették a celjei várat, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a környező vidékre.
Most két részben szeretnénk bemutatni ezt az impozáns erődítményt. Az első részben a számtalan magyar vonatkozású Cillei család történelmét vesszük végig.
Illusztrációként pedig végigjárjuk a lélegzetelállító panorámájú vár minden szegletét.
A hegytetőn álló épület Szlovénia egyik legjelentősebb középkori vára, az egykori Cillei grófok székhelye.
A hegy lábánál találkoznak a Savinja és a Voglajna folyók.
A Celjei vár (szlovénül Celjski grad) a mai Szlovénia legnagyobb és minden bizonnyal leglátványosabb középkori vára.
Szerencsére könnyű megközelíteni, mert a várkapuig mehetünk autóval, ahol egy kisebb parkolót találunk.
Celje első írásos említése 1322-ből származik. A Cillei család (németül: Grafen von Cilli, szlovénül: Celjski grofje) egy középkori főnemesi család volt, amely a XIV. és XV. században jelentős hatalomra tett szert a mai Szlovénia, Horvátország és Magyarország területén.
A család ősei a stájerországi Sanneck (ma Žovnek) várának urai voltak. Nevüket a XIV. század elején kapták, amikor Frigyes megkapta Cilli (ma Celje) várát és a grófi címet.
A család hatalma a XIV. században kezdett növekedni, amikor szövetséget kötöttek a Habsburgokkal. A Cilleiek részt vettek a magyar királyok oldalán a török elleni harcokban, és több magas tisztséget is betöltöttek a Magyar Királyságban.
A család legjelentősebb tagjai közé tartozott Cillei Hermann (horvát-dalmát bán), Cillei Borbála (Luxemburgi Zsigmond felesége) és Cillei Ulrik (szlavón bán és magyar főkapitány).
A XV.. század közepén a Cilleiek a Magyar Királyság egyik legbefolyásosabb családjává váltak. Cillei Ulrik főkapitányként gyakorlatilag az ország ura volt, és nagy területeket szerzett a családnak.
A Cillei család és Magyarország kapcsolata a középkori magyar történelem egyik legérdekesebb és legellentmondásosabb fejezete. A Cilleiek jelentős szerepet játszottak a magyar belpolitikában és a török elleni harcokban, de hatalmuk és befolyásuk végül a család vesztét okozta.
A Cilleiek hatalma rövid életű volt. Cillei Ulrikot 1456-ban meggyilkolták a Hunyadiak hívei, és a család hatalma gyorsan összeomlott. A Cilleiek 1456-ban kihaltak, birtokaikat a Habsburgok örökölték.
A Cillei család jelentős nyomot hagyott a középkori Magyarország és Szlovénia történelmében. A Cilleiek számos más várat és kastélyt is építettek, amelyek közül néhány ma is áll.
A család tagjai jelentős szerepet játszottak a magyarországi kulturális és művészeti életben is.
Címerpajzsuk egy része – kék alapon három arany csillag, melyet a heunburgi grófoktól örököltek 1322-ben – mind Celje városának, mind Szlovénia jelen címerének része lett.
A Cilleiek támogatták a művészeteket és a tudományokat. A celjei várban jelentős könyvtár és műgyűjtemény volt.
A várat építtető család rövid történelmi áttekintése után a következő részben az impozáns erőd építészetéről olvashatnak.
Élmény és fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: Celje
Információk: Wikipédia
